Akut légzési distressz szindróma alatt az orvosok azt értik akut légzési elégtelenség a beteg. Ezt a hirtelen fellépő légzési nehézséget az ARDS rövidített névvel is ismerjük. A feltétel azonosítható és nem szívbeteg oknak kell lennie.
Mi az akut légzési distressz szindróma?
Akut légzési distressz szindróma alatt az orvosok akutat értenek tüdő kudarc a betegben. Ez az ún sokk tüdő okozza egy gyulladás a tüdőszövet hatását, amelyet különböző hatások okozhatnak. Ha nem kezelik időben, annak következményei lehetnek: sokk állapotok, eszméletvesztés szervelégtelenségig és szív kudarc. Az akut légzőszervi distressz szindróma a tüdő súlyos reakciójára utal különféle káros tényezőkre. Az akut légzési distressz szindrómát a tüdő multifaktoriális károsodása jellemzi a tüdőödéma és egymást követő oxigénzavar. Akut légzési distressz szindróma, ill sokk tüdő, a tüdőkárosodás által okozott hirtelen légszomjat írja le. Az érintett személy nagyon rossz levegőhöz jut, ami megnöveli a levegő mennyiségét szén dioxid a vér és a mennyiségének csökkenése oxigén. Az időben történő kezelés elmaradásának lehetséges következményei: Eszméletlenség, sokk, sőt szervi és szív hiba.
Okok
Az akut légúti distressz szindróma oka gyulladás a tüdőszövet, amelyet különféle szerek okozhatnak. Az előzmények meglehetősen változatosak lehetnek, például tüdőgyulladás, sérülés, mérgezés. A fő okok közé tartozik belélegzés káros anyagok, például füst vagy különféle anyagok aspirációja, például gyomornedv. Közvetett hatások, például alvadási rendellenességek vagy sérülések vezet akut légzési distressz szindrómához. Ennek eredményeként tüdőödéma, mert az alveolusokon belül a vér hajók növekszik. Ez nyomáseséshez vezet a tüdőszövet egyes érrendszeri területein. Ugyanakkor a nyomásnövekedés más részeken is bekövetkezik. Továbbá, fehérjék kiszivárog, jelentősen csökkentve a oxigén ellátás a vér és növeli a szén dioxid-tartalom.
Tünetek, panaszok és jelek
Az akut légzési distressz szindróma a legtöbb esetben körülbelül 24–48 órával alakul ki a kezdeti sérülés vagy betegség bekövetkezése után. Az érintett személy kezdetben légszomjat tapasztal, általában gyors, sekély kíséretében lélegző. Az orvos ropogást vagy zihálást hallhat a tüdőben sztetoszkóppal. Az alacsony miatt oxigén a vér szintje, a bőr foltosnak vagy kéknek tűnhet (elkékülés). Más szervek, például a szív és a agy, meghibásodhat, például gyors szívfrekvencia, ritmuszavar, zavartság és letargia.
Diagnózis és lefolyás
Akut légzési distressz szindróma, ill akut légzési elégtelenség, általában a következő tünetekkel kezdődik: a tüdőszövet károsodása miatt a beteg kezdetben nehézséget érez lélegző. Gyorsabban kezd lélegezni, hogy ellensúlyozni tudja. Ez ahhoz vezet hiperventilláció. Az ajkak és a körmök egy idő után elkékülhetnek. Az orvosi szakértők három fázist különböztetnek meg:
- Az első fázisban a szövet károsodása miatt bekövetkezik a biokémiai folyamat.
- A második szakaszban a tünetek fokozódnak. Ennek eredményeként a harmadik fázisban az érintett személynek csak tüdeje van kötet egyenértékű egy csecsemővel.
Miatt gyulladás, a tüdőszövet nagy része megszűnt működni. A mértéktől függően az alacsony oxigénszintnek különféle következményei lehetnek, kezdve az eszméletlenségtől, sokktól, szervi elégtelenségtől és szívelégtelenség. Az orvos általában a korábbi betegség szempontjából állapítja meg az ARDS diagnózisát. A tüdő hallgatása felfedi az első jeleket, mivel itt csörgő hangot érzékelnek. Egy későbbi Röntgen a vizsgálat pontosabb diagnózist adhat. Ez mutatja az alveolusokban található esetleges lerakódásokat, amelyek egyértelműen jelezhetik a sokkos tüdő megjelenését.
