Az életkorral kapcsolatos feledékenység: okai, tünetei és kezelése

Az életkorral kapcsolatos feledékenység más néven enyhe kognitív károsodás. Ez egy emlékezet károsodás formájában csökken a képesség, hogy koncentráljon egy feladatra, vagy hosszabb ideig emlékezzen a dolgokra.

Mi az életkorral összefüggő feledékenység?

A kor feledékenysége a emlékezet rendellenesség, amely csökkent képességet jelent arra, hogy koncentráljon egy feladatra, vagy hosszabb ideig emlékezzen a dolgokra. Általában az életkorral kapcsolatos feledékenységnél ez nem befolyásolja a szókincset és a nyelvi képességeket (lásd: Nyelvi rendellenességek). emlékezet rendellenesség. Az érintettek azonban gyakran kivonulnak társadalmi környezetükből, és különösen kerülik a stresszes és mozgalmas helyzeteket. Az időskori feledékenység nagyon világosan megkülönböztethető a demencia, mivel a demenciához sokkal súlyosabb korlátozások társulnak agy teljesítmény. Ráadásul az életkor feledékenysége nem úgy halad, mint itt demencia, de egy bizonyos szinten stagnál.

Okok

A szenilis feledékenység pontos okai a mai napig nem ismertek. A normális öregedési folyamat azonban fontos szerepet játszik, mivel számos változás történik a agy az öregedés során, amely befolyásolhatja a mentális képességeket. Például 40 éves kor után a agy körülbelül 10-15% -kal kisebbé válik, és az idegsejtek közötti kapcsolatok megváltoznak. Emiatt az érintett egyének lassabban feldolgozzák az információkat, és nehezen tudnak koncentrálni vagy emlékezni a dolgokra. Ezenkívül fennáll annak a lehetősége is, hogy a szenilis feledékenységet különféle betegségek okozhatják. Ide tartoznak például agydaganatok, agyi vérzések vagy fertőző betegségek amelyek átterjedtek az agyban, például a neuroborreliosis. Hasonlóképpen, mentális betegségek, például neurózis vagy depresszió, lehetséges ok lehet.

Tünetek, panaszok és jelek

Az életkor feledékenységét gyakran köznyelven egyenértékűvé teszik szenilitás vagy az Alzheimer-kórral. Ez helytelen, mert mindhárom említett betegség különálló, különböző lefolyású szindróma. Orvosi szempontból az időskori tiszta feledékenység nem betegség, hanem csupán az életkorral összefüggő fejlemény. Néhány embernél 50 éves korában kezdődik, de 70 éves kor után gyakoribb. Nagyon tipikus tünet, hogy a mentálisan aktív idős emberek beszámolnak dolgokról és tapasztalatokról, és hirtelen a kifejezések, nevek, városok és hasonlók már nem felmerül nekik. Ezek olyan dolgok, amelyekre a múltban emlékeztek. Hiányzik például egy ismert színész neve, egy könyv címe, egy város neve. Ezek a dolgok egy későbbi időpontban jutnak eszembe, ezért nem kerülnek helyrehozhatatlanul törlésre. Ezzel szemben az életkorral kapcsolatos feledékenység nem utal egyértelműen szem előtt tartó dolgokra vagy kifejezésekre. Ha például egy színész nevét említik egy beszélgetés során, akkor az arcára emlékeznek. Ha egy elolvasott könyvet mutatnak, vagy annak címét említik, akkor az érintett továbbra is tudja, hogy elolvasta. Az időskori feledékenység minden osztályban érinti az embereket, és a legtöbb idős ember fenyegetésként érzékeli.

Tanfolyam

Enyhe kognitív károsodás az életkorral összefüggő feledékenység során általában ártalmatlan tanfolyamra kerül. Ez azonban lehet az előzetes szakasza demencia. Ebben az esetben a teljes dementia szindróma az életkor feledékenységétől kezdve az esetek 10-20 százalékában alakul ki. Új tanulmányok szerint az érintettek mintegy 15 százaléka fejlődik ki Alzheimer-kór demenciája egy éven belül. Emiatt a korai felismerés nagyon fontos a további romlás kockázatának felméréséhez. Az átmenet a normális öregedési folyamat és a feledékenység között folyékony. Emiatt, enyhe kognitív károsodás nehéz leszűkíteni, és az esetek pontos száma nem ismert. Becslések szerint azonban a 5 évesnél idősebb emberek körülbelül 15–60 százaléka szenved megfelelő memóriaproblémákban.

