Adagolás | Lítium

Adagolás

Általánosságban elmondható, lítium este kell bevenni. Emiatt a mellékhatások általában egyszerűen alszanak. Az a mennyiség, amelyet az egyes betegnek be kell szednie, közvetlenül függ az úgynevezett plazmakoncentrációtól, azaz a gyógyszer mennyiségétől vér.

Különösen a terápia elején, rendszeresen vér mintákat kell venni, nehogy véletlenül „túllépje a jelet. „Ideális esetben lítium a terápiát álló körülmények között, azaz kórházban kell elkezdeni. Lítium Németországban 150 mg (leukomineráz) és 536 mg (Quilonum) adagokban kapható. A plazma szintje általában nem haladhatja meg az 1.2 mmol / l koncentrációt, különben súlyos mellékhatások jelentkezhetnek. (lásd lejjebb)

Mellékhatások

A lítiumterápia mellékhatásai ritkák és könnyen kontrollálhatók is. Csak nagyon elszigetelt esetekben fordulnak elő mérgezés hatalmas tünetei. Ha a páciens jól beállítható és megfigyelhető a terápia során, a mellékhatások jelei általában korán észlelhetők.

A betegnek figyelnie kell önmagára is, és ha szabálytalanságokat észlel, forduljon a kezelőorvoshoz. Ez lehetőséget ad a betegnek arra, hogy időben reagáljon, és ha szükséges, módosítsa az adagot vagy más intézkedéseket hozzon. Ebben az összefüggésben fontos figyelni a más gyógyszerekkel való lehetséges kölcsönhatásokra is.

A mellékhatások általában az adagtól függenek, így a dózis csökkentése hasznos lehet, ha tünetek jelentkeznek. Ezt az orvosnak a pácienssel együtt kell eldöntenie. A mellékhatások a mindennapi klinikai gyakorlatban főként a lítiumterápia kezdetén figyelhetők meg, kevésbé a hosszú távú kezelésnél.

A leggyakrabban panaszolt NW különösen A kezelés első két évében gyakran előfordulhat súlygyarapodás, amely az adagtól is függ.

• Remegés (finom remegés)
• Memória- és koncentrációs zavarok
• Súlynövekedés
• Gyakori vizeletürítés
• Hányinger, hasmenés
• Hányás
• Szomjúság
• Vizelési sürgetés / fokozott vizelés (poliuria)

A pajzsmirigy és a vese szintén különleges szerepet játszik a lítium kezelésében. A fent említett okok miatt ezért elengedhetetlen, hogy a terápia megkezdése előtt laboratóriumi vizsgálatok segítségével alaposan megvizsgáljuk a beteg pajzsmirigyét és veséjét.

• A lítium növekedését okozhatja TSH a pajzsmirigy és a nagyítása strúma (a szövet megnagyobbodása). Más ritka esetekben ez vezethet hypothyreosis és mellékpajzsmirigy pajzsmirigy-túlműködés.
• A vesékben a lítium vezethet vese diszfunkció, amely általában önmagában eltűnik a gyógyszer abbahagyása után. Nagyon ritka esetekben gyulladásos szövődményhez is vezethet (glomerulonephritis).

Az ideg- és izomműködés területén ritkán a következő tünetek jelentkezhetnek lítium szedésekor.

Kognitív korlátok, mint pl emlékezet rendellenességek, álmosság, tudatzavar és pszichiátriai jelenségek, mint pl hallucinációk és a étvágytalanság is előfordulhat. A lítiumterápiának olyan mellékhatásai is lehetnek, mint a beszédelégtelenség és a szédülés. Egy másik, a beteg számára nyugtalanító mellékhatás az úgynevezett pseudotumor cerebri, amely megnövekedett nyomást okoz a koponya, ahol a daganat lehetséges okként kizárható.

A tünetek súlyos fejfájás és nyomásérzet, amely fekvéskor, köhögéskor vagy tüsszentéskor fokozódik. Ez a mellékhatás hatásos vizelethajtóval vagy rendszeres idegfolyadék-elvonással kezelhető, amely a agy.

• Izomgyengeség
• Izom remegés és rángatózás
• Mozgási rendellenességek
• Csökkentett idegvezetési sebesség
• A reflexek zavarai
• Nystagmus
• A látómező hibái

Vegetatív szinten a következő nemkívánatos hatások fordulhatnak elő: Nem csak a lítiumterápia kezdetén, hanem a további folyamat során emésztési rendellenességek, például hasmenés, hányinger és a hányás előfordulhatnak. A betegek potenciálisan aggasztónak tartják azokat a ritka szexuális mellékhatásokat, mint a libidó elvesztése, csökkent potencia és akár impotencia.

• Ízzavarok
• Fokozott nyáltermelés vagy akár szájszárazság
• Alacsony vérnyomás (hipotenzió)

A lítium hosszú távú alkalmazása a bipoláris affektív rendellenességek (mániák és depresszió) gyakran folyamatos súlygyarapodással jár. Minél alacsonyabb a terápiához használt lítium adag, annál kevésbé hangsúlyos a súlygyarapodás. Az okokat még nem sikerült teljesen tisztázni - a lítium hatása az étvágyszabályozó központokra a agy tárgyalják.

A súlygyarapodás azonban nagyon lassú. A tapasztalatok szerint ez évente körülbelül 1 kilogramm, de betegenként jelentősen változhat. Betegek, akik már voltak túlsúly a kezelés megkezdése előtt különösen érintettek.

Mivel azonban a lítiummal végzett profilaktikus kezelés több évet vagy akár évtizedeket is igénybe vehet, jelentős súlygyarapodás lehetséges. Az egyes betegek 30 és 40 kilogramm között híztak. Emiatt a terápia során rendszeresen ellenőrizni kell a testsúlyt, és a súlyt a kezelőorvosnak ellenőriznie kell.

Változások a vér szám is előfordulhat, ami a vérben a leukociták számának növekedéséhez és a pH-érték csökkenéséhez vezethet. Lehetséges emelkedett vércukor szintje különösen aggasztja a cukorbetegeket. Továbbá az elektrolit hiperkalcémia formájában eltolódik és csökken kálium és a nátrium szintek fordulhatnak elő.

Ez utóbbiak egy helytelenül szabályozott víz eredménye egyensúly. Egy ilyen rendellenesség során ödéma és a fent említett poliuria is előfordulhat. A vese néha megfigyelhető a hosszú távú terápia során, ami tovább súlyosbítja a folyadékszabályozás problémáját.

A reumás tünetekhez hasonló mellékhatások is előfordulhatnak, mint pl ízületi fájdalom, izomfájdalom és a fellángolás pikkelysömör vulgaris. Egyéb gyulladásos folyamatok is kialakulhatnak a lítium bevitele miatt. Ez gyomorhuruthoz, bőrkiütésekhez, a szájüreg duzzanatához vezethet nyálkahártya, pattanás-szerű tünetek, viszketés és ödéma.

A lítium terápia során a szív előfordulhat. Ezek tartalmazzák szívritmus zavar, amely ebben az esetben általában a szív mérték. Ezenkívül változásokat észlelhetünk az EKG mérésekor. Különösen kezdetben a hipotenzió, azaz túl alacsony vérnyomás, előfordulhat.