Az alvászavarok osztályozásához használt osztályozási rendszerek:
- ICD-10 (Betegségek Nemzetközi Statisztikai Osztályozása és a kapcsolódó Egészség Problémák / A betegségek és a kapcsolódó egészségügyi problémák nemzetközi statisztikai osztályozása.
- DSM-IV (Mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, American Psychiatric Association, 2000) DSM-V (2013).
- ICSD (Nemzetközi Osztályozási Osztály) Alvászavarok(1990), ISCD-R (1997), ICSD-3 (2014).
ICD-10
Az ICD-10 szerint az alvászavarokat feltételezett etiológiájuk (oka) szerint osztályozzák:
- F51: nem szerves alvászavarok (mentális és viselkedési rendellenességek fejezet) ill
- G47: (szerves) alvászavarok (fejezet idegrendszer).
Nem szerves álmatlanság egy olyan feltétel nem megfelelő időtartamú és minőségű alvás, amely jelentős ideig fennmarad (hetente legalább háromszor, legalább egy hónapig), és magában foglalja az elalvási nehézségeket, az éjszakai alvás nehézségeit és a kora reggeli ébredéseket. Álmatlanság számos mentális és szomatikus rendellenesség gyakori tünete, ezért csak akkor kell besorolni, ha a klinikai képet dominálja (F51.0). Jelentős szorongást okoz és / vagy zavaró hatással van a napi működésre (nappali álmosság):
- Nem szerves álmatlanság (F51.0): a fő jellemzők az elalvási nehézségek, az éjszakai alvás nehézségei és a kora reggeli ébredés, valamint az alvás elégtelen időtartama és minősége (rossz alvási minőség; nem helyreállító alvás). [az összes álmatlanság körülbelül 10% -a.]
- Nem szerves hiperszomnia: A hiperszomniát vagy a nappali túlzott álmosság állapotaként és az alvási rohamokként határozzák meg (nem magyarázzák az alvás nem megfelelő időtartamával), vagy az ébrenlét felébredés utáni hosszabb átmeneti időként. A hipersomnia szerves okának hiányában ez feltétel általában más mentális rendellenességekkel jár (F51.1).
- Nem szerves alvás-ébrenlét ritmuszavarai (F51.2): az alvás-ébrenlét minta eltér a kívánt alvás-ébrenlét ritmusától, vagyis hiányzik a szinkronitás az egyes alvás-ébrenlét ritmus és a kívánt alvás-ébrenlét ritmus között a környezet. Ez álmatlanság panaszokhoz vezet a fő alvási időszakban, és hipersomnia az ébrenléti időszakban.
A nem szerves parasomniák olyan rendellenes epizódok, amelyek alvás közben jelentkeznek (az ébredés (izgalom), a részleges ébredés vagy az alvási szakasz változásai):
- Alvajárás (somnambulizmus; F51.3): alvajárás a megváltozott tudat állapota, amelyben az alvás és az ébrenlét jelenségei kombinálódnak. A somnambulikus epizód során az egyén elhagyja az ágyat, gyakran az éjszakai alvás első harmadában, körbejár, csökkent tudatosságot mutat, csökkent reaktivitást és kézügyességet mutat. Ébredéskor általában nincs emlékezet of alvajárás.
- Éjszakai rettegések (Pavor nocturnus, éjszakai rémek; F51.4): az éjszakai rendkívüli félelem és pánik epizódjai erőszakos sírással, mozdulatokkal és erős autonóm izgalommal. Az érintett személy pánikkiáltással ül vagy áll fel, általában az éjszakai alvás első harmadában. Gyakran az ajtóhoz rohan, mintha menekülni akarna, de általában anélkül, hogy elhagyná a szobát. Ébredés után, emlékezet esemény hiányzik, vagy egy vagy két töredékes képi elképzelésre korlátozódik. Mások arra irányuló erőfeszítései, hogy befolyásolják a személyt az epizód alatt, sikertelenek, vagy dezorientációt és perzisztáló mozdulatokat eredményeznek. Egy epizód legfeljebb 10 percig tart.
- Rémálmok (rémálom; szorongásos álmok (F51.5.): Szorongással vagy félelemmel teli álomélmény, nagyon részletes emlékezet az álom tartalmának. Ez az álomélmény nagyon élénk; a témák magukban foglalják az életet, a biztonságot vagy az önbecsülés veszélyét. Gyakran előfordul, hogy ugyanazok vagy hasonló félelmetes rémálom témák ismétlődnek. Egy tipikus epizód során autonóm stimuláció van, de nem érzékelhető sírás vagy testmozgás. Ébredéskor a beteg gyorsan élénk és orientált lesz.
A szerves alvászavarokra a következőképpen hivatkozunk:
- Alvás és alvásfenntartási rendellenességek (G47.0).
- Hiposómia
- Álmatlanság
- Kórosan fokozott alvásigény (G47.1).
