Az antiösztrogének az szerek amelyeket kizárólag nőknél alkalmaznak kezelésére emlőrák. Injektálhatók megoldások amelyek hosszú ideig a testben maradnak, és képesek kezelni, de nem teljesen megszüntetni, emlőrák ott.
Mi az antiösztrogén?
Az antiösztrogének egy olyan gyógyszercsoport, amelyet kizárólag nőknél alkalmaznak kezelésére emlőrák. Az antiösztrogének általában citosztatikusak szerek amelyeket kizárólag a mell kezelésére használnak rák. Ezek célja szerek gátolja a karcinóma növekedését. Ezek a gyógyszerek nem képesek visszafordítani az ilyen típusú betegségeket. Mivel az antiösztrogének a női nemi hormon ösztrogén gátlásán alapulnak, az ilyen típusú gyógyszerek általában nincsenek hatással a férfiakra. Mivel jól tolerálhatók és alig lépnek kölcsönhatásba más gyógyszerekkel, az antiösztrogének könnyen felírhatók a mell kezelésében rák.
Farmakológiai hatás
Feltéve, hogy nincsenek mellékhatások, az antiösztrogéneknek kizárólag a rák és nem befolyásolja a szerveket vagy a test egyéb funkcióit. Orvosi szempontból az antiösztrogének megakadályozzák az ösztrogén női nemi hormon kötődését az úgynevezett ösztrogénreceptorokban. Ugyanakkor a sűrűség maguk az ösztrogén receptorok is csökkennek. Mivel a rák növekedése közvetlenül hormonálisan szabályozott, és az antiösztrogének lelassítják ezt a hormontermelést, ez a karcinóma növekedésének gátlását is eredményezi. Az antiösztrogének ezért nem tudják teljesen megszüntetni az emlőrákot. Az ilyen típusú gyógyszereket ezért mindig csak kiegészítőnek kell tekinteni terápia a meglévő, agresszívebb beavatkozási módszerekhez. Ennek ellenére gyakran használják őket, mert bár a mellékhatások számosak, nagyon ritkán fordulnak elő. Az antiösztrogének Németországban is a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, mivel az emlőrák kockázata körülbelül 8%, ami azt jelenti, hogy körülbelül tizenkét nőnél életében egyszer alakul ki a betegség. Az antiösztrogének csoportjába tartozó általános gyógyszerek közé tartoznak tamoxifen, anasztrozol és a fulvesztrantnak. A pontos farmakológiai hatás azonban minden hasonló típusú gyógyszer esetében meglehetősen hasonlónak bizonyul.
Orvosi alkalmazás és felhasználás
Az orvostudományban az antiösztrogéneket főleg női betegek mellrákjának kezelésére használják. Az emlőrák stádiuma nem számít, ezért az antiösztrogének a korai szakaszban, valamint az előrehaladott karcinómában is alkalmazhatók. Az antiösztrogéneket kizárólag injekciós oldatként adják be, és a gyógyszer pontos mennyisége a készítménytől és a pácienstől függően változik. A kutatásban és a fejlesztésben nincsenek tabletták formájában antiösztrogének. A gyógyszer felezési ideje a szervezetben nagyon hosszú, átlagosan 50 nap. Ez alatt az idő alatt a beteg nem teherbe eshet, és szoptatás alatt sem szabad antiösztrogént szedni. Mivel egyes daganatok bizonyos antiösztrogénekkel szemben rezisztensek, az orvostudományban három különböző gyógyszert széles körben alkalmaznak, amelyek közül legalább az egyiknek a meglévő emlőrák ellen kell küzdenie. Továbbá, antiösztrogének nem adhatók súlyos állapotban máj diszfunkció van jelen, vagy maga a hatóanyag iránti túlérzékenység jelzett. Az antiösztrogéneket nem használják az emlőrák megelőzésére, és nem alternatívák a fejlett karcinómák agresszívebb kezelésének.
Kockázatok és mellékhatások
Antiösztrogének, mint pl fulvesztrantnak okoz hőhullámok gyakrabban a betegeknél. Emésztőrendszeri károsodást is okoznak hányinger és a hányás és (ritkábban) kitartó hasmenés. Ezenkívül az antiösztrogének felelősek lehetnek a húgyúti fertőzések vagy enyhe vagy közepesen súlyos fertőzések kiváltásáért fejfájás. Ezenkívül, mivel injekciós oldat, az injekció beadásának helyén irritáció jelentkezhet a bőrkiütés vagy viszket. Az antiösztrogénekről ismert, hogy okoznak trombózis vagy embólia nagyon ritka esetekben. Az ízületi problémák az antiösztrogének mellékhatásainak következményei is lehetnek. Mindazonáltal a jelentett mellékhatások mindegyike 1% -nál kisebb gyakorisággal fordul elő, így ez általában egy viszonylag kevés mellékhatású gyógyszercsoport. A beteg életkora vagy testtömege szintén nem játszik szerepet a mellékhatások kialakulásában.
