Az aphantasia a vizuális agnosia speciális formája, és megfelel annak teljes képtelenségének, hogy tetszés szerint felidézze a vizuális képeket. Úgy gondolják, hogy a klinikai kép annak köszönhető agy hibák. Terápiák még nem léteznek.
Mi az afantasia?
Az emberi tudatalatti és tudatos elme mentális képeken keresztül működik. A vizualizáció a megismerés alapvető folyamata. A kognitív vizualizációs folyamatok különböző hálózatokon keresztül jönnek létre agy régiók, például elsősorban a parietális, frontális, temporális és occipitális lebeny területei. A kognitív vizualizáció szempontjából kulcsfontosságúak a tárolt emlékek, amelyek a megfelelő képeket hívják tudatba. Például egy regényt olvasó ember általában az elméje szemében látja a leírt helyzeteket. A kognitív vizualizáció képessége bizonyos fokig egyéni. Az ilyen módon történő vizuális képtelenség abszolút képtelenségét, és ezáltal az ötletes képességek teljes hiányát afantasiának nevezzük. Adam Zeman professzor, az Exeteri Orvostudományi Egyetem lélekkutatásának részeként vezette be ezt a kifejezést 2015-ben vakság. A kifejezést hipotetikus leírására használta feltétel. Egy olyan 65 éves férfira utalt, aki leírása szerint állítólag elvesztette elképzelési képességét, miután átesett szív sebészet. Zeman észrevételeinek közzététele után több mint 20 ember jelentkezett, akik afantáziában szenvednek.
Okok
Adam Zeman és kollégái az afantáziát összekapcsolják a lélekkel vakság vagy vizuális agnosia. Ez a vizuális ingerek feldolgozásának rendellenessége, amelyet a látóközpont károsodása okoz. Ez a vizuális központ az occipitalis lebenyben található, és a vizuális agnosztikusok miatt nem ismeri fel a tárgyakat és az arcokat, annak ellenére, hogy tisztán látják az objektumokat. A vizuális agnóziában szenvedő betegek többsége legalább megközelítőleg a látása alapján leírhatja az objektumokat emlékezet. A hipotetikus afantasia betegei nem lennének képesek erre. Így az aphantasia a vizuális agnosia speciális formája lenne, és egyúttal a legszélsőségesebb lélektípusnak is leírható vakság. A vizuális képzelet abszolút képtelenségének okaként az első leírók súlyos hibát feltételeznek a agy érintett régiók. Azt, hogy az olyan genetikai tényezők, mint az örökletes mutációk, vagy a külső tényezők, például a mérgeknek való kitettség, elősegítik-e az abszolút afantáziát, még nem sikerült meghatározni. Néhány látszólagos aphantasia-beteg arról számolt be, hogy születése óta szenved a tünetektől. Mások a rendellenesség kialakulását drasztikus traumatikus eseménynek tulajdonították életükben, például egy szeretett ember halálát. Valószínű továbbá, hogy az aphantasia veleszületett formája annyiban különbözik a megszerzett formától, hogy különböző betegségeket kell feltételezni.
Tünetek, panaszok és jelek
Az afantasia betegei láthatják, de nem képesek képeket visszakeresni a vizuális képükről emlékezet vagy véletlenszerű kognitív képzelet, annak ellenére, hogy képesek vizuális ingereket feldolgozni. Ez a kapcsolat azt eredményezi, hogy az érintett egyének képtelenek pusztán leírás alapján vizualizálni a helyzeteket, tárgyakat vagy élőlényeket. A betegek egy része kirekesztve érzi magát az olyan szakmáktól, mint az építészet, mert nem tudja elképzelni a munka végtermékét. Sokan kijelentik, hogy a leíró szövegek alapvetően értelmetlenek számukra. Megint mások nem emlékeznek partnereik vagy elhunyt családtagjaik megjelenésére, és nagyon szenvednek ebben az összefüggésben. A betegek többsége abszolút képtelen átélni azokat a pillanatokat, amelyeket már a képzeletében átélt. Az érintettek gyakran leírják az elszigeteltség és a magány érzésének kísérő tüneteit. Úgy tűnik, hogy az éjszakai álmokat nem érinti az afantasia. A betegek többsége kijelenti, hogy csak képtelen elképzelni, mit gondolt. A gondolat vizualizációja megfelel a tudatos vizualizációnak. Az álmokban való megjelenítés a tudatalatti vizualizációja. A tudattalan és tudatos vizualizáció látszólagos szétválasztása az aphantasia okaként egy olyan hibát jelez az agyban, amely éber állapotban különösen aktív.