Szövődmények
A felnőttkori akut légzési distressz szindróma, amelyet gyakran sokk tüdőnek neveznek, a tüdő és a tüdőszövet extrém gyulladásos reakciójával jár. Ez kóros reakcióláncot okoz, amely számos komplikációhoz vezet. Első, tüdőödéma gyakran a gyulladás okozta tüdőkárosodás következtében alakul ki. Ennek oka a kapillárisok permeabilitásának növekedése. Ez a gyulladásos reakció bizonyosak bevándorlásához is vezet fehérvérsejtek, amelyek felszabadítják a lyticot enzimek és oxigéngyökök, ezáltal súlyosbítva az eredeti gyulladást. Ha a beteget nem kezelik vagy nem kezelik sikeresen, ezek a gyulladásos mediátorok a kapillárisok permeabilitásának további növekedését okozzák a következő szakaszban. Ez gyakran alveoláris ödémát, azaz az alveolusokat érintő ödémát eredményez. A következő szakaszban a felületaktív anyag, egyfajta védőanyag az alveolusokon, megsemmisül. Ez további súlyos szövődményekhez vezet. Rendszerint a következmény az atelektázis, azaz a szellőzés a tüdő vagy a tüdő egyes részeinek hiánya. Ennek eredményeként a vér oxigénellátása és ezáltal az oxigénellátás agy és más szervek rendkívül károsodtak. Ebben a szakaszban a légzési distressz szindróma általában végzetes. Ha a beteg túléli, általában további komplikációk jelentkeznek a gyógyulási folyamatban. A test gyakran csak a megsemmisült tüdőszövetet helyettesítheti kötőszöveti. Ennek eredményeként a test oxigénellátása tartósan csökken.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Akut „respirációs distressz” szindróma, azaz a tüdőelégtelenség kialakulása miatt fellépő akut légszomj esetén elengedhetetlen az azonnali orvoslátogatás vagy azonnali sürgősségi orvos hívása. Ez egy viszonylag hirtelen fellépő tüdőelégtelenség, amelyet azonnal kezelni kell. Az úgynevezett sokk tüdő vezet rövid időn belül halálra, ha nem kezelik. Az akut légzési distressz szindróma drámai vészhelyzet. Az érintett személy valószínűleg eszméletlen lesz a légzési nehézség sokkszerű megjelenése miatt. Orvosi segítség nélkül a beteg nem képes túlélni ezt a vészhelyzetet. Egyrészt az érintett személyt azonnal szellőztetni kell, hogy a szén a vérben a dioxid szintje csökken. Egy másik esetben a lehető leggyorsabban meg kell határozni az akut légzési distressz szindróma okát. Ezt leginkább egy klinikán lehet elvégezni, ahol a beteg minden szükséges orvosi segítséget megkap. A kezelőorvos ismerheti azokat a már létező állapotokat, amelyek kiválthatók. Ellenkező esetben fontos a történelem felvételéhez azoknak a szemlélőknek a tanúvallomása, akik tudják, mi történt a légzési nehézség és a légzési elégtelenség kialakulását megelőző 24-48 órában. A gyors fellépés különösen fontos akut légzési szorongásos szindróma esetén, hogy megakadályozza a meghibásodott tüdő súlyos károsodását. Komplikációk várhatók késések esetén.
Kezelés és terápia
Terápia az akut légzési distressz szindróma esetén intenzív orvosi. Néhány órán belül a feltétel tud vezet a légzés dekompenzációjához szükségességgel szellőzés. A dekompenzáció akkor következik be, amikor a test már nem képes kompenzálni a betegség által okozott hibákat. Az elsődleges prioritás a kiváltó ok kezelése és mechanikus indítás szellőzés korai. Amikor a betegeket szellőztetik, gyakran csak kis nyomásamplitúdó áll rendelkezésre a légzés elmozdításához kötet. Ennek eredményeként hiperkapnia léphet fel. Egyes esetekben ezt tolerálni kell. A megnövekedett koponyaűri nyomással rendelkező betegek azonban abszolút ellenjavallatok. A hiperkapnia megelőzésének terápiás lehetőségei közé tartozik a nagyfrekvenciás oszcilláció és a testen kívüli tüdő támogatása a szív-tüdő gép. Az immobilizáció során a trombózis megnövekedett kockázata miatt alacsony dózisú heparinnak kell lennie
low-adag a heparinizációt egyidejűleg kell elvégezni. Ha megvalósítható, a beteget enterálisan táplálják a központi vénás katéter or gyomorcső. Gyakran mindkét táplálkozási formát alkalmazni kell. A terápia intenzív orvosi erőfeszítést igényel. A tanfolyam végén, a gyógyulás szakaszában a igazgatás of glükokortikoidok csökkentheti tüdő-fibrózis.
