Alvási nyomás: funkció, feladatok, szerep és betegségek

Az alvási nyomáson az orvostudomány megérti a szabályozó kört fáradtság és fizikailag kiváltott álmosságot vált ki. Az ébrenlét időszakaiban az anyagcsere termékei lerakódnak a agy, duzzadó alvási nyomást vált ki. Alvás közben a glymfatikus rendszer megtisztítja a agy ezen betétek közül.

Mi az alvási nyomás?

Az orvostudományban az alvási nyomás egy szabályozó áramkör, amely szabályozza fáradtság és fizikailag kiváltott álmosságot vált ki. Az alvásnak alapvető feladatai vannak. Ezek a feladatok magukban foglalják a testsejtek regenerálódását, de a mentális regenerációt és a tárolást is tanulás tapasztalatok. A túl kevés alvás ezért károsítja a testi és szellemi életet Egészség. Kitartó álmatlanság ezért akár végzetes is lehet az emberi szervezet számára. Annak érdekében, hogy az emberek rendszeresen aludjanak és elkerüljék a káros hatásokat Egészség a következmények, az alvás és az alvásigény több fizikai szabályozási kör alá tartozik. Ebben az összefüggésben az orvostudomány az alvási nyomást fizikailag kiváltott álmosságként érti. A bioritmus belső órájával együtt az alvási nyomás szabályozza az alvás időtartamát és időzítését. Az alvás-ébrenlét ritmusának szabályozása a belső óra feladata. A belső órával ellentétben az alvási nyomás azonban nem függ a napi ritmustól, hanem az ébrenléti szakaszban következetesen növekszik. Így minél tovább ébren van az ember, annál intenzívebben érzi az alvási nyomást. A fokozódó álmosság fiziológiai oka valószínűleg az anyagcseretermékek, amelyek felhalmozódnak a agy az ébrenléti szakaszban. Egy bizonyos szint felett tehát ezek az anyagcsere-termékek álmossá teszik az embereket. Az alvási nyomás tehát szabályozza az alvás pusztán fizikai igényét.

Funkció és feladat

Az alvási nyomás részben hozzájárul a túléléshez. Az alvás időtartamának szabályozásával és ellenőrzésével fáradtságpéldául a mechanizmus biztosítja, hogy elegendő sejtregeneráció történhessen alvás közben. Napközben mindenféle molekuláris metabolit felhalmozódik az agyban. Az agynak csak korlátozott energiája áll rendelkezésre, és energiatervezése során minden alkalommal a két funkcionális állapot egyikéről dönt: ébrenléti vagy alvási állapotról. Éber állapotban az agy képes koncentrálni a környezetre és működik. Ez a munka tudatos az ember számára, és megértheti például a saját gondolatai alapján is. Bár lehet, hogy alvás közben a személy nincs tudatosan erről semmiről, az agy azonban még alvási állapotban sem pihen - tovább dolgozik, és nappal ellentétben elsősorban éjszaka rendet rak. Az olyan alvási fázisokban, mint például a REM alvás, a rendrakási munka információk rendezéséből áll. Az alvó néha álmokon keresztül követheti ezt a válogatást. Ez azonban nem az egyetlen rendrakási munka, amelyet az agy alvás közben végez. A glymfatikus rendszert az agy egyfajta szeméttárolásának tekintik. Megtisztítja a kontroll központot a nap folyamán felhalmozódó molekuláris anyagcsere-termékektől is. A tisztító rendszer olyan apró csatornák hálózata, amelyek tartalmazzák az úgynevezett cerebrospinalis folyadékot, és megfelelnek az agy egyfajta nyirokrendszerének. Szervezőként a. Támogató és segédsejtjei idegrendszer, a gliasejtek átveszik a hálózat irányítását. Biztosítják, hogy alvás közben az összes hulladék összegyűljön a csatornákban, és így a cerebrospinalis folyadékkal el lehessen mosni a véráramba. Az anyagcseretermékeket alvás közben körülbelül kétszer olyan gyorsan távolítják el, mint ébrenlét esetén, mivel a cerebrospinális folyadék gyorsabban kering a pihenés fázisában. Az agy éjszakai tisztítása szorosan összefügg az alvási nyomással. Egy személy fokozott fáradtságot érez, mivel több anyagcsere-termék halmozódik fel az agyban. Az alvási nyomás csúcsfázisa közvetlenül az elalvás előtt van. Az alvási fázis első három-négy órájában az alvási nyomás csökken, mert feltehetően ebben az időszakban már a káros anyagcsere-termékek is lebomlanak.

Betegségek és betegségek

Alvászavarok még nem végeztek végleges kutatást. Az elmúlt évtizedekben az alvásgyógyászat létrehozta saját szakterületét, amely figyelembe veszi és dokumentálja az alvás döntő feladatait. Az alvási nyomás fontos szerepet játszik a alvászavarok. Például a juhnyomás csökkentése miatt az emberek körülbelül négy óra elteltével pillanatra felébrednek. Sok ember azonban alvászavarok ébredjen sokkal gyakrabban éjszaka. Az elalvási nehézség a magas alvási nyomás ellenére is gyakori jelenség. Valamivel kevésbé gyakori az alvási nyomás általános hiánya. Az alvás minősége közvetlenül összefügg az alvási nyomással. Például, ha az emberek túl kevés mély alvási fázison mennek keresztül, és alvásuk általában felszínes marad, az anyagcsere-termékek és velük együtt az alvási nyomás is csak lassabban bomlik le. Ennek eredménye a nappali fáradtság, a koncentráció képtelensége és a következő nap csökkent teljesítménye. A csökkent alvási nyomás miatti alvászavarokat gyakran a szabálytalan alvás-ébrenlét okozza. A késői hétvégi alvás bizonyos esetekben olyan mértékben csökkentheti az alvás nyomását, hogy nehézségeket okoz az elalvás. Jelenleg kutatják az anyagcseretermékek felhalmozódását az agyban, amely elsősorban alvási nyomást vált ki és ezzel jelzi az öntisztulás szükségességét. Ez a kutatás például annak a kérdésnek szentelt, hogy az alvásnyomás hogyan játszhat szerepet az olyan betegségekben, mint például Alzheimer-kór és a epilepszia, és milyen terápiás lehetőségek képzelhetők el ebben az összefüggésben.