Eleinte csak a bejárati ajtó kulcsa tűnik el, és később szokatlan helyeken fordul elő. Aztán a szupermarketben állsz, és azon gondolkodsz, hogy mit jelent a sok színes dolog. Később a saját lakásod hirtelen ismeretlen terület. És végül nem is ismered fel azt a partnert, akivel egy életen át együtt töltöttél. Alzheimer-kór a betegség annak a könyörtelen ellenfélnek a neve, amely egyre inkább ringbe lép az iparosodott országokban, és végül mindig győz.
Alzheimer-kór: a demencia egyik formája
Az Alois Alzheimer-kór (1864 - 1915) neurológusról elnevezett betegség körülbelül 100 éve ismert. Ez a demencia, azaz a mentális képesség csökkenése, és általában idős korban következik be. A várható élettartam növekedése miatt a betegség kialakulásának kockázata növekszik - Németországban jelenleg legfeljebb 1.6 millió embert érintenek demencia, akiknek többsége szenved Alzheimer-kór betegség. Becslések szerint a hatvan év felettiek körülbelül 5% -a, a nyolcvan év felettiek 20% -a szenved Alzheimer-kór betegség. Második a stroke után, mint a leggyakoribb súlyos agy diszfunkció idős korban. A ritka, örökletes formák azonban harminc évnél idősebb embereket érinthetnek.
Hogyan alakul ki ez a betegség?
A tudósok még mindig nem ismerik pontosan az összes mechanizmust vezet a betegségre. Tudják azonban, hogy az amiloidoknak nevezett fehérjetöredékek lerakódnak a agy évtizedekkel a megjelenése előtt. Ezek a mikroszkóp alatt tipikus kis szálakként (fibrillák) vagy gömb alakú struktúrákként (plakkok) jelennek meg. Úgy tűnik, hogy a lerakódások megakadályozzák az információcserét az idegsejtek között, amelyek egy idő után elpusztulnak. Az is ismert, hogy azokban a ritka esetekben, amikor fiatalabb embereket érint, az amiloidok képződése a agy genetikai hiba miatt nagyon korán kezdődik. Bizonyos gén változatok növelik a kockázatot, és az a-val meghatározhatók vér teszt. A kutatók azonban még nem tudják, melyik kiváltó események indítják el részletesen a folyamatokat, és pontosan mi az oka és mi a következménye.
Mik a tünetek a betegség?
Szinte mindig a betegség azzal kezdődik emlékezet gyengeség, kezdetben főleg a rövid távú memória zavarai és koncentráció, később szintén beszédzavarok. A mentális teljesítmény egyre inkább csökken, kíséretében fáradtság és az ítélőképesség elvesztése. Az érintettek gyakran kialakulnak depresszió ebben a szakaszban. A további tanfolyamra jellemzőek a viselkedésbeli változások és a személyiségzavarok egészen a téveszmékig. A betegek zavartak, szorongók, nyugtalanok vagy agresszívak. Tárgyakat vonszolnak körbe, a mindennapi tevékenységeket, például a vásárlást vagy az öltözködést egyre nehezebb kezelni, és az embereket és tárgyakat már nem ismerik fel. Az érintettek egyre inkább a múltban élnek. Végül széles körű segítségre van szükségük, már nem tudják ellenőrizni testi funkcióikat, nem tudnak beszélni és gyakran ágyhoz kötődnek.
Hogyan történik a diagnózis?
Végső bizonyossággal a betegséget csak a beteg halála után lehet meghatározni az agyban jellemző tipikus lerakódásokkal. A gyakorlatban ennek ellenére fontos a betegség mielőbbi diagnosztizálása, különösen annak pozitív befolyásolása érdekében. A hangsúly a tipikuson van kórtörténet, általában a rokonok írják le. Ennek alapján különféle vizsgálatokat végeznek más fizikai vagy pszichiátriai betegségek kizárása érdekében demencia. Ezek tartalmazzák vér tesztek, az EKG értékelése szív funkciót és egy tesztet tüdő funkció. Bizonyos esetekben olyan képalkotó technikák, mint pl mágneses rezonancia képalkotás és a számítógépes tomográfia is fel lehet tüntetni. Újabb eljárások, például egyfotonemissziós tomográfia (SPECT) és pozitron emissziós tomográfia (PET) informatívabbak, de határozottan drágák. A mentális teljesítményt az orvos különféle neuropszichológiai tesztekkel (pl. Mini-Mental Status Test) teszteli. Például a páciensnek válaszolnia kell a kérdésekre, és - például egy óra tárcsájával - rajzolnia, kiszámolnia, egyszerű utasításokat kell követnie és megjegyeznie a szavakat. Ezeket a teszteket használják az illető értékelésére is feltétel amint halad, és hogy vajon terápia működik.
