Amikor súlyos mellkasi fájdalom sugárzik a bal karra, sokan azonnal a szív támadás. De ennek a kellemetlenségnek egészen más okai is lehetnek. Ezek egyike Tietze-szindróma, először 1921-ben írta le Alexander Tietze (1864–1927) a „Berliner klassische Wochenschrift” -ben megjelent „Über eine peartige Häufung von Fällen mit Dystrophie der Rippenknorpel” című cikkében.
Mi az a Tietze-szindróma?
Tietze-szindróma, amely orvosi szaknyelven chondropathia tuberosa, costochondritis vagy Tietze betegség néven is ismert, a porcogó mellékletek szegycsont or borda. Gyakran az okokat nem lehet egyértelműen meghatározni. Bizonyos esetekben a panaszok önmagukban eltűnnek egy idő után. Az érintettek általában egyoldalú, nem specifikus panaszokról panaszkodnak fájdalom területén mellkas és a szegycsont, általában a bal oldalon. A fájdalom, amely gyakran mélyen fokozódik belélegzés, néha olyan súlyos, hogy színlelheti a szív támadás. Ha a tünetek fokozódnak, a fájdalom sugárzik a karra vagy az oldalára nyak. Bár első ránézésre ez gyanítható, Tietze-szindróma általában nem azon alapszik gyulladás. Mivel a panaszok hasonlóak más állapotokhoz, mint pl szív betegség, ezeket átfogó vizsgálattal kell kizárni.
Okok
A Tietze-szindróma panaszai gyakran azonosítható kiváltó ok nélkül jelentkeznek. Az orvosi vizsgálatok gyakran megállapítások nélkül maradnak. Az a feltételezés, hogy bizonyos tényezők elősegíthetik a Tietze-kór előfordulását. Ide tartoznak például az érintettek mikrotörései csontok, amelyet túlterhelés vagy fáradtság. Egy korábbi műtéti beavatkozás, amelyben a mellkast megnyitották, szintén okozhatja a Tietze-szindróma későbbi előfordulását. Az érintettek gyakran 30 és 40 év közötti emberek. A tünetek az életkor növekedésével súlyosbodhatnak. A Tietze-kór előfordulása gyermekeknél sem kizárt. A nőknél a statisztikák szerint ez a szindróma lényegesen gyakrabban fordul elő, mint a férfiak.
Tünetek, panaszok és jelek
A Tietze-szindrómát súlyos jellemzi mellkasi fájdalom ami hirtelen jelentkezik, különösen edzés közben. A felső borda duzzanata csontok jelen lehet. Általában a 20 és 40 év közötti nőket érinti feltétel ártalmatlan és önmagában gyógyul. Mivel azonban a Tietze-szindróma hasonló tünetekkel jár, mint a angina pectoris, meg kell különböztetni az utóbbitól a megkülönböztető diagnózis. A fájdalmat a borda. Azonban a borda mindig mozogjon közben lélegző, általános fizikai aktivitás, köhögés vagy tüsszentés. A szenvedők hirtelen, nagyon intenzív támadásokként érzékelik a fájdalmat. Bár a kényelmetlenség főleg rövid ideig jelentkezik, krónikus fájdalom bizonyos esetekben is létezhet. Krónikus kényelmetlenség mindig csak a gyulladás. Hirtelen mozgások köhögéssel, tüsszögéssel vagy mélyen lélegző hozzájárulhat a kényelmetlenség rövid távú súlyosbodásához. Ez időnként fájdalom sugárzást eredményez a karokon vagy a vállakon. Általános szabály, hogy nem minden borda érintett. A változások általában csak a felső két bordában fordulnak elő. Gyógyító terápia ártalmatlan betegségre nincs szükség, mert önmagában gyógyul. Egyes esetekben azonban a gyógyulási folyamat több mint egy évet vehet igénybe. Csak a fájdalom kezelése válik szükségessé.
