Mi okozza az angina pectorist?
Angina a pectoris a legintenzívebb fájdalom a mellcsont mögött (retrosternális fájdalom). Ez fájdalom a test különböző részeibe sugározhat. Az oka angina a pectoris az artériák megkeményedése vagy ún érelmeszesedés. Az okai érelmeszesedés tartalmazzák megnövekedett vér lipidek, magas vérnyomás or cukorbetegség mellitus. Kockázati tényezők a érelmeszesedés tartalmaz dohányzás, túlsúly, a testmozgás és az életkor hiánya.
Az angina pectoris okai
Angina a pectorist különféle tényezők okozhatják. Ide tartoznak többek között:
- Szívkoszorúér betegség (CHD)
- Pszichoszomatikus okok (depresszió, stressz, pesszimista hangulat stb.) - Magas vérnyomás (artériás hipertónia)
- Diabetes mellitus
- Hideg
- Túlsúly
- Mozgáshiány
- Szegényes táplálkozás
- A dohányzás mint ok
- Szívbillentyű betegségek
- Vérszegénység (vérhiány)
A koszorúér- szív a betegség messze a leggyakoribb oka angina pectoris (AP).
Aszteroszklerotikus változásokat okoz a koszorúér területén hajók. Ide tartozik az érfal meszesedése és megkeményedése, valamint az úgynevezett érelmeszesedéses plakkok lerakódása az érben. Ennek eredményeként a vér ellátás a szív az izmok csökkentek a csökkent átmérő miatt hajók.
Különösen edzés közben a szív az izomsejtek kevesebb oxigént kapnak a vér, ami okozza mellkasi fájdalom vagy szorító érzés a mellkasban (angina pectoris). A szívkoszorúér-betegség kialakulásának számos kockázati tényezője van. Ezek tartalmazzák cukorbetegség mellitusz, dohányzás, magas vérnyomás, túlsúly, a megnövekedett zsírszint (hiperlipoproteinémia) és az öregség.
A krónikus stressz oka a angina pectoris amit a mai napig kevés tanulmányoztak. Ez főleg egy úgynevezett negatív stressz, amely frusztrációval együtt jelentkezik. Erős stresszérzet esetén a test a kortizol stresszhormonból többet bocsát ki a mellékvesekéregből.
Ennek a hormonnak számos funkciója van a szervezetben. Amellett, hogy növekszik vérnyomás, ez érrendszeri károsító molekulák felszabadulásához is vezet. A már meglévő szívkoszorúér-betegség súlyosbodhat a vérnyomás és érkárosodás a koszorúér területén hajók.
Ennek eredményeként a az angina pectoris tünetei előfordulhat. Az elmúlt években számos tanulmányban vizsgált egyéb pszichológiai tényezők a stresszhez hasonló hatást mutatnak. Mindenek felett depresszió, a pesszimista alaphangulat és az alvászavarok hatásokat mutattak a különféle szervfunkciókra.
Többek között a szív vérkeringését is érintették. Depressziópéldául kimutatták, hogy növeli az a kockázatát szívroham 2.5-szeresére. A boldogság hormon csökkent felszabadulása (szerotonin) fokozott vérképződéshez vezet vérlemezkék (trombociták) a testben.
Ennek eredményeként fokozott a vérrögök (trombusok) kialakulásának kockázata, amelyek lerakódhatnak a kis koszorúerekben. Ha a szívkoszorúér-betegség már fennáll, az érnek ez a további elmozdulása az angina pectoris akut előfordulásához vezethet. Emiatt a pszichológiai komponenst mindig figyelembe kell venni a angina pectoris terápiája és ha szükséges, kezeljük pszichoterápia vagy gyógyszeres terápia pszichotróp gyógyszerek.
Mint a vizsgálatok kimutatták, az angina pectoris tünetei gyakrabban fordulnak elő, különösen a téli hónapokban. Különösen nulla alatti hőmérsékleten a hideg összehúzza az edényeket. Míg ez a jelenség már a kézen is ismert volt, ez a mechanizmus a szív felszínén elhelyezkedő edényein is megfigyelhető volt.