- Hypersomnia (idiopátiás).
- Alvás-ébrenlét ritmuszavarai (G47.2).
- Késleltetett alvási fázis szindróma
- Szabálytalan alvás-ébrenlét ritmusa
- Alvási apnoe (G47.3):
- Központi alvási apnoe szindróma (47.30): ismételt légzésleállás a légzőizmok aktiválásának hiánya miatt
- Obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) (G47.32): alvás közbeni légzésmegszakadás, amelyet a légutak elzáródása okoz, gyakran éjszakánként több százszor
- Alvással kapcsolatos hipoventilációs szindróma (G47.32):
- Veleszületett centrális-alveoláris hipoventilációs szindróma.
- Alvással kapcsolatos idiopátiás, nem obstruktív alveoláris hypoventiláció.
- Narkolepszia és kataplexia (G47.4): a narkolepszia (gyakorisága: <0.05%) tüneteiben a következőket tartalmazza:
- Az ébrenlét zavarai (elalvás és automatikus viselkedés rohamai),
- Nem REM alvászavarok (az alvás töredezettsége).
- A REM alvás zavarai (RBD).
- A motoros működés zavara alvás közben (PLM, alvás közbeni beszélgetés és kataplexiák).
- Egyéb alvászavarok (G47.8)
- Kleine-Levin-szindróma: időszakosan megnövekedett alvásigény (hiperszomnia), észlelési és viselkedési zavarok; genetikai okot feltételezünk - nem világos az öröklődés módja
DSM-IV
A DSM-IV az ICD-10-től eltérően nem osztja az alvászavarokat nem szerves (pszichogén) és szerves okokra, hanem aszerint, hogy az alvászavar elsődleges, vagy egy másik tényező eredménye másodlagos, például egy másik miatt mentális betegségek, orvosi betegség tényező vagy szerhasználat. Az elsődleges alvászavarok diszszomniákra és parasomniákra oszlanak:
- A diszszomniák közé tartozik az elsődleges álmatlanság (álmatlanság), a légzési alvászavar (kivéve, ha más orvosi ellátás miatt feltétel vagy szerhasználat), és alvászavar a cirkadián ritmuszavar miatt.
- A paraszomniák (az ébredés (izgalom), a részleges ébredés vagy az alvási szakasz változásai; gyakorisági csúcs: gyermekkor) az alábbiakat foglalják magukban:
- Alvajárás (somnambulizmus).
- Rémálmok (szorongó helyiségek) és
- Pavor nocturnus (éjszakai rémek).
További részekre bontva:
- Alvászavarok, amelyek egy másik mentális rendellenességgel összefüggésben fordulnak elő: azok, amelyek orvosi betegség folyamata miatt következnek be, és.
- Alvászavarok, amelyek egy olyan pszichotróp anyag használatához kapcsolódnak, mint pl alkohol, amfetamin, koffein, kokain, opiát vagy gyógyszeres kezelés (szerek okozta alvászavar).
Az álmatlanság („álmatlanság”) diagnosztikai kritériumai a DSM-5 A szerint.
| A |
Az alvásminőséggel vagy -mennyiséggel szembeni elégedetlenség előtérbe helyezett panasza, amely a következő tünetek egyikével (vagy többel jár):
|
| B | Az alvászavar klinikailag jelentős szenvedést vagy korlátozásokat eredményez a szociális, oktatási, foglalkozási vagy egyéb fontos működési területeken. |
| C | Az alvászavar heti legalább 3 éjszakánként jelentkezik. |
| D | Az alvászavar legalább 3 hónapig fennáll. |
| E | Az alvászavar a megfelelő alvási lehetőség ellenére jelentkezik. |
| F | Az álmatlanság nem magyarázható jobban, és nem kizárólag egy másik alvás-ébrenlét ritmuszavar esetén fordul elő. |
| G | Az álmatlanság nem tulajdonítható az anyag (pl. Gyógyszer vagy gyógyszer) fiziológiai hatásainak. |
| H | Az együtt járó mentális és fizikai betegségek nem magyarázzák az álmatlanság előfordulását. |
Adja meg:
- Nem alvászavarral kapcsolatos mentális komorbiditással (kísérő rendellenesség).
- Újabb orvosi társbetegséggel
- Újabb alvászavarral
Az alvászavarok osztályozása ICSD-3 és ICD-10-ben
| Fő csoport az ICDS-3 szerint | Megfelelő jelölések az ICD-10 szerint |
| Álmatlanság |
|
| Alvással kapcsolatos lélegző rendellenességek (SBAS). |
|
| Központi idegi rendellenességek nappali álmossággal |
|
| Cirkadián alvás-ébrenlét ritmuszavarai |
|
| Parasomniák (főleg alvás közben jelentkező viselkedési rendellenességek). |
|
| Az alvással kapcsolatos mozgászavarok |
|
| Egyéb alvászavarok |
|