Kitekintés és előrejelzés
Az akut légzési distressz szindróma nagyon súlyos és veszélyes feltétel a beteg számára, és kezelés nélkül általában halálhoz vezet. Súlyos légzési zavar lép fel, amelyet gyakran pánikroham kísér. Továbbá kezelés nélkül a tüdő közvetlen meghibásodása fordulhat elő. Ez azt jelenti, hogy a szervek nem kapnak elegendő oxigént és károsodhatnak. A legrosszabb esetben, szívmegállás bekövetkezik. A betegek többségében akut légzési distressz szindróma is okoz hiperventilláció és további eszméletvesztés. A betegség további lefolyása nagymértékben függ az akut légzőszervi distressz szindróma okától és annak kezelésétől. A sürgősségi orvos akut kezelése enyhítheti a tüneteket és megmentheti a beteget. Kezelés nélkül a beteg néhány perc múlva meghal. Ha a levegőellátás néhány percre megszakadt, a szervek különféle károsodása alakulhatott ki. Bizonyos esetekben ez bénulást, ill görcsösség.
Megelőzés
Az akut légzési distressz szindróma megelőzésének optimális módja az alapbetegség intenzív kezelése, amely vezethet akut légzési elégtelenség. Ez elengedhetetlen, hogy ne vezetjen légzési elégtelenséghez. Ha mégis előfordul tüdőelégtelenség, fontos, hogy időben felismerjék a súlyos következmények megelőzése érdekében. Ezért nagyon fontos, hogy az orvos vegye figyelembe a sokkos tüdőt a légzési nehézség első jeleire, amelyekre nincs magyarázat. A sokkotüdő akut, életveszélyes károsodás a tüdőben. Ezért, ha a tünetek szokatlanok, mindig orvoshoz kell fordulni, hogy meghatározzák a tünetek okát.
Követés
Az akut légzési elégtelenség mindig életveszélyes állapot. Az akut légzési distressz szindrómában szenvedő betegeknél az esemény drámai jellege miatt ritkán tapasztalható orvosi követés szükségessége. Az érintett személyek nagy száma meghal több szervelégtelenség következtében. Gyakran szisztémás gyulladásos folyamat - szisztémás gyulladásos válasz szindróma vagy SIRS - egyszerre van jelen. Az akut légzési distressz szindróma három fokozatban jelentkezhet. Ezeket különböző intenzitással kezelik. Az ALRS okai számosak. Ennek megfelelően az enyhe akut légzőszervi distressz szindróma eltérő követést igényelhet, mint a közepes súlyosság. Súlyos esetekben előrehaladott vérmérgezés, súlyos égési sérülések vagy traumás agy sérülés, a halál szinte mindig elkerülhetetlen. Bizonyos esetekben még egy már előrehaladott akut légzési distressz szindróma is túlélhető a szervezet öngyógyító mechanizmusaival. Minden intenzív orvosi beavatkozás ellenére azonban súlyos tüdőkárosodás általában fennmarad a túlélő betegeknél. Ezek állandó utókezelést igényelnek. Az akut légzési distressz szindrómát túlélők gyakran lélegeztetőgéptől függenek. Jelentősen fogékonyabbak tüdőgyulladás, tüdő-fibrózisvagy vérmérgezés. A halálozási arány 55 és 70 százalék között mozog. Az állandóan fekvő ARDS-betegek kevés védelmet nyújtanak a trombózis és a embólia. A nyomon követés során figyelembe kell venni az érintettek magas kockázati szintjét.
Itt tudod megtenni magad
Az akut légzési distressz szindrómában szenvedő személyeket sürgősségi orvosnak kell azonnal kezelni. A sürgősségi orvosi szolgáltatások megérkezéséig az érintett személyt fekvő helyzetbe kell helyezni és nyugtatni kell. Légzőszervi ill szívmegállás, felelevenítés intézkedések meg kell venni, mint pl szájszájra felelevenítés vagy az a használata Defibrillátor. Az akut légzési distressz szindróma súlyos szindróma, amely minden esetben orvosi kezelést igényel. Az érintett személynek a sürgősség után egy ideig a kórházban kell tartózkodnia. Ha az eredmény pozitív, a könnyű fizikai aktivitás néhány nappal vagy héttel az eljárás után folytatható. Ezzel együtt meg kell határozni és orvosolni kell az orvosi vészhelyzet okait. Mivel az akut légzési distressz szindróma mindig elhúzódó betegség vagy súlyos baleset következménye, a kezelés a tüneti tünetekre összpontosít. terápia, mivel az ok-okozati kezelés általában már nem lehetséges. Gyógyító vagy palliatív orvosi intézkedések általános intézkedésekkel támogatható, mint pl fizikoterápiaEgy diétaés megbeszélések egy megfelelő terapeutával.