Diagnózis és lefolyás
Sok esetben a Tietze-szindróma diagnózisa az érintett személy kórházi felvétele után következik be. Sok esetben a feltétel kezdetben tévesen angina vagy szívinfarktus a hasonló tünetek miatt. Ez az összetévesztés elengedhetetlenné tette az átfogó orvosi vizsgálatot az egyéb veszélyes állapotok kizárása érdekében. A Tietze-kór az érintett személy néha súlyos fájdalma és szorongása ellenére sem életveszélyes. Vannak olyan egyedi esetek, amikor a duzzanaton kívül nincsenek egyéb tünetek. Más betegeknél felgyorsult pulzus és túlzott hőérzet tapasztalható fájdalommal égő érzés. Mivel a Tietze-szindróma számos tünete kezdetben nem specifikus, konkrét diagnózist csak orvos állíthat be. Rendszeresen a beteg rendszeres vizsgálata után diagnosztizálhatja a betegséget, például nyomáspróba elvégzésével az érintett területeken. Egy részletes megbeszélés hasznos lehet a diagnózis felállításában.
Szövődmények
A Tietze-betegség általában nem okoz nagyobb szövődményeket. A tipikus tünetek - pl. mellkasi fájdalom, problémák lélegzőés a borda területén fellépő duzzanat - bizonyos körülmények között más tüneteket okozhat. Például, ha az érintett személy krónikus légzési problémáktól szenved, a Tietze-szindróma légszomjat okozhat. Kísérő pánikrohamok előfordulhatnak, amelyek általában az érintett személy mentális állapotára is hatással vannak. A tipikus mellkas a fájdalom más betegségekkel is korrelálhat, és súlyos kellemetlenségeket okozhat. Egyes esetekben a Tietze-szindróma is okoz vérrészegség, általában fájdalmas égő érzés és hőérzet a mellkas és jobb kar. A tüneteket általában gyulladáscsökkentővel kezelik szerek és a fájdalomcsillapítók - szerek amelyekhez mindig mellékhatások társulnak. Alternatív kezelések, mint pl akupunktúra vagy hő és hideg terápia kockázatot is hordoznak. Abban az esetben akupunktúra, fertőzések, véraláfutások és ritkán keringési problémák jelentkezhetnek. krioterápia kisebbet okozhat fagyás és tartósan károsíthatja a szöveteket. A felhasznált szerekkel és anyagokkal szembeni allergiás reakciók szintén elvileg nem zárhatók ki a Tietze-kór kezelésében.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A Tietze-szindróma ártalmatlan, de fájdalmas feltétel ezt az orvosnak azonnal ki kell értékelnie. Amikor a tipikus mellkasi fájdalom jelentkezik, a legjobb, ha azonnal orvoshoz fordul. További tisztázandó figyelmeztető jelek: vörös foltok és duzzanat a mellkas területén, valamint légszomj és szívdobogás. A fájdalom sugározhat a hátba és a karokba. Ha ezek a figyelmeztető jelek ismételten előfordulnak, szakemberhez kell fordulni. Az orvos MRI segítségével meghatározhatja az állapotot, és megfelelő gyógyszert írhat fel. Kísérő fizikoterápia hasznos lehet. A borda területén lévő elzáródásokat oszteopata kezeli. A háziorvossal egyeztetve homeopátiás kezelés is elképzelhető. Az enyhe kellemetlenséget a testtartás és légzési gyakorlatok. A Tietze-szindróma azonban ismételten előfordulhat, ezért orvosi kezelést igényel ellenőrzés mindenesetre. Az érintetteknek rendszeresen orvoshoz kell fordulniuk, különösen, ha a panaszok súlyosbodnak, vagy új tünetek jelentkeznek. A krónikus állapotok műtéti kezelést igényelnek.
