Az Agnosia egy neuropszichológiai tünet, amely az információfeldolgozás rendellenességén alapul agy. Funkcionális hiány bizonyos agy területek lehetnek az okai. Ennek a rendellenességnek a terápiái gyakran kompenzációs stratégiákon alapulnak.
Mi az agnosia?
Az orvostudományban az agnosia egy ritka neuropszichológiai tünet leírására szolgál, amely során az információ feldolgozása a agy már nem működik megfelelően. Az agnosia kifejezés a görögből származik, jelentése: „nem tudni”, és a filozófiában is így használják. Az orvostudományban azonban az agnosia egy ritka neuropszichológiai tünet leírására szolgál, amely szerint az agyban az információfeldolgozás már nem működik megfelelően. A jelenség bizonyos agyi régiók két- vagy egyoldalú elváltozásai után következik be. Az érintett személy érzékszervei révén képes érzékelni a körülötte lévő összes tárgyat. Nem képes azonban helyesen kijelölni vagy megnevezni őket. A tárgyakat ezért már nem ismeri fel, bár nincsenek érzékszervi hibák, kognitív rendellenességek vagy figyelemhiányok. Sigmund Freud bevezette az agnosia kifejezést az orvostudományba, kizárólag arra a képtelenségre utalva, hogy képtelen volt a látott tárgyakat kiosztani, bár a vizuális képesség jelen van. Freud szerint azonban ez magában foglalja a kérgi vakság és lélekvakság. Kortikális vakság vakság az agy vizuális kérgének funkcionális meghibásodása miatt az egészséges szemek ellenére. A lélek vakság jellemzi, hogy az objektumok láthatók, de már nem rendelhetők hozzájuk. Ma az agnosia kifejezést kiterjesztették az összes szenzoros modalitás kudarcára.
Okok
Az agnosia okai a megfelelő információs folyamatokért felelős egyes agyterületek megsemmisítésében rejlenek. Ezeket az elváltozásokat stroke, agyi sérülések, agydaganatok, fertőzések a agyhártya és agy, vagy súlyos mentális betegségek. Ha a nagyagy az occipitalis lebeny területén sérült, vizuális agnosia alakulhat ki. Ugyanis a vizuális információ feldolgozása ott zajlik. Ha a hátsó temporális lebeny területén károsodás tapasztalható, akkor gyakran hallási agnosia alakul ki. Ha a parietalis lebeny sérült, akkor gyakran autotopagnosia lép fel. Ebben az esetben az érintett beteg már nem képes lokalizálni bőr ingerek a saját testén.
Ezzel a tünettel járó betegségek
- ütés
- Agytumor
- Agyhártyagyulladás
- Nyár eleji meningoencephalitis
- Agyi tályog
- Többszervi elégtelenség
- Vérmérgezés
- Szorongási zavar
- Politrauma
- Limfóma az agyban
- Depresszió
- Poszttraumás stressz-zavar
- Sérülés
- Szeptikus sokk
- Hipofízis adenoma
Diagnózis és lefolyás
Az agnosia különböző formái léteznek, amelyeket az orvos könnyen kijelölhet. Az agnosia típusa már nyomokat ad az orvosnak arról, hogy melyik agyi régiókat érinti. Erre a célra különféle teszteket végez, amelyek meghatározott érzékszervi területekhez kapcsolódnak. Általában vizuális, akusztikus, tapintási vagy térbeli agnóziára van besorolás. Ezen kívül vannak autotopagnosia és anosognosia. A vizuális agnosia ismét különböző altípusokra osztható. Az úgynevezett prosopagnosia az arc észlelésének zavara. A beteg nem ismeri fel az ismerős személyeket az arcuk alapján. Az elismerés például hanggal vagy járással történik. Az apperceptív agnosia is ebbe a csoportba tartozik. Ebben az esetben az érintett személy észlelheti az egyes elemeket, de nem tudja őket összerakni, hogy átfogó tárgyat alkossanak. Az asszociatív agnóziában a beteg formában és formában felismeri az egész tárgyat, de funkcióját nem tudja értelmezni. Színes agnóziában a színek már nem ismerhetők fel. Az akusztikus agnosiát az jellemzi, hogy az érintett személy hallja a hangokat, de nem tudja őket szavakba vagy mondatokba összerakni. A térben való tájékozódás képtelenségét térbeli agnóziának nevezzük. Tapintási agnosia esetén a tapintható objektumok nem rendelhetők hozzá. A saját testrészeinek vagy szerveinek funkcionális kudarcainak felismerését képtelenségnek nevezzük anosognóziának. Ebben az esetben a beteg a meghibásodott testrészeket funkcionálisnak érzékeli, és ennek megfelelően akarja használni. Ennek során esések fordulhatnak elő.
