A kifejezés arachnofóbia utal egy szorongási zavar amelyben a szenvedő szenved a pókoktól való félelemtől. A fóbiának ez a formája meglehetősen elterjedt, különösen Európában, és kiváltó okai különbözőek lehetnek. Míg az enyhe formái arachnofóbia nem igényelnek terápia, a súlyos arachnophobia jelentősen befolyásolhatja az érintettek életminőségét.
Mi az arachnophobia?
A szakértők megértik arachnofóbia hogy kóros szorongási zavar, pontosabban a pókok kóros félelme. Európában ez szorongási zavar az egyik leggyakoribb, bár paradox módon Európában nincsenek mérgező pókfajok, amelyek veszélyesek lehetnek az emberre. Ezzel szemben a pókok ilyen jellegzetes félelme általában ismeretlen a primitív népek körében. Arachnophobia, mint a legtöbb szorongási rendellenességek, eltúlzottan erőszakos reakciókkal nyilvánul meg a látványra, vagy néha csak egy pók gondolatára. A pókoktól való ilyen erős félelem pontos okait még nem sikerült tisztázni, de számos különböző elmélet létezik. Az arachnophobia nem mindig igényel terápiás kezelést.
Okok
Szakértők szerint az arachnophobia különböző okokkal járhat. Nagyrészt manapság ezt korán feltételezik gyermekkor negatív tapasztalatok egy pókkal vezet egy későbbi szorongásos rendellenességre. Ez a szülők vagy más gondozók által is fennálló arachnophobia is lehet. Más elméletek szerint az arachnofóbia oka minden embertől leginkább eltérő életforma természetes félelme. Ezt támogatná például a pókok mozgásának módja. Ismét más elméletek vezet az arachnophobie-t arra a tényre, hogy a pókféle valóban veszélyt jelenthet az emberekre és / vagy már az evolúció során is jelentheti. Ezért ugyanezektől a megalapozott félelem genetikailag előre beprogramozható e feltételezések szerint.
Tünetek, panaszok és jelek
Az arachnophobia legkézenfekvőbb tünete a pókoktól való túlzott félelem. A tünetek jellege és mértéke azonban különösen függ a fóbia intenzitásától. Míg egyes szenvedők elsősorban a túlzott félelem érzésében szenvednek, és repüléssel reagálnak egy pók vagy pókhoz hasonló állatok láttán, más betegek fizikai reakciókat is tapasztalnak. Ezek lehetnek izzadás, remegés, hiperventilláció, szédülés vagy szívdobogás. Sok szenvedő súlyos panaszokról is panaszkodik hányinger, szorongás vagy akár légszomj szigorúsága. Az arachnophobia gyakran olyan súlyos, hogy a pók puszta gondolata kiváltja a tüneteket. Ugyanez vonatkozik a pókok fényképeire és ábrázolására a televízióban, valamint a műanyag pókokra. Ha a pók egy ajtó felett ül, sok fóbiás képtelen átjutni az ajtón. Néha a fóbia olyan súlyos méreteket ölthet, hogy elszigetelődik a külvilágtól, vagy kényszeres cselekedeteket eredményez. Például sok szenvedő kerüli az alagsori bejárást, naponta többször ellenőrzi a szoba minden sarkát, vagy enged a takarítás kényszerének. Szélsőséges formájában az arachnophobia uralja az érintettek mindennapi életét. Következményes betegségek, például pánikbetegségek vagy depresszió ebben az esetben is lehetségesek.
Diagnózis és lefolyás
Az arachnophobia általában nagyon könnyen diagnosztizálható, mert a legtöbb esetben az érintett pontos információkat adhat arról, hogy mi okozza a félelem tipikus érzéseit. Az arachnophobia esetében a tényleges diagnózisnál fontosabb tehát annak meghatározása, hogy a szorongásos rendellenesség mennyire hangsúlyos, és hogy terápiás kezelést igényel-e. Az arachnophobia a legtöbb fóbiához hasonlóan tipikus tüneteken keresztül jelentkezik, amelyek súlyos szorongásban és stresszes helyzetekben jelentkeznek. Hogy pontosan mely tünetek jelentkeznek és mennyire súlyosak, az egyedi esettől függ. Bizonyos körülmények között a szorongásos rendellenesség olyan mértékben megnőhet, hogy az érintett személy már erős reakciókat mutat a pók gondolatára. A legrosszabb esetben a mindennapi életet negatívan befolyásolhatja az arachnophobia.
