Anatómia a porckorongsérv-témában | Porcsérv

Anatómia a herniált lemezek témájában

Mielőtt a herniált lemezt megvitatnák, először eléggé tisztázni kell a lemez kifejezést. Csak akkor érthető meg a porckorongsérv mértéke és terápiás intézkedései, ha tisztázzák az intervertebrális lemezek feladatait és jellemzőit. Pozíció - Hol találhatók az „intervertebrális lemezek”?

A gerinc két csigolyateste között van egy porcos kapcsolat, az úgynevezett csigolyák. Mivel két csigolyatest között fekszik, gyakran nevezik csigolyák. A csigolyatestek és az intervertebrális lemezek szilárdan összeolvadnak.

Az intervertebrális lemez tulajdonságai

An csigolyák az úgynevezett annulus fibrosusból áll, az kötőszöveti, a porcos külső gyűrű és a nucleus pulposus, a belső kocsonyás mag. Összességében az embereknek 23 csigolyatárcsája van, így a gerincoszlop teljes hosszának körülbelül 1/4-ét képviselik. A gerincoszlop mobilitása: 2 csigolyatest és a nucleus pulposus látható, amelyeken a csigolyatestek szabadon mozoghatnak egymás ellen, mint egy rugalmas gömbön.

A fent leírt nucleus pulposus, az intervertebrális lemez zselatinos magja nyomás alatt van. Ennek a magnak a konzisztenciája mindig a víztől függ egyensúly a csigolyaközi porckorong. Alapszabály: minél több vizet szív fel a szivacshoz hasonlóan, annál dúsabb, rugalmasabb és szilárdabb.

A „teljes szívási folyamatot” egyértelműen ellentétesnek kell lennie. A víz létezése egyensúly csökkenése pedig az ember öregedési folyamatának összefüggésében szemléltethető: Az élet folyamán a csigolyaközi porckorong víztartalma automatikusan csökken. Ez láthatóvá válik a külvilág számára, például az öregedési folyamat során, amelynek során az ember kisebb lesz.

Ezenkívül mindennap láthatja magadon, hogy ugyanaz a személy körülbelül 1-3 cm-rel (kb. 1%) magasabb reggel, mint este, ami összefügg azzal a ténnyel, hogy az intervertebrális lemezek helyreállhattak és visszaszívja a vizet az éjszakai megkönnyebbülés által. Jelképesen el lehet képzelni egy kicsavart szivacsot, amelyet vízbe tesznek, és amennyire csak lehet, szívja magát.

Csakúgy, mint egy szivacs, ennek eredményeként a csigolyaközi korong is magasságot nyer. Az intervertebrális lemeznek azonban nemcsak vízre, hanem úgynevezett létfontosságú anyagokra is szüksége van. Mivel az intervertebrális lemezek nem táplálkoznak vér ellátás, ezek a létfontosságú anyagok csak akkor tudnak felszívódni, ha rendelkezésre állnak, és különféle emberi mozdulatokkal (hátrahajlás, csípő körözése, járás, kocogás, előre hajolni).

A következő vezérelv érvényesül: Minél sokoldalúbbak az emberek mozgásai, annál intenzívebben juttatják el a létfontosságú anyagokat és a vizet e rendkívül érzékeny porcogó szövet működik. Terhelés A csigolyaközi porckorongok teszik mozgásképessé a gerincet. Nélkülük a gerinc merev lenne, összehasonlítható például egy seprűvel.

Az intervertebrális lemezek így lehetővé teszik a csigolya szegmensek rugalmasságát és rugalmasságát. A súly elülső, hátsó vagy oldalsó irányú elmozdulása a mag elmozdulását okozza a megfelelő irányban. A mag ilyen elmozdulása a porcgyűrűnek, az úgynevezett porcos rostkorongnak az egyik oldalon és a mozgástól függően változó mértékben összenyomódást okoz, így az a terhelés, amelyet a csigolyaközi porckorongnak el kell viselnie, jelentősen változhat.

Az alábbi ábra azt a különbözõ terhelést hivatott bemutatni, amely a mindennapi mozgások során terheli az intervertebrális lemezeket. Észrevehető, hogy fekvéskor a fekvő csigolya porckorongra gyakorolt ​​nyomás a legkisebb (fekvő helyzetben). A helytelen testtartások vagy a helytelen mozgások (jobb középen, alul) növelik az intervertebrális lemez terhelését.

If porcogó kopás már fennáll, az ilyen mozgások során porckorongsérv léphet fel. porcogó A kopást viszont nagyban elősegíti az időskor és / vagy a vízvesztés. - Csigolyatest

  • Nyúlvány (az intervertebrális lemez kidudorodása)
  • Gerincvelő
  • Porcsérv