Diagnózis

Általában a diagnózist bonyolítja a szenilis feledékenység fokozatos megjelenése. Figyelem és koncentráció a rendellenességeket, valamint a felejtést gyakran az érintett nem veszi észre először. Emiatt fontosak a családtagokkal és a barátokkal készített interjúk, mivel gyakran észreveszik a tüneteket, mint az érintett. A diagnózis felállításakor különösen fontos megkülönböztetni a betegséget más betegségektől vagy demenciától. Megfelelő vizsgálatokat, például Mini-mentális állapot tesztet és Óra tesztet használnak erre a célra. Mivel fáradtság, idegesség vagy mentális feszültség meghamisíthatja ezeknek a teszteknek az eredményét, ésszerű a vizsgálatokat rendszeresen megismételni. Ezenkívül rendelkezésre állnak a cerebrospinalis folyadék biokémiai vizsgálatai a diagnózis érdekében. Képalkotó technikák, mint pl számítógépes tomográfia, EEG, vagy Doppler ultrahangvizsgálat szintén felhasználható a diagnózis felállításához és a demencia kizárásához.

Szövődmények

Az életkorral összefüggő feledékenység sokféle formát ölthet. A lehetséges szövődmények ugyanolyan változatosak. A beteg okától és alkatától függően az időskori feledékenység kezdetben csökkenti az interakció képességét, ami hosszú távon vezet kialakulásához mentális betegségek. Kezdetben azonban az időskori feledékenység sokkal enyhébb, mint például a demencia. Tipikus szövődmények a következők koncentráció rendellenességek és a személyiség enyhe változásai. Az érintettek a betegség folyamán gyakran gyorsabbá és türelmetlenebbé válnak, ami képes vezet különféle problémákra, különösen a mindennapi életben. A kezdeti elutasítás, mivel a korábbi tevékenységek már nem hajthatók végre, mint korábban, később belőle alakul depresszió és a szorongási rendellenességek, hanem súlyos fizikai panaszok is, mint pl inkontinencia or lenyelés nehézségeket. Hosszú távon a szenilis feledékenység csökkenti az öngondoskodás képességét, és ezáltal növeli a balesetek (elesések, törések) és betegségek (például alultápláltság, kiszáradás). Komplikációk is felmerülhetnek a szenilis felejtés kezelésében, ha az előírt gyógyszer a feledékenység növekedéséhez vezet, vagy ha terápiás intézkedések nem eredményez semmilyen jelentős javulást a tünetekben. A szenilis feledékenységből ritkán demencia alakul ki, amely általában súlyos szövődményekkel jár.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az életkor feledékenysége az öregedés normális jelensége. Ezért az idősödő emberek növekvő feledékenysége általában nem igényli az orvos látogatását. Ez azonban csak addig igaz, amíg az életkorral összefüggő feledékenység normális keretek között van. Az orvoslátogatás csak akkor szükséges, ha az érintettek gyakran zavartnak és dezorientáltnak tűnnek. Az érintettek célzott memóriagyakorlatokkal maguk képesek ellensúlyozni a normális, életkorral összefüggő feledékenységet és koncentrációs edzés. A kereskedelemben különböző előkészületek vannak Ginkgo amelyeknek hatékonyaknak kell lenniük a felejtés ellen. Lehetséges azonban, hogy az orvos által előírt készítmények is stimulálhatják vér keringés az agyban. Az orvoslátogatás, amelynek célja, hogy biztos legyen, kiderülhet, hogy az időskori feledékenység már a kezdeti demencia betegség első jele. Ebből a szempontból tanácsos odafigyelni arra, hogy az életkor feledékenysége súlyosbodik-e, vagy marad-e a normális keretek között. A demenciához hasonló betegségre jellemző a tünetek előrehaladása. A normális, az életkorral összefüggő feledékenység esetén viszont a kognitív rendellenességek a normális határok között maradnak. A megkérdezett neurológus a rokonok megkérdezésével meghatározhatja, hogy az életkorral kapcsolatos felejtés milyen mértékben haladt már előre. Ha szükséges, képalkotó eljárásokkal és tesztekkel kizárhatja vagy ellenőrizheti, hogy az életkorral összefüggő feledékenység a demencia előzetes szakasza. Ha nem, akkor a kognitív képességek legalább ideiglenesen gyógyszeres kezeléssel vagy célzott gyakorlatokkal javíthatók.

Kezelés és terápia

Jelenleg nincs terápia a szenilis feledékenységért, amely javíthatja a tüneteket. Habár a szerek dementiára alkalmazzák, még nem állnak rendelkezésre konkrét kutatási eredmények az életkorral összefüggő feledékenység elleni kezeléssel kapcsolatban. Általános szabály, hogy antidementia szerek és acetilkolinészteráz inhibitorokat alkalmaznak. Ginkgo kivonatot gyakran alkalmazzák a szenilis feledékenység kezelésére, de itt sem tudományosan bizonyított, hogy pozitív hatással lenne a kognitív képességekre. kognitív képzés programok felhasználhatók pszichoterápia hogy rövid időre javuljon a memória teljesítménye. Ezek azonban csak akkor segítenek, ha az érintett rendszeresen elvégzi őket. Az érintettek mentálisan hatékonyabbá válhatnak a friss levegőn végzett testmozgások révén is vér javul az agyba áramlás.