Milyen kezelés áll rendelkezésre?
Jelenleg nincs gyógymód Alzheimer kór.Azonban bizonyos terápiákról ismert, hogy jelentősen késleltetik a betegség folyamatát. A cél az érintett személy mindennapi kompetenciájának edzése és a lehető leghosszabb ideig történő fenntartása. Ez elsősorban viselkedési, emlékezet és önfenntartó tréning, valamint fizikai és foglalkozásterápia. Az ismerős környezet és a rendszeres, következetes napi rutin fontos a betegek számára, és a velük szemben támasztott követelményeket a képességeikhez kell igazítani. Ezenkívül a pszichológiai támogatás hasznos, különösen azoknak a rokonoknak, akik fizikailag és érzelmileg kimerítő felelősséggel és tevékenységgel néznek szembe az érintett személy gondozásában.
Gyógyszeres kezelés Alzheimer-kórban
Ma kolinészteráz inhibitorok és memantin kezelésére rendelkezésre állnak Alzheimer-kór demenciája. Kolinészteráz inhibitorok javítják az agy teljesítményét. Hatásuk azonban személyenként nagyon változó, és általában legfeljebb tizenkét hónapig tart. Memantine, a kognitív képességek javítása mellett a mindennapi életkészség javulásához is vezet. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint memantin kimutatták továbbá, hogy javítja a demenciával összefüggő viselkedési rendellenességeket, mint pl hangulatingadozás és izgatottság. Növényi készítmények, különösen azok, amelyek kivonatok tól ginkgo fa, szintén úgy gondolják, hogy javulnak emlékezet teljesítmény. Számos tudományos tanulmány pozitív hatást mutat, legalábbis nagy dózisok mellett. Mások azonban nem magasabbra értékelik a hatást, mint a placebók.
Mi a prognózis?
A betegség lefolyása egyénenként nagyon változó, és nem lehet pontosan megjósolni. A betegség azonban minden esetben folyamatosan halad. A diagnózis felállításától kezdve az érintettek átlagosan körülbelül 8 évet élnek - a halálok oka általában az ágyhoz kötöttség, valamint a mentális és fizikai állapotromlás következtében bekövetkező fizikai betegség.
Jelen és jövő
A szakértők egy új „elterjedt betegségre” figyelmeztetnek, amely hatalmas terhet ró a betegségre Egészség ellátási rendszer a jövőben. A kutatók egyetértenek abban, hogy a legnagyobb lehetőség a betegség korai felismerésében rejlik, jóval azelőtt, hogy a tünetek nyilvánvalóvá válnának. Úgy vélik, hogy a jövőben ezt a vér teszteléssel vagy képalkotó technikákkal. A jelenlegi ismeretek szerint és amerikai tanulmányok alapján egészséges diéta gazdag valamiben vitaminok, a fizikai aktivitás és a mentális aktivitás rendkívül fontos a betegség kialakulásának késleltetésében. Jelenleg egy „Alzheimer-vakcina” van folyamatban, amelynek célja a fehérjerészecskék lerakódásának megakadályozása. A kezdeti eredmények biztatóak. A szakértők azonban 10-20 éves fejlesztési időre számítanak, mielőtt készen állna a gyakorlati használatra.
Alzheimer-kór kialakulása megelőzhető?
2007 áprilisában a berlini Freie Universität tudósai jelentős előrelépést tettek a Alzheimer kór. Egy kutatócsoport felfedezte, hogyan lehet megakadályozni a betegséget okozó amiloid béta peptid képződését. Egészen addig a körülményig, amikor ilyen toxikus peptid képződik, ami az idegsejtek degenerációjához és így a Alzheimer kór, ismeretlenek voltak. A laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a káros anyag képződése megakadályozható a prekurzor fehérje lebomlásának megváltoztatásával rövidebb, már nem toxikus formák előállítására. Bár a peptid is így képződik, lényegesen kevesebb.
