Tályog a fején

Meghatározás

An tályog a fej meghatározása a genny. Különböző okok miatt ún tályog üreg alakul ki, amelyet egyfajta kapszula választ el a környező szövetektől, például izomtól. Ezen a kapszulán belül van genny, amely áll baktériumok és elhalt sejtek, valamint fehér vér sejtek, úgynevezett limfociták.

A tályog áttörheti és kiürítheti magát a környező szövetbe. Ez a tályog veszélyes szövődménye. Tályogok a fej különböző helyeken fordulhatnak elő, és így nagyon különböző tüneteket okozhatnak. A kezelés típusa is eltérő.

Okok

A tályogok okai a fej nagyon változatosak. A fejbőr tályogát okozhatja a már meglévő kelések. Ezek gyakran különösebb ok nélkül alakulnak ki.

Apró sebek vagy sérülések azonban elősegíthetik a kórokozók bőrbe jutását. Az immunhiányos embereknél nagyobb a fej tályog kialakulásának kockázata. A mélyebben elhelyezkedő tályogok speciális klinikai képek.

Általában egy másik gyulladás alján alakulnak ki. Például a mandulák tályogát a speciális mirigyek bakteriális gyulladása okozza. Ezt kedveli dohányzás és szegények szájhigiénia, de mandulaműtét után is előfordulhat.

A tályogok a torok falát gyakran a bakteriális gyulladás okozza nyirok csomópontokat. Agy a tályogok különböző módon fejlődnek. Kórokozók közepéből fülfertőzés, orrmelléküreg gyulladás vagy fogászati ​​fertőzés léphet be a agy közvetlenül a rendelkezésre álló korlátozott hely miatt, és tályogot okoznak.

Ezen felül kórokozók is szállíthatók a agy keresztül a vér. Ez történhet a szepszis során, például a szív szelepgyulladás vagy tüdőgyulladás. Végül az agyi tályogok a koponya vagy idegsebészeti beavatkozások után komplikációként.

Diagnózis

A fej tályogjának diagnosztizálása különféle diagnosztikai eszközökkel történhet. Egyrészt a kórtörténet, azaz a beteginterjú fontos alapot képez a diagnózis felállításához. A tipikus tályog tünetei, Mint például a láz, általános kimerültség, fájdalom, valamint a duzzanat és bőrpír például úttörő jelentőségű a diagnosztikában.

Ha azonban a tályog mélyebben fekszik a szövetben, akkor kívülről gyakran nem látható. A képalkotó vizsgálatok, például CT vagy MRI, láthatóvá tehetik a tályogot, például az állkapocsban vagy nyak. Ultrahang segíthet a tályog azonosításában is. A tályogot nem szabad szúrni, mivel fennáll annak a veszélye, hogy áttör. A vér a gyulladásértékek, a CRP és a leukociták meghatározásával végzett minta szintén úttörő, mivel ezek tályog esetén általában megemelkednek.