A nephrológus megérti a vér-urin-gát egy szűrődési gát, amely vesesejtekből és Bowman-kapszulából áll. A gát permszelektivitása miatt vér fehérjék nem szűrik le a vesék. A vesetestek gyulladásos folyamataiban az vér-urin gátja megszakadhat.
Mi a vér-vizelet gát?
A vér-vizelet gát háromrétegű szűrési gát. Szűrőmembránként mechanikusan elválasztja a részecskéket a szuszpenziótól. A vese érgubancában az elsődleges vizelet ultraszűrőként szűrődik ki. Ez a szűrési folyamat a vesesejtekben megy végbe, amelyeket az úgynevezett Bowman-kapszula zár be. A vér-vizelet gát dönt arról, hogy melyik molekulák kiszűrjük. Erre a célra az anatómiai rendszer nagyon speciális struktúrákat tartalmaz. Körülbelül 120 ml-t szűrnek a vér-vizelet gátban percenként. A szűrt elsődleges vizelet nagy része visszaszívódik a vesék tubulusaiban. Körülbelül 1.5 liter vizelet képződik naponta. A vér-vizelet gát legfontosabb tulajdonsága a permselektivitás. Ez a permselektivitás biztosítja, hogy a vesék csak a káros anyagokat szűrjék ki, bár fontosak fehérjék mint például albumin visszatartják a vérben.
Anatómia és felépítés
A vér-vizelet gát három rétege a kapillárisok endotélsejtjeiből, az alapmembrán érrendszeri gubancából és a Bowman-kapszulából áll. Az első réteg két szelektivitás-szűrő rendszert tartalmaz. A kapillárisok endotélsejtjeiben nagy molekulájú és negatív töltésű proteoglikánok és glikozamin-glikánok találhatók. A hámsejtek intercelluláris terében vannak olyan pórusok is, amelyek átmérője 50-100 nm-nek felel meg. A vér-vizelet gát mechanikus szűrőgátját az alapmembrán érrendszeri kusza képezi. Ennek az akadálynak a szorosan szőtt hálója negatív töltésű és csak átjárható molekulák 200 kDa felett. A Bowman-kapszula citoplazmatikus vetületei a sejtek közötti tereket 25 nm-re határolják. Proteinerg rés diafragma a sejtek közötti terekben a pórusokat öt nm-re csökkenti. A résnek köszönhetően diafragma, csak molekulák meghaladja a 70 kDa súlyt, átjuthat a vér-vizelet gát ezen részén.
Funkció és feladatok
A vér-vizelet gát áthatolhatatlan a vérsejtek, az anionos molekulák és a makromolekulák számára. Ez az átjárhatatlanság a pórusméretből és az anionos töltésből adódik. Ezt töltésszelektivitásnak is nevezik. A negatív töltések így megakadályozzák a negatív töltésű vért fehérjék a vérplazma 7.4 ph értéken történő kiszűrése. A méretszelektivitás a vesetestek szűrési folyamatában is jelen van. A vér-vizelet gát egyes rétegeit csak nyolc nanométeres sugarú molekulák áthatolják. Ezt a méretszelektivitást a töltésszelektivitással együtt a vér-vizelet gát permselektivitásának is nevezik. Az anatómiai szerkezet permselektivitása miatt a gát így alig szűri ki a test számára fontos alkatrészeket. Albuminpéldául az egyik legfontosabb plazmafehérje. Emiatt csak kis mértékben szabad kiszűrni. A fehérje súlya körülbelül 69 kDa, negatív össztöltete van. Ezeknek a molekuláknak a sugara körülbelül 3.5 nanométer. Ezért csak kis mértékben képes áthaladni a vér-vizelet gáton, és kiszűrés helyett a testben marad. A szűrési folyamathoz a kapillárisokban és a Bowmanban lévő nyomás közötti különbség kapszula minden. Ez a nyomáskülönbség a kolloidoszmotikus és a hidrosztatikus nyomásokból származik. A vesetestek vaszkuláris gubancának áthaladásával a hidrosztatikus nyomás egy bizonyos szinten marad. A párhuzamos kapillárisok teljes keresztmetszete miatt kevés az ellenállás. Az ultraszűrőt ily módon kinyomják. A plazmafehérjék helyette maradnak. Így a koncentráció a fehérjék apránként növekednek, amikor áthaladnak a kapillárisokon. Mint fehérje koncentráció növekszik, így a kolloid ozmotikus nyomás is. Az effektív szűrési nyomás ennek következtében csökken, és a szűrési egyensúly elérése után eléri a nullát.
Betegségek
A legismertebb betegség, amely a vér-vizelet gáttal jár glomerulonephritis. Ebben a jelenségben a glomerulus kapillárisokat befolyásolja gyulladásEnnek következtében a szűrő szerkezetének pórusai megnövekednek, és a vér-vizelet gát minden rétegében elvész a negatív töltés. A továbbiakban bármely makromolekula átjuthat a gáton. Az anatómiai szerkezet permselektivitása tehát elvész. Sem a molekulák sugara, sem a töltés tulajdonságai továbbra sem érvényesek szűrőkritériumként. Emiatt beindul a hematuria. Ez azt jelenti, hogy a betegek vizet észlelnek a vérben. Ezenkívül albuminuria is előfordulhat. Ebben az esetben, albumin természetellenesen nagy mennyiségben választódik ki a vizelettel. Rendszerint, nefrotikus szindróma ennek eredményeként alakul ki. A vérben lévő fehérje csökken ebben a szindrómában. A vér lipidszintje megnő és perifériás ödéma lép fel. Nefritikus szindróma is előfordulhat a leírt tünetek következtében. Továbbá fájdalom a szárban fokozott szöveti feszültség van jelen. A vesetestek a gyulladásos folyamatokban tartósan károsodhatnak, és állandó jellegűek lehetnek veseelégtelenség. glomerulonephritis különböző primer betegségek összefüggésében fordulhatnak elő. Daganatos betegségek figyelembe kell venni, valamint autoimmun betegségek or szifilisz és a HIV. Kezdete glomerulonephritis a különböző gyógyszerek alkalmazásával is összefüggésbe hozható. Továbbá aranyA penicillamin például kiválthatja a vesetestek gyulladásos reakcióit.
Tipikus és gyakori húgycsőbetegségek.
- Inkontinencia (vizelettartási nehézség).
- Húgycsőgyulladás (húgycsőgyulladás)
- A húgycső rákja (kevésbé gyakori)
- Húgycső szűkület
- Gyakori vizeletürítés