Szövődmények
Az agnosia kiváltó oka lehet a különböző szövődményeknek. Az agnosia súlyosságától és okától függően súlyos motoros károsodások és érzékszervi működési zavarok lépnek fel. Az értelme egyensúlypéldául néha súlyosan megzavarja a neuropszichológiai tünet, amely képes vezet esésekhez és hasonló sérülésekhez. A szem és a fül is érintett, és csak korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem működik az érintettekben. Az ezt követő szövődmények súlyosbíthatják az agnosia fő tüneteit. Ezenkívül az intellektuális teljesítmény általában súlyosan romlik, és csak részben tudja helyreállítani foglalkozásterápia. További szövődmények jelentkeznek az agnosia-ban, elsősorban következményes károsodások, például autotopagnosia következtében. Ez lehetetlenné teszi az érintett személyek lokalizálását bőr irritációk vagy sérülések saját testükön, ami gyakran a meglévő betegségek fokozásához vezet. Végül, de nem utolsósorban az érintettek érzelmi állapota is kockázati tényező. Agnosia tud vezet súlyos szellemi és fizikai fogyatékosságokkal szemben, és ezáltal hatalmas pszichológiai terhet ró a betegre. A szövődmények a tényleges során ritkák terápia. Bár állandó károsodás fordul elő, a foglalkozásterápia használt nem jelent komolyabb kockázatot az érintettek számára. Csak a kábítószer-kezelés esetén, például a szükséges pszichológiai másodlagos tünetek kezelésében bizonyos esetekben további komplikációk léphetnek fel.
Mikor kell orvoshoz menni?
Amint a hozzátartozók vagy az érintett személy maga észreveszi, hogy a tárgyak vagy emberek felismerésének elmulasztása miatt szenved, haladéktalanul és a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni. Mivel az érzékszervek általában nem sérülnek meg, fennáll annak a veszélye, hogy talán a kezdeti tüneteket nem ismerik fel azonnal, vagy remélik, hogy a rendellenesség hamarosan megszűnik. Az agnóziában a szem és a fül továbbra is működik. Ennek ellenére a tárgyak felismerésének elmulasztása az észlelés elemi zavara, ezért nagyon komolyan kell venni. A vizuális benyomások értelmetlensége egy beteg embernél agykárosodást jelez, amelyet a lehető leghamarabb meg kell vizsgálni. Ezenkívül fokozott a kockázata annak, hogy az érintett további károkat szenvedjen a mindennapi életben való megbirkózás során. Ha a rendellenesség miatt képtelen felismerni egy autót, az utca túloldalán járást életveszélyesnek kell minősíteni. Csak intenzív orvosi vizsgálat révén diagnosztizálható és megfelelő orvosi az agnosia intézkedések kezdeményezik. Az úgynevezett lélekvakság elváltozásokkal jár az agyban. Ezért az objektumok fel nem ismerését azonnali figyelmeztető jelként kell érteni. A korlátozás spontán gyógyulása vagy átmeneti hatásainak jelenléte sajnos nem várható.
