Agytörzs audiometria

agytörzs kiváltotta a válasz audiometriát (szinonima: agytörzs kiváltott válasz audiometria, ABR) a neurológia és az otolaryngology diagnosztikai eljárása, amely felhasználható az objektív hallóképesség elektrofiziológiai értékelésére. Az ABR segítségével meg lehet mérni az akusztikailag kiváltottakat (lat. Evocare, „megidézni”, „felidézni”) agytörzs potenciálok (AEHP). Ennek a módszernek a segítségével tehát a hallókészségről nyilatkozatot lehet tenni, függetlenül a betegek szubjektív észlelésétől és ezek felfogásának leírásától. Az AEHP előnye, hogy 18 hónapos élet után teljesen kifejlődött, és szinte teljesen független az együttműködéstől és az éberség szintjétől, így csecsemőkkel és kisgyermekekkel is használhatók. Az AEHP olyan potenciálokat képvisel, amelyek eredete a cochlea, az agytörzs különféle nukleáris területeinek hallóidege közötti hallási útvonalon található.

Jelzések (alkalmazási területek)

  • Újszülött szűrése - Különböző módszerekkel lehet kimutatni az újszülöttek hallászavarait. Mind a mérés otoakusztikus emisszió (akusztikus emisszió) és az ABR alkalmazása alkalmas erre a célra, mivel az érzékenység (a megbetegedett újszülöttek százaléka, akiknél a tesztet a betegség kimutatja, azaz pozitív vizsgálati eredmény jelentkezik) majdnem 100%. Az ABR-rel azonban szignifikánsan magasabb a specifitás (annak valószínűsége, hogy a valóban egészséges egyéneket, akik nem rendelkeznek a szóban forgó betegséggel, egészségesnek fogják mutatni az eljárás során), az ABR-rel magasabb, mint az otoakusztikus emisszió mint szűrési módszer. Az ABR által végzett újszülött szűrést olyan újszülöttek jelzik, akik:
    • Családi halláskárosodás,
    • Bizonyított veleszületett fertőzés, például rubeola fertőzés,
    • 1,500 g alatti születési súly
    • Ototoxikus gyógyszer (a hallást károsító gyógyszerek), például aminoglikozidokkal (antibiotikumok),
    • Bakteriális agyhártyagyulladás (meningitis) vagy szepszis (vérmérgezés),
    • Alacsony APGAR-pontszám (az újszülöttek klinikai állapotának standardizált értékelésére használt pontozási séma),
    • Több napos mechanikus szellőzés vagy hallássérült szindrómák jelenléte.
  • Hallásküszöb meghatározása - A gyermekkori audiológiai vizsgálatokban (a hallás zavarainak (a hallás) és a hallási észlelés tudománya gyermekkor), de nem együttműködő betegeknél is jelzik az eljárást. Ezenkívül a hallási küszöb is levezethető a nyugtatás (szürkületben aludni) vagy általános érzéstelenítés. A frekvencia-specifikus hallási küszöb meghatározása stimulusszűrési módszerek alkalmazásával érhető el.
  • Akusztikus neuroma (hallóideg daganata) - Különböző tanulmányokban az agytörzs audiometriáját említik megfelelő szűrési eljárásként, mivel az akusztikus neuromák kimutatásának érzékenysége 95 és 100% között van, mérettől függetlenül. Ennek alapján az ABR-t rendszeresen használják:
    • Annak gyanúja akusztikus neuroma.
    • Halláskárosodás
    • Tinnitus (fülcsengés) vagy vertigo (szédülés)

    A képalkotó technikákat, különösen a mágneses rezonancia képalkotást (MRI, mágneses rezonancia képalkotás) azonban egyre inkább használják az akusztikus neuromák kimutatására és értékelésére.

Ellenjavallatok

Mivel az agytörzs mérése nem invazív diagnosztikai eljárás, indokolt esetben nincsenek ellenjavallatok.

A vizsgálat előtt

A vizsgálat elvégzése előtt részletes oktatási megbeszélést kell lefolytatni magatartási utasításokkal. Az eljárás elvégzéséhez a betegnek nyugodtan kell feküdnie, hogy kevés legyen az izomaktivitás. A pontos utasítás jelentősen javíthatja a mérési eredményeket.

Az eljárás

Az eljárás alapelve az akusztikus inger sikeres feldolgozása során a hullámalakban lévő elektromos potenciálok képalkotásán alapul. Az ábrázolt potenciálok a hallási ideg és a középagy közötti aktivitást mutatják. A potenciálokat mérjük EEG (EEG) alapú felvételek. Így az agytörzs audiometriája kiértékeli az EEG-t az akusztikus stimuláció során. Az eljárás végrehajtása során egy elektróda vezet a csúcson, és egy elektróda a mastoidon (a temporális csont része, köznyelven „mastoid folyamatként” ismert). A homlok közepén elhelyezett harmadik elektródot referencia-elektródként használják. Az agytörzs mérésében az EEG-n keresztül detektált potenciálokat fel lehet osztani korai, középső, késői és nagyon késői potenciálokra. Ez a felosztás az EEG hallási stimulációra adott válaszidején alapul.

A vizsgálat után

A vizsgálatot követően külön intézkedéseket nem kell tenni. A vizsgálat eredményétől függően további diagnosztikai vagy terápiás eljárások alkalmazhatók.

Lehetséges szövődmények

Komplikációk nem várhatók.