Nem invazív agytörzs audiometria, a neurológus vagy a fül-orr-gégész objektív hallásteljesítmény-mérést végez a hallási stimuláció alatt, a középső agytörzsig visszavezethető hallási idegpályák impulzusainak felhasználásával. Ez az eljárás azon kevés módszer egyike a hallás teljesítményének objektív értékelésére, amely kisgyermekeknél vagy más módon nem hajlandó betegeknél elvégezhető. A vizsgálati módszert különösen a hallás cochleáris és retrochleáris károsodásának differenciális dignosztikája során alkalmazzák, az értékelés során és az ERA részeként, az újszülöttek hallási szűrési eljárásában.
Mi az agytörzs audiometria?
Nem invazív agytörzs audiometria, a neurológus vagy az otolaryngológus objektív hallásteljesítmény-mérést végez a hallási stimuláció alatt, a középső agytörzsig visszavezethető hallási idegpályák impulzusainak felhasználásával. agytörzs az audiometria BERA néven is ismert (agytörzs kiváltotta a válasz audiometriát) és nem invazív hallásértékelési eljárás. Ez egy neurológiai és otorinolaringológiai vizsgálati módszer, amely elsősorban a megkülönböztető diagnózis a hallási rendellenességek. Elvileg az eljárás magában foglalja a agy hullámok akusztikus ingerléssel az objektív hallóképesség felmérésére. A hallási idegpályák impulzusait célzott ingerületátvitel útján a középső agytörzsig követik, és egyedi hullámként regisztrálják és rögzítik. A mérési adatok kiértékelése a hullámok késleltetésére vonatkozik, amelyek információkat szolgáltathatnak a halláskárosodás eredetéről. A felvett adatok a agytörzsi audiometria ezért többnyire arra használják megkülönböztető diagnózis hallási rendellenességek, de összegyűjthetők egy általános hallásszűrés során is.
Funkció, hatás és célok
Az otolaryngológus vagy a neurológus alkalmazza agytörzsi audiometria elsősorban azért megkülönböztető diagnózis. Például a hallási funkció károsodása, amely zavarral detektálható agy hullámok, jelezhetik a halláskárosodást sclerosis multiplex vagy a hallóideg daganata. Az ilyen típusú leggyakoribb daganatok például akusztikus neuroma és cerebellopontin szögdaganat. A differenciáldiagnosztika szempontjából az ABR-t tehát elsősorban a hallórendszer cochleáris és retrochleáris károsodásának megkülönböztetésére lehet használni. Az objektív vizsgálati módszer másik alkalmazási területe az értékelés területe. A hallási küszöbök teljes mértékben a beteg segítsége nélkül kimutathatók az ABR-rel, és így még a tesztelésnek ellenálló gyermekek esetében is meghatározhatók. Akár újszülöttek hallásának szűrésére is használható agytörzsi audiometria. Végül az ABR alapelve mindig az elektromos potenciálok grafikus ábrázolása a hullámalakban. A teszt során öt-hat hullámot rögzítenek. Ez a felvétel kizárólag az akusztikus ingerek sikeres feldolgozása során történik. A megjelenített potenciálok tehát szemléltetik a hallási út normális vagy zavart aktivitását. EEG (EEG) az akusztikus ingerlés során a csúcs közepe és az mastoid között 10 ms-os vagy annál nagyobb késleltetéssel származtatja a potenciálokat. Erre a célra három ragasztóelektródát rögzítenek a pácienshez fej. A páciens mindkét oldalán egy-egy elektródát visel a fül mögött, a semleges elektródot pedig a homlok közepén. Az akusztikus stimulációt kattintások segítségével biztosítják, amelyeket fejhallgatón keresztül adnak rendszeres, 20 másodperces időközönként. A válaszpotenciált az elektródákon keresztül vezetik le és összegzik, míg az egyéb EEG jeleket kiszűrik. Ily módon végül csak az agytörzs válasza jelenik meg az akusztikus kattintási jelekre. Az I., III. És V. hullám általában egyértelműen azonosítható, és így alkalmasak az akusztikus inger abszolút látenciájának meghatározására. Ezenkívül rögzítenek egy úgynevezett csúcsok közötti késleltetést. Ez több hullám közötti késleltetési különbség, amely információt szolgáltathat a retrokleáris folyamatokról. Felnőtteknél például az I – V hullámokban a 4.4 ms-nál nagyobb vagy azzal egyenlő késleltetésű csúcsok közötti késések jelzik az SM vagy a daganatok által okozott retrokleáris károsodást. Csecsemőknél a késleltetett késleltetést általában normának tekintik.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Mivel az ABR nem igényli a beteg segítségét, és akár a páciens érzéstelenítése alatt is elvégezhető, ez az eljárás egyike annak a néhány hallásmérési eljárásnak, amelyet hajlandó betegeknél, például gyermekeknél is el lehet végezni. Gyakran az ABR-t is használják az ERA három összetevőjének egyikeként (Kiváltott válasz audiometria), és az ECochG és a CERA tölti ki. Míg az előbbi intézkedések a csiga és a hallás lehetőségei idegek, a levél intézkedések az agykéreg potenciálja. Így egy átfogó hallásszűrés során az ECochG, a CERA és az ABR felhasználja az összes hallás szempontjából releváns potenciál összegyűjtését. Felnőttek esetében az agytörzs audiometriája általában nem igényel további óvintézkedéseket. A mérés előtt azonban a páciensnek részt kell vennie egy kiterjedt oktatási interjúban, amelynek célja a mérések pontosságának biztosítása. E megbeszélés során a betegek ezért pontos viselkedési szabályokat kapnak a mérés idejére. Például, ha nem fekszenek nyugodt helyzetben, vagy sokat mozognak, ez jelentősen meghamisíthatja az eredményeket. Az újszülötteket és a gyermekeket általában alá kell helyezni érzéstelenítés a méréshez, mivel ritkán viselkednek teljesen nyugodtan. Az egyébként nem hajlandó betegeket altatják is. A szövődmények általában nem várhatók. A mérés során azonban mindig fennáll az érzéstelenítésekkel járó kockázat, mivel érzéstelenítés maga kissé kockázatos. A mérés után nincs szükség különleges óvintézkedésekre, és a beteg újra hazamehet. Az értékelési eredményektől függően azonban a következő hetekben további diagnosztikai eljárásokat is fel lehet tüntetni a lehetséges diagnózis további megerősítése vagy kizárása érdekében.
