A mutatóujj anatómiája

Bevezetés

Az index ujj (lat. Index) a második ujj a kezünk. Mindkét oldalon található egy index ujj hüvelykujj és középső ujj között. Csontváza háromból áll csontok, az úgynevezett falangák.

Anatómia

Tól származó sorrendben ujjbegy az ujjbázisig van egy felső, egy középső és egy alsó falanx. Az alsó phalanx (proximális phalanx) a második metacarpalis csonthoz kapcsolódik inak, amely a mutatóujjnak stabilitást és mozgásszabadságot egyaránt biztosít. A csontok körül vannak inak, zsírszövet és a bőr, amelyek elengedhetetlenek a mozgáshoz. A mutatóujj bőre teljesen be van takarva a tenyér oldalán és a kéz hátsó oldalán, kivéve a ujjbegy szakasz a medián ideg (középkar idegek) érzékeny szálakkal, amelyek fontosak az érzékszervi érzékelés szempontjából. A ujjbegy a kéz hátsó oldalán érzékenyen látja el a radiális ideg (beszélt ideg).

Inak és szalagok

Számos inak a mutatóujjnál végződik, amelyek nagyon fontosak a motoros működése, de a stabilitása szempontjából is. Az inak többsége olyan izmokból származik, amelyek a könyökben vagy alsókar, szaladjon át rajta, és végül kapcsolódjon a mutatóujj csontjához. Ha ezek az izmok összehúzódnak, ez bizonyos ujjmozgásokhoz vezet, például hajlításhoz, nyújtás, szétterítve és felhúzva.

Az inak, amelyekért felelősek nyújtás az ujj az ujjak csülkeihez van rögzítve a kéz hátsó oldalán. Két izom felelős ezért a mozgásért, a mutatóujj nyújtó (Musculus extensor indicis) és az általános ujj nyújtó (Musculus extensor digitorum communis). A hajlításért felelős izmok inai a tenyér oldalán lévő ujjak csülkeihez vannak rögzítve.

Itt is két izom van, amelyek elsősorban a mozgásért felelősek. Az egyik a felületes (Musculus flexor digitorum superficialis), a másik a mély ujjhajlító (Musculus flexor digitorum profundus). A hajlító inakat egy gyűrű alakú szalag (Ligamentum anulare) erősíti. A gyűrűszalag a ínhüvely amelybe az inak be vannak ágyazva és amely biztosítja a siklási képességüket. A Ligamentum anulare megakadályozza az inak íves ínként való kiemelkedését a csontból a hajlítás során, mivel a motoros és a mutatóujj funkciója egyébként rendkívül korlátozott lenne.

Paresztézia (zsibbadás)

A zsibbadt ujjnak sok oka lehet. Leginkább a vér forgalomban vagy a idegek, főleg, ha a megfelelő ideg megszorul. Ez kíséri bizsergő érzéseket, hideg mutatóujjat és szúrást fájdalom.

Ezeket paresztéziaként vagy paresztéziaként foglaljuk össze. Ezen megnyilvánulások mindegyike nagyon megterhelő lehet az érintettek számára, ami csak az egyik oka annak, hogy tanácsos a tünetek orvosi tisztázása, különösen, ha gyakran előfordulnak. A zsibbadást minden bizonnyal úgy ismerjük, mint az elalvó ujjak.

Ha az érzés átmeneti és eltűnik a mutatóujj mozgatásakor, általában nincs mögötte súlyos betegség. Nagyon gyakori betegség, amely oda vezet fájdalom és az érzékelés a mutatóujj területén az carpalis alagút szindróma. Ez magában foglalja a medián ideg.

Jellemzően a probléma, különösen a fájdalom, gyakrabban fordul elő éjszaka. Motoros zavarok kísérhetik a haladókat carpalis alagút szindróma. Ez többek között a kéz erejének csökkenésében nyilvánul meg.

Az ököl bezárása csak korlátozott mértékben lehetséges. Terápiásán, kortizon beadható az ideg közelében. Sok érintett személyt azonban csak kisebb művelet mentesít szenvedése alól.

Ezen eljárás során egy szalag felszakad a kéz görbe területén, amely alatt az ideg fut, és amely részben felelős annak összehúzódásáért. Amellett, hogy a szűkület és az idegre gyakorolt ​​nyomás miatt csökken az idegátvitel, zavart vér az áramlás zsibbadást okozhat a mutatóujj területén is. Különösen óvatosnak kell lenni, ha a panaszok csak a test egyik oldalán jelentkeznek, és ugyanazon az oldalon más érzékszervi zavarok kísérik őket.

Ha a zsibbadt ujjak mellett zsibbadás is jelentkezik az arc, a kar vagy a láb, valamint az erőcsökkenés, amely a lógó sarokként nyilvánul meg száj, gyenge kar vagy gyenge láb, ezek utalhatnak a ütés. A túléléshez elengedhetetlen a gyors cselekvés. Kétség esetén a sürgősségi orvost a legkisebb gyanú esetén tájékoztatni kell a ütés.

Nem csak a idegek a kéz területén zsibbadáshoz vezethet az ujjakban és különösen a mutatóujj területén. Ha a nyaki gerinc területén a kijáratnál az idegek összenyomódása és összenyomódása van, például egy porcsérv a nyaki gerincben ez szintén ugyanahhoz a problémához vezethet. Komolyan kell venni azokat az érzéseket, amelyek hirtelen megjelennek és nem tűnnek el újra, vagy azokat, amelyek hosszabb ideig fennállnak és esetleg rosszabbodnak. A kísérő fájdalom vagy bénulás tüneteit orvosnak is tisztáznia kell. A terápia a kiváltó októl függ, amennyiben ez meghatározható.