Térdszalag | A térdízület betegségei

Térdszalag

A térd stabilizálásához speciális hevederekkel koppinthat. Ezeket az úgynevezett kineziotapettákat sokféleképpen lehet használni, és jó hatást érhetnek el. A térd optimális megkönnyebbüléséhez és stabilizálásához azonban elengedhetetlen a megfelelő technika.

Ehhez egy Y alakú vágott szalagot ragasztanak a térdkalács majd a két Y lábat a térdkalács körül és belül vezetik úgy, hogy ismét a térdkalap alatt találkozzanak. A szalag felhúzásakor a térdet meg kell hajlítani. A szalag Y alakú vágásának alternatívájaként két különálló szalagcsík is elhelyezhető a szalag körül térdkalács kívül és belül ívben. Amikor a térdkalács, nem szabad feszültséget gyakorolni a szalagra. Ha a láb most át van nyújtva, a térd feletti bőrnek meg kell gyűrődnie. Ezután a térdkalács optimálisan stabilizálódik, és megakadályozza a terhelés alatti elmozdulást.

A térde elcsavarodott

A csavarodott térd súlyos fájdalom közvetlenül a trauma után. A természetellenes elmozdulás miatt az ízületi területen lévő szalagok túlfeszülnek. Vér hajók szakadhat és zúzódások alakulhatnak ki a bőrben, és ízületi folyadékok képződhetnek.

Ez gyakran az ízület duzzanata. Az ízületi kapszula csavarodáskor is károsodhat. A sérülés pontos mértékét általában csak a klinikai kép alapján nem lehet meghatározni.

Pontosabb diagnosztikai intézkedésekre van szükség. A csavart akut terápiájaként térdízület, emelés és hűtés ajánlott a további duzzanatok megelőzése érdekében. Ha nincs további sérülés az izületben vagy az ízületen a törzsen túl, nincs szükség speciális terápiára.

A fájdalom általában saját akaratából néhány napon belül alábbhagy. fájdalomcsillapítók lehet venni a rés áthidalására, mivel a csavarodott térd még mindig okozhat fájdalom sokáig stressz alatt. Ha szalagok vagy ízületi kapszula súlyosabban károsodtak, részletesebb diagnózist kell felállítani.

Duzzanattal és / vagy instabilitással rendelkező, elcsavarodott térd esetén a diagnózist általában a térd MRI-jével állapítják meg. A térd MR-vizsgálata különösen jó a lágyrész károsodásának kimutatásában, például a kapszulában és az ínszalagokban.