A beszűkült erek miatt a szívnek nagyobb ellenállással kell pumpálnia, ezért több oxigénre van szüksége. Ennek következtében a szív túlterhelése jelentkezik, különösen a már fennálló koszorúér-betegség esetén. A szívizomsejtek ezért már nem tudnak elegendő oxigént ellátni.
Emiatt a beteg tapasztal mellkasi fájdalom (angina pectoris). Cukorbetegség A mellitus a koszorúér-betegség kialakulásának gyakori kockázati tényezője. Krónikusan emelkedett vércukor szintek károsíthatják az ér belső falát (endothelium), mivel a cukormolekulák különféle molekulákhoz kapcsolódnak fehérjék és az érfal lipidjei.
Ezenkívül a cukormolekulák reagálnak koleszterin molekulák, lehetővé téve számukra az érfalakba történő elhelyezkedést és elősegítve az arteriosclerosis kialakulását. Ennek eredményeként a szervezetben több érkárosodás lép fel. Az koszorúerek szintén érintettek, ami korlátozhatja a szívizomsejtek véráramlását.
Ennek eredményeként megnő az angina pectoris kialakulásának kockázata. Dohányzó a koszorúér-betegség kialakulásának másik kockázati tényezője. A cigarettafüstben található anyagok (különösen szén - monoxid és nikotin) számos hatással van az artériás erekre.
A nikotin a cigarettákban a növekedéshez vezet vérnyomás az erek falának megkeményedésével és összehúzódásával. Különösen a kis erek (beleértve a koszorúéreket is) érintettek. Továbbá, nikotin változásaihoz vezethet véralvadás hosszú távon a vér viszkózusabbá tétele és a vérrögök kialakulásának ösztönzése.
Az emberi testben a szén-monoxid elsősorban a vörösvértestekben halmozódik fel (vörösvértesteket). Ott kevesebb oxigént szállít és szabadít fel a test sejtjeibe. Ennek eredményeként többek között a szívizomsejtek oxigénhiányban szenvednek, amely angina pectoris tünetekként nyilvánul meg.
Ezenkívül a dohányzás elősegíti a lipid anyagcsere rendellenességeit, amelyek felelősek az érelmeszesedés kialakulásáért. Kóros túlsúly (elhízottság) a koszorúér-betegség kialakulásának kockázati tényezője is. Elhízottság a hasüregben ez különösen érintett.
A zsírszövet számos messenger anyagot bocsát ki, amelyek elősegítik a diabetes mellitus, artériás hipertónia és érelmeszesedés. Ennek következtében vaszkuláris változások lépnek fel a koszorúerek területén, többek között, amelyek elősegítik az angina pectoris kialakulását. A rendszeres testmozgás védő tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.
Így a szívkoszorúér-betegség négy fő kockázati tényezője (diabetes mellitus, magas vérnyomás, lipid anyagcsere rendellenességek, elhízottság) elsősorban a mozgáshiány okozza. Könnyű kitartás tevékenységek (például kerékpározás, kocogás, úszás) már csökkentheti a szívkoszorúér-betegség kockázatát. Heti 20-30 alkalommal legalább 4-5 percig tartó fizikai aktivitás ajánlott.
Ez javítja a szívizom vérellátását és csökkenti a szívkoszorúér-betegség fent említett rizikófaktorait. Egy szegény diéta hosszú időn keresztül növeli az angina pectoris tüneteivel járó koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát is. Alacsony zsírtartalmú diéta valamint figyelembe kell venni a haltermékek, a teljes kiőrlésű termékek, a gyümölcs és a zöldség rendszeres és bőséges fogyasztását.
A telített állati zsírok (pl. Hús, kolbász és tejtermékek) mindenekelőtt zsírok felhalmozódásához vezetnek koleszterin) a vérben, ezáltal növelve az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A szívkoszorúér-betegség kialakulásának másik kockázati tényezője az életkor. Ezt azonban mindig a többi kockázati tényező tükrében kell értékelni. E tanulmány szerint a 45 év feletti férfi betegek és az 55 év feletti női betegek jelentősen megnövelik az érelmeszesedéses változások kockázatát, amelyek koszorúér-betegséghez vezethetnek. A nőknél kisebb a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázata a női nem védő hatása miatt hormonok (különösen az ösztrogén).