Diagnózis
A mai napig az anamnézis az egyetlen eszköz az afantasia diagnosztizálására. Eddig a diagnózis csak gyanú alapján állítható fel. A diagnózis megerősítésére nincsenek eszközök. Mivel az anamnézis a beteg szubjektív leírásán alapul, objektív diagnózis jelenleg lehetetlen.
Szövődmények
Aphantasia esetén általában nem jelentkeznek különösebb orvosi szövődmények. Az afantasia miatt a beteg képtelen elképzelni képi dolgokat és folyamatokat, vagy csak nagyon korlátozott mértékben tudja elképzelni őket. Aphantasia sok emberben teljesen más módon fordulhat elő; nincs olyan intézkedés, amely alapján meghatározható lenne a tünet súlyossága. Általános szabály, hogy a beteg nem képes vizualizálni a mentális képeket, vagy elképzelni az eseményeket. Ez általában a gondolkodási képesség romlását eredményezi. Aphantasiában szenvedők azonban igen vezet egy teljesen hétköznapi élet további korlátozások nélkül. Előfordulhat, hogy nem képesek bizonyos művészi szakmákat ellátni, vagy nem nagyon emlékeznek az eseményekre. Gyakran az érintetteknek is viszonylag nehéz a múltbeli eseményeket leírni. Az aphantasia nagyrészt felderítetlen, ezért ennek a tünetnek nincs kezelési lehetősége. Lehet veleszületett vagy baleset után következhet be. Súlyos megnyilvánulások esetén a térbeli gondolkodás és képzelet nem könnyen lehetséges. A mindennapi életben ez nem így van vezet bármilyen különleges szövődményre. Ezenkívül az afantasiaban szenvedők várható élettartama nem kevesebb, mint az egészséges embereké. A legtöbb esetben az érintettek nincsenek tisztában azzal, hogy afantáziában szenvednek.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az aphantasiát nem feltétlenül kell orvosnak megtisztítani. Azoknak azonban, akik gyanítják, hogy nincs képzelő fantáziájuk, orvoshoz kell fordulniuk. Bár a mai napig nincs hatékony kezelési módszer, terápiás intézkedések képes kompenzálni a képzelet hiányát. Hogy ez szükséges-e, attól függ, hogy az afantasia veleszületett vagy kifejlett-e, és mennyire hangsúlyos a jelenség. Végül az érintettnek magának kell eldöntenie, hogy az afantasia korlátozza-e és milyen mértékben az életminőséget. Az első konzultáció azonban megszüntetheti a ritka jelenség kezelésével kapcsolatos bizonytalanságokat és rámutathat terápia opciók. Aphantasia a után ütés vagy más betegségről meg kell beszélni a felelős orvossal. Lehetséges, hogy pusztán egy bizonyos gyógyszer mellékhatása, vagy az afantasia pszichológiai okokkal jár. Legkésőbb orvoshoz kell fordulni, amikor a jelenség befolyásolja az életminőséget. Például, ha az érintett személy már nem képes ésszerűen megtanulni vagy tevékenységet végezni a munkahelyén, orvosi tanácsra van szükség.
Kezelés és terápia
Mert az aphantasia eddig hipotetikus elképzelés volt, nem pedig objektíven valós feltétel, nincs lehetőség a következőre: terápia létezik a mai napig. Csak az okok tisztázása mellett lehet kauzális terápiákat kidolgozni. Az afantasia tüneti terápiái valószínűleg magukban foglalják kognitív képzés amely aktiválja és fokozza a vizuális képzeletet. Ha valójában az agy hibája okozza a feltétel, egy ilyen képzés feltehetően még enyhítheti a tüneteket. ütés a betegek az irreverzibilis agykárosodás ellenére képesek rehabilitációra azáltal, hogy egészséges agyrégiókat vesznek át a sérült régiókból származó feladatokra, bizonyos eljárások gyakori megismétlésével. Ezt az elvet követve az aphantasia-betegek például szakmai irányítással képezhetik bizonyos tárgyak vagy arcok napi vizuális felidézését. Bizonyos körülmények között a hibás agyi régió elektromos stimulációját is terápiás lehetőségnek tekintik. Mivel a pszichológiai traumát követő afantasia nem feltétlenül azonos a veleszületett vagy fizikailag kiváltott afantasia állapotával, valószínűleg ezeket a betegeket teljesen más módon kezelik. Így a kiváltó pszichológiai trauma újbóli értékelése pszichoterápia feltehetően feloldhatja a fantáziát ezeknél a betegeknél.
