Ameloblasztóma egy lokálisan invazív jellegű tumor speciális típusa. A daganat nevét a „csíra” és „görög” két görög szó alkotjazománc". Ameloblasztóma azokból a sejtekből származik, amelyek felelősek a fog kialakulásáért zománc.
Mi az ameloblasztóma?
Ameloblasztóma egy lokálisan invazív jellegű tumor speciális típusa. Azok a sejtek származnak, amelyek felelősek a fog kialakulásáért zománc. Az ameloblasztóma kialakulásának alapja a fogak. Különösen a fogzománc képződésének sejtjei vesznek részt jelentősen az ameloblasztóma keletkezésében. Alapvetően az ameloblasztóma egy odontogén tumor, amely a fogakból származik. A daganat kialakulása összefügg a fogászati anlagénnel, amely már jelen van az embriókban. A későbbi fogak ezen korai anlagénje ektodermális és mezodermális területre oszlik. Az ameloblasztómák sok betegnél megismétlődnek, de az esetek többségében jóindulatú daganatok. Ez azt jelenti, hogy az ameloblasztómában szenvedőknek általában nem kell aggódniuk az áttétek miatt. Az ameloblasztóma csak néhány kivételes esetben jelenik meg rosszindulatú daganatként. Elvileg az ameloblasztóma plexiform és follikuláris betegség típusra differenciálódik.
Okok
Az ameloblasztóma patogenezisének pontos tényezői és összefüggései jelenleg nem jól ismertek. Különböző orvosi tanulmányok vizsgálják a betegség okait. Azonban a mai napig alig vannak megbízható állítások az ameloblasztóma kialakulásáról.
Tünetek, panaszok és jelek
Az ameloblasztóma tünetei a betegség stádiumától függenek, és egyes esetekben eltérőek lehetnek. Számos esetben az ameloblasztómát csak véletlenül fedezik fel más orvosi vizsgálatok során. Az ameloblasztóma gyakran duzzanatként jelenik meg az állkapocs területén, de nem okoz fájdalom. Az ameloblasztómák körülbelül egyharmada follikuláris cisztákon alapszik. Az ameloblasztóma további fejlődése során úgynevezett reszorpciós folyamatok lépnek fel. Ennek eredményeként változhatnak a fogak helyzete. Ezen elmozdulások miatt bizonyos idegek néha megnyomják, így az emberek érzékenységükben szenvednek. Alapvetően az ameloblasztóma hatszor nagyobb valószínűséggel alakul ki a alsó állkapocs mint a felső állkapocs. Az alsó állkapocs, az ameloblastoma gyakran az úgynevezett állkapocsszögben lokalizálódik, míg a felső állkapocs gyakran előfordul a tépőfog fogak. Az esetek többségében az ameloblasztóma az élet harmadik és negyedik évtizede között alakul ki. Ezenkívül az ameloblasztóma körülbelül azonos gyakorisággal fordul elő női és férfi betegeknél.
Diagnózis és progresszió
Sok esetben az ameloblasztóma diagnózisa viszonylag későn vagy véletlenül történik. Ennek oka, hogy a betegség kezdetén az érintett betegek alig tapasztalnak ilyet fájdalom vagy egyéb irritáció. A daganat csak az ameloblasztóma kialakulásának további folyamán válhat észrevehetővé bizonyos jelek révén. Például egyre láthatóbbá válik, vagy rontja az érzékenységet. Az ilyen tünetekkel küzdő betegek háziorvosukhoz fordulnak, aki általában beutalót kezdeményez egy szakorvoshoz. A kezdeti anamnézis tájékoztatja a kezelőorvost a tünetekről, az első panaszok idejéről, a fejlődés potenciálisan releváns hátteréről vagy a genetikai hajlamról. Az ezt követő klinikai vizsgálat az ameloblasztóma szövettani elemzését tartalmazza. Továbbá, Röntgen a vizsgálatokat általában az állkapocs beteg területének vizualizálására használják. Ameloblastoma esetén itt gyakran megfigyelhetők a fogak lokalizációjának változásai. Továbbá az állkapocs könnyebb régiói csontok láthatóak („osteolysis” orvosi kifejezés). Ezenkívül a betegek általában számítógépes tomográfián mennek keresztül. Az ameloblasztóma végső diagnózisát illetően az orvosnak különféle betegségeket kell figyelembe vennie, amelyeket néha összetévesztenek az ameloblasztómával. Például az orvos kizárja az ameloblasztos fibromát, az odontoameloblastomát, osteosarcoma, odontogén laphámsejtes daganat és ameloblasztos fibroodontoma. Ezenkívül az orvos megkülönbözteti az ameloblasztómát az ameloblasztos fibrodentinomától, a Pindborg-daganattól, a mandibula follikuláris cisztájától, radikuláris ciszta a gyökércsúcs, az óriássejt granulomaés keratocystás odontogén tumor. Egyszer a megkülönböztető diagnózis befejeződött, az ameloblastoma diagnózisát viszonylag megalapozottnak tekintik.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az ameloblasztómát orvosnak kell kezelnie. Ha a betegséget nem kezelik, a daganat átterjedhet a test más területeire, és kényelmetlenséget vagy szövődményeket okozhat ezeken a területeken. Az ameloblasztóma általában az érzékenység csökkenéséhez vagy korlátozásához vezet. Ezért mindig orvoshoz kell fordulni, ha érzékszervi zavarok vagy az állkapocs vagy a fogak érzékenységi zavarai vannak. Legtöbbször ezek a panaszok különösebb ok nélkül jelentkeznek, és nem kapcsolhatók betegséghez vagy konkrét okhoz. Különösen a szemfogakat gyakran érintik ezek a rendellenességek. Sok esetben azonban az ellenőrzések során felfedezik az ameloblasztómát. A kezelést általában fogorvos vagy sebész végzi. Nincs további panasz, és a betegség jól korlátozható. A kezelést követően is a betegnek rendszeresen ellenőriznie kell a daganat teljes eltávolítását.