Szövődmények
Ha nem kezelik, a pókfélék kóros félelme olyan szövődményekhez vezet, amelyek kezdetben befolyásolják a páciens társadalmi életét. Míg egy egyszerű eset nem biztos, hogy képes egy pácokkal egy szobában tartózkodni, a súlyosan érintett beteg már elkerülheti az alagsorba kerülést , a szabadban, vagy a legrosszabb esetben a házból való bármilyen kiutat. Mint minden szorongásos betegségben szenvedő esetében, itt is fontos korán kezelni ezeket az elkerülési stratégiákat. Attól kezdve, hogy a beteget a félelme uralja, gyakran eljut a megalapozatlan félelem szintjéhez, elveszíti az életminőséget. Annak megakadályozása, hogy az arachnophobicák kivonuljanak a társadalmi életből, emiatt esetleg elveszítsék munkájukat, és fejlődjenek depresszió, fontos, hogy egy terapeuta ill pszichiáter szakosodott generalizált szorongásos rendellenesség kezelést biztosítani. A terapeuták a legnagyobb sikert kognitív arachnophobia esetén érik el viselkedésterápia. Ennek a módszernek a célja az attitűdök újragondolása, a gondolkodási szokások és a rosszul alkalmazkodó magatartásformák, például félelmek, kényszeres gondolatok vagy cselekedetek, hajtási rendellenességek vagy depressziós rendellenességek átgondolása. Kiterjesztett magatartásformában terápia, a szorongást kiváltó helyzetekkel vagy tárgyakkal való terápiás konfrontáció is elképzelhető. Ezt alkalmazzák például klausztrofóbiában vagy más szociális fóbiában szenvedő betegeknél.
Mikor kell orvoshoz menni?
A pókoktól való félelmet általában nagyon általánosnak tartják. Enyhe, undorral és enyhe kellemetlenséggel járó formában még nem jelent okot orvoshoz. Ha azonban megnyilvánult fóbia jeleit mutatja, kifejezett pánikrohamok fizikai túlreagálás esetén pszichoterapeuta látogatása szükséges. Ugyanez vonatkozik a tudatosan kiváltott korlátozásokra és viselkedési problémákra, hogy elkerüljék a pókokkal való érintkezést. Mivel a szorongásos rendellenesség képes vezet hogy masszív hangulatingadozás, sokkok és keringési problémák, a szakember segítségével történő kezelés elengedhetetlen. Hasonló hatások hosszú távon is tapasztalhatók a szakmai életben. A korlátozott teljesítmény a következmény, amely a magánszférában is előfordul. Az intenzív szorongás és rémálmok rontják az alvást. Az érintettek számára egyre nehezebb megbirkózni a mindennapokkal. A növekvő társadalmi elszigeteltség szintén komoly figyelmeztető jel. A szorongás elleni védekezés túlzott erőfeszítései világossá teszik a szakmai kezelés sürgősségét. Ez magában foglalja az ajtórések, az ablakok és a pókok egyéb lehetséges hozzáférési pontjainak állandó tömítését. Súlyos esetekben a védelmi kísérletek a megszokott és ellenőrizhető környezet elhagyásának megtagadásával járnak. Azonban még a félelem intenzív megnyilvánulásának hiányában is terápia hasznos lehet. A betegek általában megkönnyebbülten reagálnak, amikor leküzdik pókfóbiájukat, új bizalmat szereznek és erősebb önérzetet szereznek.
Kezelés és terápia
Ha az arachnophobia olyan súlyos, hogy az érintett személy korlátozásnak érzi vagy más módon szenved tőle, hasznos lehet a terápia elvégzése. Ez egy ún viselkedésterápia. Ebben a kezelő terapeuta megpróbálja lépésről lépésre szembeszállni a pókokkal a mellékelt konfrontációs terápia részeként. Kezdetben ez magában foglalhatja a pókokról való beszélgetést vagy egy fénykép vagy videó megtekintését. Később az egyént arra ösztönzik, hogy nézzen meg, és végül érjen meg egy igazi pókot. A terapeuta célja az ilyen típusú terápiában az, hogy a beteg legyőzze félelmét, de ez azt jelenti, hogy szembenézzen vele és átélje azt. A kezelés eredményessége ezért nagyban függ a beteg akaratától és együttműködésétől is. A kezelés idő előtti abbahagyása bizonyos körülmények között az arachnophobia súlyosbodását eredményezheti.