Kitekintés és előrejelzés

Az életkorral összefüggő feledékenység az idősebb kor gyakori tünete, és általában nem veszélyes az érintett személy számára. Ez a feledékenység azonban az életminőség jelentős csökkenését és a mindennapi élet súlyos korlátozásait eredményezi. Bizonyos esetekben az érintettek mások vagy gondozók segítségétől függenek. Időskori feledékenységük miatt veszélyt jelenthetnek magukra is. Továbbá vannak zavarások is koncentráció és a összehangolás. A betegek gyakran nem emlékeznek saját lakóhelyükre. Nem ritka az életkorral összefüggő feledékenység vezet súlyos fáradtság vagy idegesség. Az érintett személyek néha önkéntelenül is terhet jelentenek gyermekeik és rokonaik számára. A személyiség változása is előfordulhat, így a betegek agresszívnak vagy ingerlékenynek tűnnek. A balesetek kockázata jelentősen megnő, és sok esetben az öngondoskodás már nem lehetséges az érintett személy számára. A szenilis feledékenység közvetlen kezelése nem lehetséges. Különböző gyógyszerek segítségével a tünetek szükség esetén korlátozhatók.

Megelőzés

A normális öregedési folyamat miatt a szenilis feledékenység megelőzése sem lehetséges. Az érintetteknek azonban figyelniük kell a kellő testmozgásra, hogy az agysejtek elegendő ellátással rendelkezzenek oxigén. Ezen kívül egy egészséges diéta biztosítja a szükséges tápanyagokat és vitaminok amelyek támogatják a jó agyi teljesítményt. Hasonlóképpen, a rendszeres mentális gyakorlatok edzhetik az agyat.

Utógondozás

A nyomon követés egyik célja a betegség megismétlődésének megakadályozása. Ez azonban a szenilis feledékenység diagnosztizálása után nem lehetséges. Jelenleg nincs terápia létezik, amely képes gyógyítani a tipikus tüneteket. A rendelkezésre álló gyógyszerek következményei egyelőre túl kevéssé ismertek. Az orvoslátogatás azonban érdemes. Mivel fennáll annak a veszélye, hogy az életkor feledékenysége demenciává válik. Ezután az enyhe koncentrációs nehézségek dezorientációvá válnak. Az orvosok ezért a nyomon követés részeként tesztelik a betegek mentális képességeit. Néha olyan képalkotó eljárásokat is alkalmaznak, mint a CT-vizsgálatok és a Doppler-szonográfiák. Ezenkívül az utógondozás célja, hogy a betegek feledékenységük ellenére is megtanulják, hogyan éljék mindennapjaikat. Ez nem mindig könnyű. Az orvosok felírhatnak pszichoterápia erre a célra. Kognitív edzés ígéri a tünetek enyhítését. A testedzéseket be kell építeni a mindennapi életbe, mivel ez elegendő energiát biztosít az agy számára oxigén. Szintén meg kell vitatni a jellem változását, amely gyakran hajlamos az enyhe ingerlékenységre. A szenilis feledékenység utókezelésének sikere érdekében elengedhetetlen a rokonok bevonása. Ennek oka, hogy általában elsőként veszik észre a tipikus jeleket, és kulcsfontosságú kapcsolattartó pontot jelentenek az egészségügyi szakemberek számára.

Mit tehetsz te magad

Az életkorral összefüggő feledékenység gyakori és elterjedt, de gyógyszerekkel nehéz kezelni, mivel ez sokkal rosszabb mellékhatásokat okozhat. Leginkább fizikai vagy foglalkozásterápia a tünetek ellensúlyozására szolgál, de számos gyakorlat és tipp is rendelkezésre áll a tünetek korlátozására önmagában szenvedőként. Valószínűleg a legfontosabb intézkedés a megelőzés intézkedések mielőtt a betegség bekövetkezne. A szenvedőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy bármilyen megelőzésben részesülnek. A megelőzésben, valamint a kezelésben az egészséges életmód játszik a legfontosabb szerepet. Elegendő testmozgás és tápláló diéta már hozzájárulhat az agy teljesítményének javításához. Ha megerősíti a testet, akkor az elmét is erősíti. Az agy számára megfelelő ételek a teljes kiőrlésű termékek, diófélék, gyümölcsök és zöldségek. A megfelelő folyadékbevitel szintén nagy jelentőséggel bír. Továbbá, az ember edzheti az agyat mentális gyakorlással. Nem sokat segít azonban minden este azonos típusú keresztrejtvény megoldása. A fej mindig új kihívásokra van szüksége. Mindenekelőtt a csoportban vagy legalább a partnerrel játszott játékok alkalmasak, amelyekben spontaneitás szükséges. Az érintetteknek azonban tisztában kell lenniük azzal is, hogy teljesen normális, ha az agy teljesítménye az életkor előrehaladtával csökken, és ez nem ok a kétségbeesésre.