Vérsejtek: Funkció és betegségek

A vérlemezkék, vörösvértesteketés leukociták együtt teszik ki a vér sejtek. Funkciókat látnak el vér alvadás, oxigén transzport és immunológiai folyamatok. Olyan betegségekben, mint leukémia, fehér vér a sejtek tumorsejtekké változnak és elterjednek az egész testben.

Mik azok a vérsejtek?

A vérsejtek vagy a hemociták mind olyan sejtek, amelyek egy élőlény vérében találhatók. A gerinces vérben a vérlemezkék, vörösvértesteketés leukociták teszik ki a vér összes sejtjének összessége. A leukociták mind a vérsejtek maggal rendelkeznek. Ezek tovább bonthatók granulocitákra, limfociták, makrofágok és megakariociták. Fontos szerepet játszanak a immunrendszer Az vörösvértesteket szállítható oxigén és így közlekedési közegként szolgálnak tüdő légzés. A vérlemezkék gondoskodjon a seb lezárásáról. Minden vérsejt vérképzésben származik olyan őssejtekből, mint amelyek megtalálhatók a csontvelő. Részt vesznek az új vér képződésében. Az emberekben naponta több milliárd új vérsejt képződik, mert az eritrociták és a vérlemezkék élettartama korlátozott.

Anatómia és felépítés

Az eritrociták korong alakúak. A sejtfelszínen glikoproteineket hordoznak. Spektrin-szálak hálózatából állnak. Végtagjaikat aktinszálak kötik össze, és nagyon deformálódhatnak. Körülbelül 90 százalékuk áll hemoglobin, amely a vér vörös színét adja. Körülbelül 24-30 billió van belőlük a vérben. A vérlemezkék száma 150,000 380,000 és XNUMX XNUMX között van minden µl vérben. Van nekik mitokondrium és a durva endoplazmatikus retikulum speciális formája, más néven csatornarendszer. Plazmamembránjuk tartalmazza a fehérje szöveti faktort. A leukociták száma körülbelül 4,000 és 10,000 XNUMX között van a vér minden µl-jében. A leukociták alcsoportjai anatómiailag különböznek egymástól. A granulocitáknak például összeomlott a magjuk, és apró részecskéket hordoznak a citoplazmában.

Funkció és feladatok

Az eritrociták biztosítják oxigén transzport a vérrendszerben. A tüdő kapillárisaiban oxigént vesznek fel és szállítóközegként szállítják az egyes szervekbe, ahol ismét felszabadítják. Bennük van hemoglobin, amely képes megkötni az oxigént. Részben szállítanak szén dioxid a sejtekből, és így támogatja a sejtek légzését. Az eritrociták újra és újra előállnak az úgynevezett vörös színben csontvelő, mivel élettartamuk négy hónapra korlátozódik. A termelést a hormon szabályozza EPO, amely a vesékben képződik. A vérlemezkék esetében a trombopoietin hormon részt vesz ezek kialakulásában. A vérlemezkék fontos szerepet játszanak a véralvadásban. A sebzárás során megváltoztatják korongjuk alakját olyan anyagok hatására, mint az ADP, kollagén és a trombin, növelve ezzel felületüket. A fibrin által közvetített kötődés miatt a vérlemezkék a véralvadás során kötődnek egymáshoz, így lezárják a sebet. A vörösvérsejtek nyolc-tizenkét napig élnek. Leukociták vagy fehérvérsejtek részt vesznek immunológiai folyamatokban. A leukociták egyes alcsoportjainak különböző feladataik vannak ezekben a folyamatokban. A szövet mentén mozognak a vérrendszeren, és átvizsgálják ezt a szövetet a káros változások észlelése érdekében. Például észlelik rák sejtek vagy a paraziták inváziója. A granulociták allergiás reakciókban vesznek részt és elhárulnak vírusok, baktériumok és gombák. Kiváltják a viszketést és a gyulladásos folyamatokat. Néhány leukocita jelöli az antigéneket és elindítja az immunválaszt. A B-sejtcsoport fehérvérsejtekmásrészt a termelésre szakosodott antitestek. A T-sejtcsoport szükség esetén lelassítja az immunválaszt, de aktiválja a tumorsejteket és a fertőzött sejteket megtámadó gyilkos sejteket is.

Betegségek

Számos betegség befolyásolhatja a vérsejtek működését. Ezek tartalmazzák vérszegénység, mint amelyek előfordulhatnak formájában vashiány. Az eritrociták száma jelentősen csökken vérszegénység. A poliglobuliában viszont túl sok vörösvértest van a véráramban. A vér sűrűvé válik, és annak kockázata trombózis növekszik. Másrészt, ha az eritrociták jobban lebomlanak, sárgaság fordul elő és pigmentkövek képződnek a epe. Az eritrociták tekintetében azonban mutációk is előfordulhatnak. Sarlósejtben vérszegénységpéldául az eritrociták sarló alakúra mutálódnak, így már nem tudnak kis kapillárisokon keresztül közlekedni. A leukocitákat a betegség is befolyásolhatja. Ban ben leukémiapéldául a leukociták részhalmazai tumorsejtekké válnak. A. Szintjén csontvelő, a tumorsejtek ezáltal érintkeznek a vérrel, és a vérrendszeren keresztül terjednek az egész testben. A mutált leukociták gátolják a többi vérsejt képződését, így vérzésre hajlamosak. Mivel az egész szervrendszerben kipirulnak, minden szervrendszerben tüneteket okoznak. A HIV-ben viszont csökken a T-helper sejtek száma, vagyis csökken a leukociták teljes száma. Az utolsó szakaszban ez a immunrendszer. Viszont abnormális számú vérlemezke fordulhat elő olyan szindrómákban, mint a Gaucher-kór, a TAR-szindróma vagy a Jacobsen-szindróma. Rendellenes koncentrációk akkor is előfordulhatnak, ha a lép eltávolításra kerül, mivel ez a szerv felelős a vérlemezkék lebontásáért. A thrombocyta hiány más néven ismert thrombocytopenia. A trombocitopátiákban viszont a vérlemezkék működése károsodott.