Kitekintés és előrejelzés
A pókoktól való enyhe vagy közepes félelem nem igényel terápiát, mert nem korlátozza súlyosan az egyén életmódját. Ez sem fog spontán megoldódni. A gyenge arachnophobia késői hatásai nem ismertek. A pókoktól való erős félelem azonban extrém helyzetekhez vezethet, például amikor az érintett személy pánikrohamot kap. Autóban vagy más veszélyes helyzetekben ezek balesetekhez vezethetnek. Erős fóbiák esetén sem fog spontán visszavonulni. A terápiának viszont jó vagy nagyon jó esélye van a sikerre. A hangsúly itt a konfrontációs terápián van. A pókkal való szembesítésen azonban feltétlenül szükség van. Ennek elmulasztása az arachnophobia elleni küzdelem helyett súlyosbíthatja. Ha a terápia sikeres, a fóbia időnként szeretetvé válik a pókok iránt: Néha a pókokat kedvtelésből tartják a korábbi fóbiák, de legalábbis hasznos rovarokként ismerik el és fogadják el őket. Számos újabb megközelítés létezik a terápiában - ideértve a virtuális valóság technológiáját is -, amelyek szintén jó kilátásokkal járnak a siker szempontjából.
Megelőzés
Mivel az arachnophobia okai még nem tisztázottak egyértelműen, a valódi értelemben vett megelőzés nem lehetséges. A szülők azonban példát mutathatnak és gyermekeikbe beépíthetik a pókokhoz és más állatokhoz való egészséges és nem túl félelmetes megközelítést, és ezáltal befolyásolhatják az arachnophobia lehetséges kialakulását. Ha már fél a pókoktól, ami erőszakos tüneteken keresztül nyilvánul meg, hasznos lehet terapeutához fordulni és kezelni.
Utógondozás
Az arachnophobia rendkívül gyógyítható. Ez gyakran szükségtelenné teszi az utókezelést. Azonban sok terapeuta tanácsot ad a nyomon követési foglalkozásokra, mert fennáll a megismétlődés veszélye. A megismétlődés kockázata magas a következő esetekben: az feltétel különösen súlyos és korlátozó volt. A kezelés befejezése után néha fennmaradó tünetek jelentkeznek. Az arachnophobia mellett vannak más is szorongási rendellenességek vagy más mentális rendellenességek. Ilyen esetekben nyomon követés javasolt. Általában egyetlen utólagos munkamenet elegendő. A terapeuta beszél a pácienssel a terápia vége óta tapasztalt tapasztalatairól. Ellenőrzi, hogy a fób ember elérte-e céljait, és képes-e sikereket felmutatni a pókok kezelésében. Ha szükséges, a beteggel konzultálva további foglalkozásokat ír elő a stabilizáció érdekében. A páciensnek a saját környezetében kell megbékélnie pókfélelmével. Ha ez nem a terápia során történt, akkor a nyomon követés során is megtehető. A másodlagos megelőzés ismételt expozíciót igényel: a fóbiás embernek tudatosan kell néznie és meg kell érintenie a pókokat a visszaesés elkerülése érdekében. A megújult szorongásos tünetek megelőzése érdekében tanulás vagy elmélyítése a kikapcsolódás technika van jelölve. A következő módszerek tanfolyamai alkalmasak erre a célra: Lélegző technikák, autogén tréning, progresszív izom kikapcsolódás, ötletes módszerek, jóga, Qi Gong, elmélkedés.
Mit tehetsz te magad
Az arachnophobikusoknak nem feltétlenül kell kezelniük arachnophobiájukat. Elkerülni pánikrohamok, általában elegendő elkerülni a pókokkal való érintkezést. Ha ez nem lehetséges, vagy ha az arachnophobia felülkerekedik, a szisztematikus deszenzitizálás segíthet. Így a pókokkal való rendszeres érintkezés vagy a műanyag pókokkal való gyakorlat segíthet legyőzni a félelmeket. Kifejezett arachnophobia esetén megfelelő gyakorlatokat kell végezni a barátokkal együtt vagy terápiás tanácsadó felügyelete alatt. Alternatív megoldásként terápia intézkedések természetgyógyászatból állnak rendelkezésre. Megcsapolás akupresszúra, amelyben a testben az energiaáramlást koppintással szabályozzák akupunktúra pontok, vagy tenyérterápia, amelyben a tenyér vonalak bizonyos pontjait megnyomják, hatékonynak bizonyultak. Ha ezek ellenére intézkedések, pánikroham következik be, az első dolog, hogy nyugodt maradjon és mélyet lélegezzen be. A pszichológiai feszültség ezután csökkenthető például testmozgás, megfelelő otthoni és természetes gyógymódok (pl árnika, ginszeng, zöld tea, csokoládé) és átdolgozzuk a történteket. Hosszú távon az arachnophobikusoknak konzultációt kell folytatniuk egy pszichológussal, és szakmai segítséggel orvosolniuk kell a pókfóbiát.
