A hematológiai betegségek okai nagyon változatosak és néha nagyon összetettek. A hematológiai forma számos betegsége nagymértékben korlátozódhat a genetikai anyagban bekövetkező változásokra mutációk és más kromoszóma-rendellenességek formájában. Ezek a genetikai anyagban mutációk formájában bekövetkező változások például ahhoz a tényhez vezetnek, hogy fontos sejtes folyamatok, amelyekért a genetikai anyag (genom) felelős, vagy helytelenül, vagy egyáltalán nem következnek be.
Ezek a folyamatok gyakran részt vesznek az úgynevezett sejtciklus szabályozásában. A sejtciklus szabályozza a sejt növekedését és programozott halálát, és így hozzájárul a sejt fenntartásához egyensúly. Ezekben a szabályozási folyamatokban bekövetkező változások kontrollálatlan sejtnövekedéshez vezethetnek, ami végső soron hozzájárulhat a sejtek fejlődéséhez rák/tumor.
A hematológiai daganatok speciális formáját nevezzük leukémia. A szó leukémia görögből származik és azt jelenti: „fehér vér“. Itt a fehér ellenőrizetlen növekedése vér a sejtek a genetikai változások során játszódnak le.
A leukémiákat osztályozhatjuk fejlődésük időtartama, azaz akut vagy krónikus, és a sejtcsalád alapján, ahonnan származnak, azaz limfatikus (limfocita prekurzorokból) vagy mieloid (granulocita prekurzorokból). Ennek megfelelően 4 formája leukémia megkülönböztethetők egymástól: Valamennyi leukémiában közös, hogy a prekurzor sejtek feleslegéhez vezetnek a csontvelő és a vér.
Az őssejtek ezen feleslege kiszorítja az egészséges vérképzést a csontvelő és így a többi fontos vérsejt, amely részt vesz például az oxigén szállításában és a véralvadásban. A leukémia így nyilvánul meg például vérszegénység, mert az egészséges vörösvérsejteket kiszorítja a leukémia. Az ALL a leggyakoribb leukémia gyermekeknél és általában az egyik leggyakoribb típusa rák gyermekeknél.
- Akut myeloid leukémia (úgynevezett AML),
- Krónikus myeloid leukémia (úgynevezett CML),
- Akut limfatikus leukémia (úgynevezett ALL) és végül
- A krónikus limfatikus leukémia (úgynevezett CLL).
A hematológiai forma további betegségei közé tartoznak az úgynevezett limfómák (nyirok mirigy rák). Ezeket számos kategóriába sorolják, és a leukémiával ellentétben szilárd daganatok a nyirokrendszer. Itt megkülönböztetik a Hodgkin-limfómákat az úgynevezett nem-Hodgkin-limfómáktól.
Ezeket gyakran csak mikroszkóp alatt vagy specifikus detektálási módszerek alkalmazásával lehet megkülönböztetni. A limfómák a test bármely pontján előfordulhatnak, és főleg az úgynevezett B-sejtekből, a limfociták egyik altípusából fejlődhetnek ki. A limfómákat alacsony rosszindulatú és magas rosszindulatú (lassan és gyorsan növő) limfómákra is fel lehet osztani.
Paradox módon a magas rosszindulatú limfómákat könnyebb kezelni, mint az alacsony rosszindulatú limfómákat, mert gyorsabban nőnek, ezért érzékennyebben reagálnak a kemoterápiás kezelés. Amelynek diagnózisa lymphoma forma jelen van főleg szövettanilag (mikroszkóposan), citokémiailag (sejtkémiai folyamatok) és genetikailag. Az úgynevezett raktározási betegségek között, mint a vérben előforduló betegségek okai között szerepel a vasraktározási betegség és a réztárolási betegség.
A szervezetnek nem sikerül elegendő mennyiségű vasat vagy rézet kiválasztania, és különféle szervekben és szövetekben tárolja azokat. A tárolt fém funkcionális rendellenességeket is okoz, mivel a túl sok fémnek mérgező hatása van. Ezek főleg a szív, a vérképző szervek és a szervek a nyirokrendszer.
Hemoglobin a képződési rendellenességek közé tartoznak olyan betegségek, mint a sarlósejt vérszegénység és a thalassaemia. Ezekben a betegségekben a vörös vér pigment hemoglobin képződésének zavara van. Hemoglobin főleg az oxigén szállításában vesz részt, és a fent említett betegségek esetén nem termelődik kellően, vagy csak helytelenül. Ez hibás hemoglobin főként a lép és a máj, és a betegeknél gyakran túl alacsony a hemoglobinszint, amit a kép is tükröz vérszegénység.