Kezelés és terápia
A legjobb esetben a Tietze-szindróma minden tünetével néhány hónap múlva önmagában eltűnik. A betegség során fellépő, néha súlyos fájdalmat általában megfelelő módon kezelik fájdalomterápia (tabletta, helyi hatású kenőcsök). Az egyes esetekben alkalmazott szereket a fellépő fájdalom súlyosságától függ. Néhány beteg esetében a igazgatás enyhe fájdalomcsillapítók vagy gyulladáscsökkentő szerek elegendő. Nagyon súlyos esetekben a tüneteket csak úgy lehet enyhíteni, ha a hatóanyagot injekcióba adják gerincvelő. Az izomlazító gyógyszerek a Tietze-szindrómában is alkalmazhatók a tünetek megfékezésére. Egyes esetekben, antidepresszánsok használják is, mivel a folyamatos fájdalom negatívan befolyásolhatja a szenvedő érzelmi állapotát. Alternatív kezelési módszerek, mint pl akupunktúra használható Tietze-kórra is. Fizikoterápia gyakran előírják az izmok fellazítására és a beteg mobilitásának fenntartására. Az egyedi esettől függően hő vagy hideg a terápiák támogató módon is alkalmazhatók.
Megelőzés
Megelőző intézkedések a Tietze-szindróma ellen aligha lehet bevenni, mivel a panaszok gyakran spontán, ismert kiváltó ok nélkül jelentkeznek. Ha azonban Tietze-betegségre utaló tünetek jelentkeznek, a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni. Itt, mint a legtöbb betegségben, a korábbi megfelelő terápia megkezdődik, annál nagyobb az esély a betegség megfékezésére.
Utógondozás
A Tietze-szindróma utógondozása során az érintetteknek megfelelő pihenésre és kímélésre van szükségük. A fájdalmat az érintettnek gondosan kell kezelnie fizikoterápia otthon az orvos írta fel. A konkrét tüneteket fel kell jegyezni és haladéktalanul jelenteni kell az orvosnak. Ha a fájdalom túlzott, a szenvedőknek szigorú ágynyugalmat kell teljesíteniük. A fájdalom önmagában beáll az orvos által előírt gyógyszer rendszeres alkalmazásával és elegendő pihenéssel. A szenvedőknek feltétlenül fontolóra kell venniük a pszichológiai terápia elvégzését. A előforduló gyulladások megkövetelik az orvos látogatását. Javasolt gyógyszereket szedni ellenük. A szenvedőknek azt is javasolják, hogy bővítsék a társadalmi kapcsolatokat a családdal és a rokonokkal, mivel nagyon valószínű, hogy a mindennapi életben való megbirkózáshoz gyakrabban kell majd segítségüket kérni. Az életminőség a betegség miatt jelentősen csökken. Ezért az érintettnek tevékenységeket kell végeznie rokonaival.
Mit tehetsz te magad
A Tietze-szindróma fájdalomkezelést igényel orvostól. Ezzel együtt a szenvedőknek különféle önsegélyeket kell igénybe venniük intézkedések hogy a szindróma gyorsan alábbhagyjon. Enyhe tünetek esetén, mint például a mellműtét után jelentkező pihenés és kikapcsolódás elegendőek. Ezzel együtt a fájdalmat kiváltó funkcionális rendellenességek az ajánlott gyógytornát otthon végző betegnek kell kezelnie. Ezenkívül meg kell figyelni a tüneteket, és a változásokat be kell jelenteni az orvosnak. Súlyos fájdalomrohamok esetén ágynyugalom érvényes. A fájdalomnak gyorsan enyhülnie kell, feltéve, hogy az orvos által felírt fájdalomcsillapítót megteszik, és különben ügyelnek a könnyebbségre. Miután bevette antidepresszánsok, amelyek a fájdalom törlését szolgálják emlékezetszükséges lehet a kísérő terápiás kezelés. A betegnek figyelemmel kell kísérnie a hangulatát, és meg kell tennie a szükséges ellenintézkedéseket érzelmi ingadozások esetén. Kortikoidokat kell szedni, amelyek mellékhatásokat okozhatnak. Itt is pihenés és gyógyulás javasolt a használat után. Ha a tünetek továbbra is fennállnak, ajánlott orvoshoz látogatni. A gyulladásokat az is kezelheti homeopátiás gyógyszerkészítmények. Ezek azonban csak a kiegészítés konzervatív terápiára. A bevételt az illetékes orvosnak jóvá kell hagynia és ellenőriznie kell.
