Aneurizmatikus csontciszta

Meghatározás

Az aneurizmatikus csontciszta a jóindulatú csontdaganatok kategóriájába tartozik. Ez egy vér- a csontban elhelyezkedő, kitöltött ciszta, amelyet a septák különálló üregekre, azaz kamrákra osztanak. Az aneurizmatikus csontciszta általában 10-20 éves korban fordul elő, ezért fiataloknál csontelváltozás.

Az aneurizmatikus csontciszták többségét 20 éves kor előtt határozottan diagnosztizálják. Mindkét nemet egyformán érinti. Aneurizmatikus csontciszta általában az emberi test bármely csontján kialakulhat.

Azonban a hajlamos helyek az comb csont (lat. combcsont) és a kettő közül az egyik alsó láb csontok, mégpedig a sípcsont (lat. sípcsont).

Ebben a kettőben csontok, a leggyakoribb megnyilvánulási hely a metafízis területe, vagyis a csonttengely és a csont ízületet alkotó része között. Ezenkívül aneurizmatikus csontciszta fordul elő gyakran a gerincoszlopban. Az juvenilis csontciszta a legfontosabb megkülönböztető diagnózis aneurizmatikus csontcisztákig. Képalkotó technikák segítségével azonban egyértelmű megkülönböztetés lehetséges.

Okok

Az aneurizmatikus csontciszta okai viszonylag világosan meghatározhatók. Van egy olyan változat, amely körülbelül 80% -ban igaz, és amely egy elsődleges idiopátiás csontciszta. Az idiopátiás azt jelenti, hogy a ciszta kialakulásának oka nem ismert, vagy nem határozható meg részletesen. Az aneurizmatikus csontciszta okának második lehetősége az, hogy másodlagos volt más rosszindulatú csontelváltozásoktól, vagy más betegségek mellékhatásaként jelentkezett. Ezen túlmenően az aneurysma csontcisztához nincsenek olyan jelentős kockázati tényezők vagy szexuális hajlamok, amelyek ok-okozati hatást gyakorolhatnak.

Tünetek

Az aneurizmatikus csontciszta egy csontelváltozás, viszonylag kevés kellemetlenséggel jár. Fájdalom és duzzanat ritkán fordul elő. Kivételes esetekben azonban a duzzanat annyira hangsúlyos lehet, hogy szimulálhatja a daganatot, vagyis a kívülről látható tömeget.

Gyakran a betegek észre sem veszik, hogy aneurysmatikus csontciszta van. Gyakran csak akkor ismerik fel, ha a törés az érintett csont következménye vagy kísérő tünete. A ciszta miatt a csont kevésbé stabil és ellenálló, így aránytalanul alacsony stressz alatt eltörhet. Így az aneurizmatikus csontciszta gyakran másodlagos vagy véletlenszerű lelet, amikor más indikációkra röntgen- vagy MRI-képeket készítenek. Mivel az aneurizmatikus csontciszta jóindulatú csontdaganat, nincs súlycsökkenés, éjszakai verejték or láz amint egy rosszindulatú daganattal elvárható lenne.

Diagnózis

Az aneurizmatikus csontciszta diagnózisát képalkotó technikák segítségével állítják fel. A klinikai diagnózist nehéz vagy lehetetlen megvalósítani, mivel nincsenek olyan tipikus tünetek, amelyek elegendők lennének önmagában a klinikai diagnózishoz. Ezenkívül az aneurysmatikus csontciszta nagyon változó módon nyilvánul meg a betegeknél.

Ha azonban van bizonyíték a formájában fájdalom vagy hajlamos duzzanat csontok vagy ha van egy törés amit valószínűleg csontciszta váltott ki, az első lépés az röntgen 2 síkban. Itt jól látható a csontos elváltozás, amely általában a metafízis területén helyezkedik el, és egyértelműen meghatározható. Beszélhetünk egy „oszteolitikus” elváltozásról is, vagyis a csontos szerkezet csökkenéséről vagy feloldódásáról a ciszta területén.

Ha a megállapítások még mindig nem teljesen egyértelműek a röntgen, vagy ha a megállapításokat nem lehet megkülönböztetni a megkülönböztető diagnózis Egy juvenilis csontciszta, MRI vizsgálatot végeznek. Az MRI mutatja a vér-kitöltött csontelváltozás, amely ellentétben a juvenilis csontciszta jellegzetes kamrájú, azaz egy septum választja el. A diagnózist egy nyílt módszerrel is meg lehet erősíteni biopszia.

Az MRI kép csak aneurizmatikus csontelváltozás diagnózisának részeként készül röntgen vették. Az MRI aneurizmatikus csontcisztájának jellemző jellemzője, hogy csontos, vérkitöltött elváltozás, amelyet a septák kamráznak. A csöves csontokon található, például a comb, leginkább a metafízis területén.

Az aneurizmatikus csontciszták tipikus jelenségét az MRI-ben „folyadék-folyadék szintnek” nevezik. Ez egy úgynevezett rétegződési jelenséget ír le, amelyet a cisztában található komponensek süllyedése okoz a vérben. A rétegződési jelenség úgy nézhet ki, mint a ciszta további felosztása, amely már egy kamrában van, mivel a lerakódott vérkomponensek vagy üledékek vonalakként jelennek meg. Az MRI képen a megkülönböztető diagnózis egy juvenilis csontciszta nagyon jól kizárható a fennálló szeptáció miatt, mert a kamrás csontciszta az aneurysmatikus csontciszta jellemzője.