Az anasztomózisok az anatómiai struktúrák közötti kapcsolatok, például azok között találhatók vér hajók, idegek, nyirokerekés üreges szervek, és biztosítják a bypass áramkör kialakulását, ha az egyik összekötő összeköttetés megsérült. A műtét során az orvos bizonyos esetekben mesterségesen hoz létre anasztomózisokat, és megkülönböztetik a végponttól a végig, az oldaltól a végig és a végtől a végig anasztomózisokat e műtéti eljárás sajátos formája szerint. Az anasztomózisok egyik leggyakoribb panasza a portál ér torlódás, ami ezen a területen anasztomózisokhoz vezethet vér áramlás a szokásosnál, ami a kialakulásához vezet vastagbél a nyelőcsőben vagy a köldök körül.
Mi az anasztomózis?
Az anasztomózis az anatómiai struktúrák közötti kapcsolat orvosi fogalma. Ilyen kapcsolatok különösen az üreges szervek, vér és a nyirok hajók, hanem szerepet játszanak a idegek. Vér hajókpéldául csak más erekkel képeznek anasztomózisokat, és nyirok a hajók kizárólag a idegek. A műtét néha a mesterségesen létrehozott kapcsolatokat anasztomózisnak is nevezi, például a gyomor-bél traktus műtéti úton helyreállított folytonosságát a gyomor vagy a belek. Az idegkapcsolatok műtéti helyreállítása azonban az anastomózisok mesterséges létrehozásával is összefügg. A természetes anasztomózisokat általában szervek különböztetik meg. A sebészeti anasztomózisokat viszont az orvos formájuk szerint különbözteti meg. A szervek szerinti differenciálás olyan alcsoportokat eredményez, mint a vaszkuláris anasztomózisok, a bél anasztomózisai vagy az ureterális anastomózisok. Az alak szerinti megkülönböztetés olyan csoportokat eredményez, mint a végpontok közötti anasztomózis, a végpontok közötti anasztomózis vagy a két oldal közötti anasztomózis.
Anatómia és felépítés
Az anasztomózis anatómiája nagymértékben függ funkcióitól, és így az adott szervtől függően vagy az általa összekötött anatómiai struktúráktól függ. A nyirokrendszerben például az anasztomózisok kapcsolódnak nyirokerek ugyanazon a szinten. Ezzel szemben az erek közötti anasztomózisra példa a corona mortis, amely természetesen abnormálisan erős és összeköti az alsó epigastricát ütőér az obturator artériával. A riolan anastomosis ismét más felépítésű. Ez az állandó érrendszeri kapcsolat a vastagbél a média kólika között ütőér, a felső mesenterialis artéria és a sinistra colic artéria. Még bonyolultabb felépítésű, mint a corona mortis, és elsősorban a vastagbél. Az ideges anasztomózisok kapcsán mindenekelőtt meg kell említeni a mandibula elülső régióját, ahol az állkapocs mindkét oldalának idegei össze vannak kötve. A mesterséges anasztomózisok formája lehet végponttól végig, oldalról oldalra vagy végről oldalra, ami azt jelenti, hogy anatómiájuk még jobban eltér. Például end-to-end anastomosisok esetén a sebész egy üreges szerv két szakaszát köti össze a nyitott végükön. Vég-oldal kapcsolatokban ehelyett egy üreges szervszakaszt varr egy másik szakaszra, amelyet oldalirányban nyitott meg. Az oldalsó egymás melletti mesterséges anasztomózis esetén ismét egy üreges szerv két szakaszát nyitják oldalirányban, hogy összevarrják őket.
Funkció és feladatok
Az anasztomózisok egyik legfontosabb funkciója az elkerülő utak kialakítása. Ez különösen igaz a vaszkuláris struktúrák közötti anasztomózisokra, például a Riolan anastomosisra. Ez a kapcsolat artéria esetén biztosítja a vér áramlását a belekben okklúzió a vastagbél a véráramlás elterelésével az elzáródottról ütőér egy másik artériára. Ily módon az artériás szerkezetek közötti anasztomózisok szabályozzák a véráramlást, és ami még fontosabb, megakadályozzák elhalás, amely szöveti halált okozna, ha a véráramlás nem megfelelő. Az idegek közötti anasztomózisok bizonyos körülmények között bypass áramköröket is alkotnak. Ily módon megóvják az ingerek továbbadását, és ezáltal a funkcionális folyamatokat idegrendszer. Ilyen anasztomózisra példa a Jacobson-anasztomózis. A nyirokrendszerben az anasztomózisok a kitérő célt is szolgálják. Ha a nyirok az egyik síkban történő áramlást erek szakítják meg, például az anasztomózisok a nyirokot egy szomszédos nyirokerekbe terelik. Ily módon a kapcsolatok megakadályozzák lymphedema áramlás megszakadása esetén.
Betegségek
A magas betegségérték elsősorban az artériás anasztomózisokhoz társulhat. Ez különösen igaz az arteriovenózus rendellenességek esetében, amelyek az erek veleszületett rendellenességei. Az ilyen rendellenességek kapcsán az artériák néha közvetlenül kapcsolódnak a vénákhoz, aminek számos fenyegető következménye lehet. Gyakran a kóros anasztomózisok kapcsán a portál torlódása ér is előfordul, amelynek során a portokavális anasztomózisok a szokásosnál több vért kapnak. Ez lehet vezet nak nek vastagbél a nyelőcsőben, amelyek különösen kockázatosak. Ritkábban ez feltétel kialakulását is eredményezi vastagbél a köldök területén. Ezen kívül egy viszonylag gyakori feltétel atipikus anasztomózisok a placenta. Ez a jelenség néha a fetofetalis transzfúziós szindróma oka, amely azonos ikreket érinthet. Több iker esetén hormonok az atipikus anasztomózisok miatt a magzatok között kicserélhető placenta. Ha a két magzat különböző nemű, a hormoncsere befolyásolhatja a nőstény reproduktív szervek fejlődését magzat. Bár az említetteken kívül sok más panasz társulhat az anastomosisokhoz, például a széklet inkontinencia ileum-tasak-anális anastomosis esetén. Az említetteken kívül azonban gyakorlatilag minden más anasztomotikus rendellenesség ritkaságnak számít, ezért nem kerül részletesen bemutatásra.
