Alvási apnoe diagnosztika

Alvási apnoe szindróma olyan betegség, amelyet időszakos légzésleállás jellemez. Definíció szerint ezek az apnoék legalább 10 másodperc hosszúak, és óránként több mint 10-szer fordulnak elő. A legtöbb esetben az apnoe körülbelül 20-30 másodpercig tart, és egyes betegeknél 2-3 percig is tart. Az alvási apnoe három formáját különböztetik meg:

  • Központi apnoe (10%) A agy sérült. Ez az agyi kontroll meghibásodásához vezet lélegző. Az ok örökletes lehet, vagy neurológiai károsodásból eredhet.
  • Obstruktív alvási apnoe (OSA) (85%) Ennek oka a felső légutak elzáródása a belégzés során (belélegzés). Megszakítása lélegző izgalmi reakciót vált ki, amelyben a légutak átjárhatósága helyreáll. A beteg újra elalszik, de ezt a folyamatot nagyon gyakran megismétlik.
  • Vegyes alvási apnoe (5%) Az okot a korábbi klinikai képek alkotják.

Az alvási apnoében szenvedő betegek nagyon gyakran rendellenes állapotot fejeznek ki fáradtság napközben. Ez fáradtság teljesítményvesztéshez és az úgynevezett mikrohullámhoz vezet, ami balesetekhez vezet, különösen a közúti forgalomban. Emiatt a részletes diagnózis hasznos.

Az eljárás

Az alvási apnoe szindróma azonosításának fő diagnosztikai lépései a következők:

  • Kórtörténet vagy mások története a partner által.
  • Ambuláns alvásfigyelés
  • Poliszomnográfia az alvás laboratóriumában
  • Szükség esetén további vizsgálatok az ENT orvosától (lásd - OSA) vagy a kardiológiai diagnosztika (lásd magas vérnyomás).

Részletes kórtörténet nagy jelentőségű, mivel a kórtörténet vagy az alváshigiéné (alvási szokások és táplálkozási szokások) jelentősen hozzájárul a kockázati tényezők. A következő anamnesztikus információkat vagy kockázati tényezőket kell megkérdezni:

  • Partner anamnézis - szabálytalan horkolás, apnoe.
  • Reggel fáradtság, fejfájás, napközbeni alvási hajlam.
  • Elhízás (kóros túlsúly)
  • Alkohol, nikotin
  • Altatók, kábítószerek
  • Éjszakai hipertónia (magas vérnyomás)
  • A bal kamrai hipertrófia (LVH; megnagyobbodott bal szív) tisztázatlan okkal
  • Nehéz beállítani magas vérnyomás (magas vérnyomás).

A következő diagnosztikai módszerek állnak rendelkezésre az alvási apnoe-szindróma gyanújának további tisztázására:

  • Ambuláns alvásfigyelés A monitorozás különféle paraméterek különféle méréseit tartalmazza, beleértve: légzési kirándulás, oxigén telítettség (SpO2), orr-légáramlás, horkolás hangok és szív arány.
  • Poliszomnográfia Ez egy vizsgálat, amelyet az alvás laboratóriumában végeznek. A beteg a lehető legháborítatlanul alszik egy szobában, amelyet infravörös kamera figyel. A megfigyelésen túl egy elektroencefalogram (EEG; a. Elektromos aktivitásának rögzítése agy), egy elektromiogram (EMG; elektromos izomaktivitás rögzítése), egy elektrooculogram (EOG; a szem mozgásának vagy a retina nyugalmi potenciáljának változásainak rögzítése) és egy elektrokardiogram (EKG; a készülék elektromos aktivitásának rögzítése szív izom) végzik. Ezenkívül légzési áramlás, légzési kirándulás és oxigén telítettség (pulzus-oximetria) is figyelemmel kísérik.
  • Ezekkel az intézkedésekkel a felső légutakat vizsgálják, hogy azonosítsák a légáramlást akadályozó akadályokat.
  • SzívvizsgálatEz a vizsgálat a következőkből áll: hosszú távú EKG és hosszú távú vérnyomásmérés (24 órás vérnyomásmérés). Erre azért van szükség, mert a betegek alvási apnoe szindróma gyakran szenvednek bradycardia (a szívverés túl lassú: <60 ütés / perc, különösen az apnoe fázisban), tachycardia (a szívverés túl gyors:> 120 ütés / perc, különösen közvetlenül az apnoe fázis után) és szívritmuszavarok.

Az alvási apnoe diagnózisa a diagnózis fontos módja alvási apnoe szindróma, amely mind az életminőség jelentős csökkenését, mind a mindennapi életben veszélyt jelent.