Kezelés és terápia
Az agnosia kezelésére nincs specifikus kezelés. Ha elváltozás történt az agy egy meghatározott területén, például a ütés, a javulás egy idő után önmagában is bekövetkezhet. Ez azonban a kár nagyságától és helyétől, valamint a beteg életkorától függ. Az első három hónap után a javulás nagy része bekövetkezik. Ezt követően is gyakran zajlanak olyan folyamatok, amelyek csillapítják a veszteséget. A legtöbb esetben azonban tartós fogyatékosságot kell feltételezni. Az orvos csak kompenzációs kezelést tud megszervezni intézkedések a kudarcok leküzdésére. Így során foglalkozásterápia, megpróbálják a megfelelő agnóziát a lehető legjobban kompenzálni más, még rendelkezésre álló funkciók felhasználásával. Foglalkozás közben terápia kezelés során a páciens megtanulhatja jobban felhasználni más funkciókat az emberek és tárgyak felismerésére. Például agnózia esetén a beteg nem ismeri fel az általa ismert személy arcát. A személy azonosításához azonban az egyén más jellegzetes tulajdonságokra támaszkodhat, mint például a hang, a testtartás vagy a járás. A tanulás a folyamat olyan sikeres lehet, hogy az arcfelismerés hiánya már egyáltalán nem játszik szerepet, sőt észrevétlen is maradhat. Foglalkozási terápia természetesen alkalmazható az agnosia minden formájára. Ez kihasználja azt a tényt, hogy általában csak szelektív kudarcok fordulnak elő az agy információfeldolgozó rendszerében.
Kitekintés és előrejelzés
Általános szabály, hogy a páciens észlelését súlyosan zavarja az agosznia. Ez elsősorban a különböző emberek arcainak felismerését érinti. Ezután a betegek hangjuk vagy járásuk alapján próbálnak megfelelni az embereknek. Az agosnia azonban befolyásolhatja az élet más területeit is. Ide tartoznak például a színek vagy formák, amelyek ugyanolyan felismerhetetlenek. Ez a betegek mindennapi életének erős korlátozásához vezet. Például egyes szakmákat az agosznia miatt nem lehet elvégezni. Sajnos az agosznia kezelésére nincs lehetőség. Azonban olyan gyakorlatok végezhetők, amelyek kompenzálják az érintett gyengeségeket, és más észlelési módszerekkel helyettesítik azokat. Ezért az agosznia nem eredményezi a várható élettartam csökkenését a legtöbb embernél. Kezelésre elsősorban a foglalkozási terápiából származó módszerek ill beszédterápia használt. Bonyolult esetekben bizonyos szervek is teljesen meghibásodhatnak. Ide tartoznak például a fülek vagy a szemek. Ez lehet vezet a mindennapi élet nagyon súlyos korlátozására a beteg számára. Ezek a betegek ezután más emberek segítségétől függenek.
Megelőzés
Az agnosia nem akadályozható meg. Vannak veleszületett és szerzett formák. A veleszületett formák gyakran genetikai állapotok vagy prenatális fejlődési rendellenességek. A megszerzett formákat olyan betegségek okozzák, mint agyvérzés vagy más agy-szervi rendellenességek. Az agnosia minden formája esetében nincsenek megelőzőek intézkedések.
Itt tudod megtenni magad
Az agnosia nem gyakori tünete a betegségnek, de azok számára, akik szenvednek, nagyon nagy probléma. A német nyelven használt léleksüketség és lélekvakság kifejezések jelzik, hogy a hallás, látás vagy tapintás zavara mennyire összetett és súlyos lehet. Mivel a tünet olyan egyénileg jelentkezik, a kezelésben - különösen az önsegítésben - feltétlenül szükséges, hogy betegspecifikus legyen. Bár az agnosia általában gyógyíthatatlan, a károsodásokat többé-kevésbé kompenzálni lehet speciális képzési formákkal. A proszopagnózisban például az a cél, hogy a betegek az arcon kívüli felismerési funkciók (testtartás, járás, hang, ruházat, frizura stb.) Révén azonosítsák az embereket. Néha egyszerűnek tűnő intézkedések segítenek - például írás és számtani gyakorlatok. Azt, hogy mely gyakorlatokat kell végrehajtani, meg kell beszélni a terapeutával vagy az orvossal. Általánosságban a beszélgetés vagy a foglalkozási terápiák nélkülözhetetlenek a kezelés során. Keresztül tanulás folyamatok és emlékezet kialakulása, a célzott gyakorlatok új idegsejteket hoznak létre és szinapszisok az agyban, ami javíthatja a teljesítményt. Sok múlik a kezelés baráti és családi körén. Célszerű biztosítani az érintett személy társadalmi beilleszkedését, csökkenteni a mindennapi életben bekövetkező sérülés kockázatát, és magabiztos magatartással nyugalmat adni neki.
