A vírusos megfázás

Mi a vírusos megfázás?

A vírusos megfázás a influenza-szerű fertőzés (általában a felső légutak) okozta vírusok. Melyik vírusok felelősek a megfázás néha az évszaktól függ. Például a respiratoris syncytialis vírust (RSV) és az adenovírusokat leggyakrabban a klasszikus téli hónapokban találják. A nyári hónapokban enterovírusok és parainfluenza vírusok nagyobb valószínűséggel váltják ki a nyarat influenza. A tipikus tünetek: fejfájás fájdalmas végtagok, nátha, torokfájás, köhögés és esetleg láz.

A vírusos megfázás tünetei

Tipikus nátha ill influenza-szerű fertőzés általában különböző fázisokban fordul elő. A kórokozóval való fertőzés után az első tünetek megjelenése a vírus típusától függően (ritkábban baktériumok). Átlagosan azonban két-öt nap elteltével kezdetben tünetek jelentkeznek a torok terület, mint pl nyak karcolás vagy akár torokfájás, ami akár nyelési nehézséghez is vezethet.

Rövid idő elteltével általában megjelennek a klasszikus megfázás első tünetei, mint pl láz, hidegrázás, fejfájás és sajgó végtagok, folyós, fülledt orr és esetleg megduzzadt nyirok csomópontok a fej/nyak és / vagy hónalj területét. Ha a hideg túlnyomó része elmúlt, száraz ingerlékeny köhögés a hideg alábbhagyásával is észrevehető. A klasszikus megfázás átlagosan egy-két hétig tart, és nem igényel oki terápiát.

A nátha okai

A vírusos megfázás oka, mint a kifejezés sugallja, vírusfertőzés. A vírusokat ezáltal elsősorban egy csepp vagy kenet okozta fertőzéssel veszik fel a saját szervezetükbe, ahol aztán elterjednek, és elsősorban a légzőrendszert telepítik meg. Különböző mechanizmusok odaérve károsítják a nyálkahártya felületeit és aktiválják a test sajátját immunrendszer, így a klasszikus tünetek a vírusok elleni küzdelem során jelentkeznek.

Ezek a kórokozók

Korántsem mindig ugyanaz a vírus okozhatja a vírusos megfázást. Inkább sokféle vírustípus ismert. A leggyakoribb képviselők a respiratoris syncytialis vírusok (RSV), a rhinovírusok és az adenovírusok, amelyek télen gyakran előfordulnak és megfázást okoznak, különösen gyermekeknél.

Ezenkívül a különféle enterovírusok (Coxsackievirus, ECHO vírus) és az emberi parainfluenza vírusok is megfázást okozhatnak, bár ezek nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a nyári hónapokban. A légúti syncytialis vírus (röviden: RSV) az egyik klasszikus kórokozó az influenzaszerű fertőzéshez a téli hónapokban és tavasszal. Csepp vagy kenet fertőzés formájában terjed, és két-nyolc napon belül tüneteket okoz a felső részén légutak, például rhinitis, köhögés (rhinitis, bronchitis), de többek között a középfül.

Különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél ez a leggyakoribb kórokozó légutak fertőzések. Minél fiatalabb a kis betegek életkora, annál súlyosabb következményekkel járhat az RS vírusfertőzés. A vírus világszerte elterjedt, egy fertőzés után nincs egész életen át tartó immunitás, ezért egy életen át megújuló fertőzések lehetségesek .

Főleg a cseppfertőzés, bár egyes vírusnemzetek az állatoktól az emberekhez is átvihetők. A koronavírusokat kiváltó klasszikus betegségek köhögés, nátha, láz és a fejfájás megfázással jár. Továbbá, tüdőgyulladás és a mellhártyagyulladás szintén előfordulhat.

Az RS vírushoz hasonlóan a koronavírusok fertőzése után sincs immunitás, ezért az élet folyamán megújuló fertőzések lehetségesek. Az adenovírusok a világszerte elterjedt vírusok közé tartoznak, amelyek a légzőrendszer, a gyomor-bél traktus és az urogenitális traktus fertőzését okozzák. 80 különböző adenovírus ismert, amelyek közül körülbelül 47 emberben okoz fertőzést. Sok más vírushoz hasonlóan ezeket is cseppfertőzés, de széklet-orálisan is (a bél felszívódása csíra keresztül száj). Körülbelül öt-nyolc nap elteltével előnyösen kiváltják a légzőrendszer betegségeit, mint pl torokgyulladás or tüdőgyulladás, a szem fertőzései, mint pl kötőhártya-gyulladás, a gyomor-bél traktus betegségei (hasmenés) és az urogenitális traktus (beleértve a hólyaggyulladásA fertőzés után ismét nincs immunitás, így új fertőzések lehetségesek az élet folyamán.