Kezelés és terápia
Lehetőségek terápia az ameloblastoma fókusza egy irányba mutat, de a legtöbb egyénnél viszonylag sikeres. Az esetek túlnyomó többségében az orvosok úgy döntenek, hogy sebészeti beavatkozással eltávolítják az ameloblasztómát. Körülbelül fél centiméter távolságot tartanak fenn a rendellenes szövet biztonságos eltávolításának biztosítása érdekében. Az ameloblasztóma reszekciója után a állkapocscsont általában ugyanazon művelet során történik. A műtéti beavatkozást követően az ameloblasztóma prognózisa viszonylag jó. Az ameloblasztómák azonban viszonylag erősen megújulnak. Emiatt a betegeknek a sikeres műtét után is rendszeresen át kell esniük. Ezeket hat vagy tizenkét hónapos időközönként hajtják végre, és több éven keresztül zajlanak. Ily módon az ameloblasztóma esetleges megismétlődését gyorsan azonosítják.
Kitekintés és előrejelzés
Sok esetben az ameloblasztóma kezelését későn kezdik meg, mert az ameloblastomát csak véletlenül vagy utóvizsgálatok során diagnosztizálják. A betegek a fog elmozdulásában szenvedhetnek a folyamat során, amely elsősorban konkrét ok nélkül történik. Egyes esetekben, fájdalom előfordulhat. Ezenkívül az érintettek érzékenységének zavara egészében szenved szájüreg. Ennek a rendellenességnek a következtében előfordulhat, hogy a folyadék és az étel bevitele zavart okoz. Ha ezt a daganatot nem kezelik, az érintett ember várható élettartama jelentősen csökken, és a halál korai szakaszban következik be. Maga a kezelés műtéten keresztül történik, ahol a daganatot eltávolítják. Az ameloblasztóma általában megköveteli a állkapocscsont hogy az érintett személy ne szenvedjen következményes károkat. A várható élettartam nincs korlátozva a sikeres és korai kezeléssel. A legtöbb esetben még a sikeres műtét után is ellenőrizni kell a betegeket a betegség megelőzésére rák a formálódástól vagy a test más területeire történő átterjedéstől.
Megelőzés
Konkrét információk a sikeres megelőzésről intézkedések ameloblastoma tekintetében nem lehetséges. A betegség okait nem jól értik, és kockázati tényezők rosszul értenek.
Követés
Az ameloblasztóma legtöbb esetben a betegnek nincs lehetősége utógondozásra. Ebben az esetben az érintett személy mindig függ a kezeléstől, és kezelés nélkül általában halál következik be. A daganatot sebészeti beavatkozás segítségével távolítják el. Általában nincsenek különösebb szövődmények, és a betegség lefolyása pozitív. Az eljárás után a betegnek pihennie kell és gondoznia kell testét. A sport vagy egyéb megerőltető tevékenység ezért nem ajánlott az eljárás után. Hasonlóképpen, az eljárás megóvása után nem szabad szilárd ételt bevenni szájüreg. Ezenkívül ameloblasztóma esetén a daganat eltávolítását követően ügyelni kell a kezelésre antibiotikumok rendszeresen megelőzni gyulladás és további kellemetlenségeket. Még a sikeres eltávolítás után is rendszeresen ellenőrizni kell a további daganatok korai felismerése és eltávolítása érdekében. Csak így biztosítható a beteg normális várható élettartama. Bizonyos esetekben más ameloblasztómában szenvedőkkel való kapcsolat is hasznos lehet, mivel ez olyan információcseréhez vezet, amely megkönnyítheti a mindennapokat.
Mit tehetsz te magad
Az ameloblasztóma diagnosztizálása után az érintetteknek jól értesülniük kell a daganatos betegségről. Informatív beszélgetések az orvossal és egy pszichoszociális rák tanácsadó központ csökkenti a bizonytalanságokat és a félelmeket. intézkedések például a sport, a tánc, a festés vagy az ének segít csökkenteni a fájdalom, a düh és a kétségbeesés érzését, és ezáltal a belső érzéseket is feszültségek. A fájdalom tényleges élményét lazító tevékenységekkel is lehet enyhíteni. Pihenés technikák jóga vagy a quigong is támogatja a gyógyulást a immunrendszer. Rák a betegek általában igénybe vehetik a speciális terápiás ajánlatokat a konzervatív rákot kísérő kényelmetlenség leküzdésére terápia. Egészséges diéta ugyanolyan fontos. A diéta tartalmazzon sok gyümölcsöt és zöldséget, valamint halat és baromfit. Ameloblastoma esetén kerülni kell a sertésből vagy a marhahúsból származó vörös húst, mivel ez tovább megterhelheti a hajók. Ideális esetben az ételt frissen kell elkészíteni, hogy minden vitaminok amennyire csak lehetséges. Hogy az alternatív terápiák megfelelőek-e, azt egyénileg kell eldönteni. Az ameloblastoma-betegeknek konzultálniuk kell a felelős orvossal, és meg kell kezdeményezniük a jogot intézkedések a gyógyulás optimális elősegítése és a közérzet javítása érdekében. Ha a tanfolyam súlyos, korán el kell intézni a végrendeletet és az egyéb szervezési kérdéseket.