Az autonóm idegrendszer (VNS) számos létfontosságú testi funkciót irányít. Ide tartozik például a légzés, az emésztés és az anyagcsere. Azt, hogy emelkedik-e a vérnyomás, kitágulnak-e a vénák vagy folyik-e a nyál, az akarat nem befolyásolhatja. Az agy magasabb szintű központjai és a hormonok irányítják az autonóm idegrendszert. A hormonrendszerrel együtt biztosítja a szervek megfelelő működését. Az idegimpulzusokat arra használják, hogy a szervek működését gyorsan hozzáigazítsák a változó követelményekhez. A hormonokat először a vérárammal kell eljuttatni a célszervhez.
Amikor például az ember felkel reggel, az autonóm idegrendszer azonnal jelet küld a vérnyomás növelésére és a szédülés megelőzésére. Ha az ember meleg, a rendszer jobb vérkeringést biztosít a bőrben, és aktiválja a verejtékmirigyeket. Az idegpályák fontos idegimpulzusokat (reflexeket) is továbbítanak a szervekből az agyba, például a hólyagból, a szívből vagy a belekből.
Az idegzsinórok lefutása és funkciójuk szerint az orvosok az autonóm idegrendszer három részét különböztetik meg:
- Szimpatikus idegrendszer,
- Bél idegrendszer (enterális idegrendszer);
A szimpatikus és paraszimpatikus idegpályák a központi idegrendszerből (CNS = agy és gerincvelő) a szervekbe vezetnek. Például a bélfal izomsejtjénél, a szívnél, a verejtékmirigyeknél vagy a pupilla szélességét szabályozó izmoknál végződnek. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer alapvetően megfelelőjeként működik a szervezetben. Egyes funkciókban a két rendszer kiegészíti egymást.
Szimpatikus idegrendszer – harc és menekülés
A szimpatikus idegrendszer felkészíti a szervezetet a fizikai és szellemi teljesítményre. Biztosítja, hogy a szív gyorsabban és erősebben verjen, a légutak kitáguljanak, hogy jobb légzést tegyenek lehetővé, és gátolja a bélműködést. Röviden, a szimpatikus idegrendszer készen áll a testre a harcra vagy a menekülésre.
Az idegek elektromos impulzusokat vezetnek. Kémiai hírvivők segítségével adnak tovább jeleket más idegsejteknek vagy a szervek célsejtjeinek. A szimpatikus idegsejtek acetilkolin, célsejtjeikkel pedig noradrenalin segítségével kommunikálnak egymással.
Paraszimpatikus idegrendszer – pihenés és emésztés
A paraszimpatikus idegrendszer gondoskodik a nyugalmi testi funkciókról, valamint a regenerációról és a szervezet saját tartalékainak felhalmozódásáról. Élénkíti az emésztést, felpörgeti a különféle anyagcsere-folyamatokat és biztosítja az ellazulást.
A paraszimpatikus idegrendszer központi sejtjei az agytörzsben és a gerincvelő alsó részében (szakrális medulla) helyezkednek el. A célszervek közelében lévő idegcsomókban vagy magukban a szervekben továbbítják üzenetüket a második idegsejtekhez. A paraszimpatikus idegszálak az összes jelet az acetilkolin neurotranszmitterrel továbbítják.
Társai a testben
| Szerv | A szimpatikus idegrendszer hatása | A paraszimpatikus idegrendszer hatása |
| - Szem | A tanulók tágulása | A pupillák összehúzódása és a lencse erősebb görbülete |
| - Nyálmirigyek | A nyálkiválasztás csökkenése (kevés és viszkózus nyál) | Megnövekedett nyálkiválasztás (sok és vékony nyál) |
| A szívritmus gyorsulása | A pulzusszám lassulása | |
| – Tüdő | A hörgők kitágulása és a hörgőnyálka csökkenése | A hörgők szűkülete és a hörgőnyálka mennyiségének növekedése |
| – Gasztrointesztinális traktus | Csökkent bélmozgás és csökkent gyomor- és bélnedv szekréció | Fokozott bélmozgás és fokozott gyomor- és bélnedv szekréció @ |
| – Hasnyálmirigy | Az emésztőnedvek szekréciójának csökkenése | Az emésztőnedvek fokozott szekréciója |
| – Férfi nemi szervek | Ejakuláció | erekció |
| – Bőr | Érszűkület, verejtékváladék, haj felállás | Nincs hatása |
Enterális idegrendszer
A zsigeri idegrendszer ((enterikus idegrendszer) a bélfalban az izmok között elhelyezkedő idegfonatból áll. Ezek az idegrostok elvileg a többi idegtől függetlenül működnek, de erősen befolyásolja őket a paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer. enterális idegrendszer gondoskodik az emésztésről: például fokozza a bélizmok mozgását, gondoskodik arról, hogy több folyadék kerüljön a bélcsőbe, és fokozza a véráramlást a bélfalban.