Előrejelzés és prognózis
Az Aphantasia kedvezőtlen prognózissal rendelkezik. Az állapot a jelenlegi tudományos ismeretek szerint nem kezelhető vagy gyógyítható. Az agyszövetben van egy olyan hiba, amely a jelenlegi orvosi kutatással nem orvosolható. Néhány terápiás megközelítésben emellett megnő a további agyszövet károsodásának kockázata. Ez lenne vezet az általános közérzet azonnali romlásához és új rendellenességek vagy károsodások kiváltásához. Így a beteget életveszélyes állapot fenyegeti. Kezelés nélkül ill terápia, fizikai állapota Egészség általában nem változik. A további élet során tehát nem várható a tünetek növekedése. Mivel ez az állapot nem gyógyítható, a kezelési terv az afantasia következményeinek javítására összpontosít. Ezek többnyire a beteg pszichéjéhez kapcsolódnak. Az életkedv fenntartása és a közérzet optimalizálása érdekében pszichoterápiás megközelítések állnak rendelkezésre a szenvedő számára. A terápiában erősödik a beteg önbizalma, megkérdőjelezik a kognitív mintákat, megbeszélik és kiképzik a betegség kezelésének módját. Ez segíti a beteget abban, hogy javuljon az életminőség a mindennapi életben, és a napi kihívásokkal optimistábban tudjon szembenézni. Mentálissal erő, a károsodások ellenére gyakran lehet kielégítő életet élni.
Megelőzés
Az afantasia egyelőre nem akadályozható meg, mert az ezzel kapcsolatos kutatások nem eléggé fejlettek.
Utógondozás
A nyomon követés egyik célja a betegség megismétlődésének megakadályozása. A jelenlegi tudományos ismeretek szerint azonban ez nem lehetséges afantasia esetén. Nem tekinthető gyógyíthatónak. Ennek oka az agyszövet hibája. Ez lehet veleszületett vagy baleset következménye. Ennek ellenére a nyomon követés hasznos lehet a szövődmények megelőzésében és a beteg mindennapi támogatásában. A gyakorlatban az érintett személy kívánsága döntő ebben. Az aphantasia nem életveszélyes állapot. Csak akkor tanácsos az orvoshoz vezető út, ha az életminőség romlik. A kezelőorvos elrendelheti pszichoterápia erre a célra. Ennek célja, hogy kognitív támogatást nyújtson a mindennapi életben. Az önbizalom is így erősíthető. A jelenlegi tudományos ismeretek szerint a gyógyszeres kezelés nem hatékony. Az afantasia teljesítménytesztekkel diagnosztizálható. Az afantasia szenvedők itt viszonylag gyengén teljesítenek, mint más teszt személyek. Ezenkívül a szubjektív leírás fontos diagnosztikai eszköz. Eddig nincsenek egyértelmű és objektív diagnosztikai módszerek. Egyes tudósok feltételezik, hogy az elektrostimuláció pozitívan képes kezelni az agyterületeket. Ez azonban a mai napig kísérleti terület.
Itt tudod megtenni magad
Aphantasia gyanúja esetén különféle online tesztekkel és diagnosztikai módszerekkel lehet konzultálni. Ha ez kiderül, hogy a képzelet valóban erősen korlátozott, orvoshoz kell fordulni. Meg tudja határozni, hogy az aphantasia veleszületett-e vagy a mentális betegségek vagy betegség, és javasoljon megfelelő terápiát. Betegséghez kapcsolódó afantasia esetén, mint pl ütés betegeknél a képzelet erősíthető bizonyos szekvenciák rendszeres ismétlésével, és így hosszú távon visszaállítható eredeti szintjére. Szakmai útmutatással vagy otthon további gyakorlatok hajthatók végre a látás erősítésére emlékezet és általánosabban a képzelet. Pszichológiailag kiváltott afantasia esetén a kiváltó pszichés traumát belül kell kezelni pszichoterápia. Lehetséges ön-intézkedések környezetváltás vagy életmódváltás. A veleszületett fantáziát az érintettnek el kell fogadnia. Kezelés intézkedések mint például kognitív képzés vagy az elektromos stimuláció valószínűleg enyhíti a tüneteket, de nem biztos, hogy teljesen helyreállítja a képzeletet. A rendellenességgel való megbirkózás megtanulható például megfelelő szakember-olvasás és szakemberekkel folytatott megbeszélések révén.
