Artroszkópiás az térdízület olyan orvosi eljárás, amelyet mind a diagnózis, mind a terápia különböző sérülések vagy degeneratív változások ízületek. Artroszkópiás elsősorban ortopédiában és traumaműtétekben alkalmazzák. Az artroszkóp az endoszkóp olyan változata, amelyet kizárólag a terápia és a kóros ízületi elváltozások diagnosztizálása. Bármely artroszkóp funkciója szempontjából meghatározó annak felépítésének alapelve. Függetlenül attól, hogy hol használják a készüléket, minden artroszkóp speciális rúdlencsék optikai rendszeréből és egy kicsi, de erős fényforrásból áll. Továbbá az öntözőberendezéseket gyakran integrálják az artroszkópba. Használata arthroscopy, először lehetett minimálisan invazív műtéti beavatkozásokat végezni az ízületi területen. A diagnosztikus artroszkópia különös jelentőséggel bír a műtétben és az ortopédiában, mert egyrészt önálló vizsgálatként végezhető, másrészt közvetlenül alkalmazható a peri- és preoperatív diagnosztika részeként (alkalmazása műtét alatt és előtte lehetséges).
Jelzések (alkalmazási területek)
Abszolút jelzések
- Tüneti térdsérülés - az artroszkópiát elsősorban súlyos traumás térdsérülés után kell alkalmazni. A szalagos struktúrákban bekövetkezett károsodás meghatározásához porcogóés a menisci esetében néha szükség van arra, hogy az artroszkópiát tapasztalt sebész vagy ortopéd sebész végezze el.
- A. Blokkolása térdízület - trauma következtében előfordulhat, hogy több hetes próbálkozás után nem lehet mozgatni az érintett térdízületet. Az elzáródásért felelős ízületi struktúra azonosítása mellett az artroszkópia egészének segítségével végzett terápiás beavatkozás is gyakran hatékony a cél elérésében.
Relatív jelzések
- Meniszkuláris elváltozás - ha gyanú merül fel a homorú-domború lencse, az arthroscopy alkalmazását mérlegelni kell mind a diagnózis, mind a terápia terápiában rezisztens esetekben fájdalom. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a meniszkusz károsodásnak nem kell mindig tartósnak (állandónak) lennie, és a konzervatív terápia bizonyos esetekben ugyanolyan hatást gyakorolhat, mint a sebészeti beavatkozás.
- Nem világos krónikus térd ízületi fájdalom - krónikus fájdalom a térdízület, különösen idős betegeknél, általában a térdízület degeneratív változásainak köszönhető az ízület éveken át tartó túlterhelésének összefüggésében. Ha azonban nincs egyértelmű oka a krónikus fájdalom, a képdiagnosztika mellett esetleg artroszkópiát is el kell végezni.
- Sebészeti előkészítés - a térdízület műtéti beavatkozásának pontos megtervezése diagnosztikai eszközök alkalmazását igényli. Itt a képdiagnosztika mellett meg kell említeni az artroszkópiát is. Időközben azonban az artroszkópia már nem a választott eljárás a műtéti tervezés során.
Ellenjavallatok
- Fertőzés - ha gyulladás van a műtéti területen, az artroszkópia semmilyen körülmények között nem hajtható végre.
- Immunszuppresszív terápia - kezelés kortizon vagy más immunszuppresszív gyógyszerek abszolút ellenjavallatnak kell tekinteni az artroszkópia elvégzésében. Az ilyen anyagok alkalmazása jelentősen megnöveli a másodlagos fertőzés kockázatát. Ha nem gyógyszeres gyengülés tapasztalható immunrendszeraz artroszkópiát általában nem is lehet elvégezni.
- Alvadási rendellenességek - antikoaguláns szerek használatának vagy kóros koagulációs rendellenességnek kell lennie vezet a sebész vagy lemondja a tervezett eljárást, vagy további intézkedésekkel stabilizálja az alvadást. Segítségével vér tesztek (koagulációs állapot), lehetséges a véralvadási tulajdonságok ellenőrzése és a páciens számára az eljárás elvégzése.
Műtét előtt
Az artroszkópia egy minimálisan invazív diagnosztikai vagy terápiás eljárást jelent, amelyet ambulánsan lehet alkalmazni. Ennek köszönhetően általános érzéstelenítés általában nem szükséges. Továbbá az élelmiszer-absztinencia szintén nem szükséges a vizsgálat előtt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az eljárás műtéti beavatkozás során is alkalmazható, így itt természetesen a műtét előkészítésének részeként speciális műtét előtti intézkedéseket kell végrehajtani.
A műtéti eljárás
Az artroszkópiát abszolútnak tekintették arany néhány évvel ezelőtt a térdízület diagnosztikájában standard (első választási eljárás). Ennek a státusznak az oka elsősorban az volt, hogy az artroszkópiával mérsékelt erőfeszítéssel a térdízület belsejét vizualizálni lehetett. Manapság azonban ez az eljárás általában már nem az elsődleges diagnosztikai eljárás, mert invazív módszer, és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) drágább, de nem invazív. Ezért az MRI alkalmazása az artroszkópiával szemben jelentősen megnőtt. Mindezek ellenére az artroszkópia még mindig viszonylag nagy népszerűségnek örvend, mert ambulánsan végezhető, és leírható, hogy összességében kevés a szövődménye. Az artroszkópia hasznossága szempontjából kulcsfontosságú az integrált videokamera. Az optimális felhasználás érdekében a sebésznek kiváló látással kell rendelkeznie. Ezért elengedhetetlen, hogy a térdízület helyzete és helyzete a vizsgálandó szerkezetekhez igazodjon. A térdízület következő struktúrái vizualizálhatók és vizsgálhatók artroszkópiával:
- Homorú-domború lencse - a könnyek jelenléte mindkét meniszkuszban artroszkópiával és a meniszkusz egyidejű tapintásával (tapintásával) ellenőrizhető. Bár a meniscusok vizsgálata megvalósítható nem invazív mágneses rezonancia képalkotással is, az artroszkópia a választott eljárásnak tekinthető, mivel a meniszkuláris elváltozás (meniszkuláris károsodás) terápiás ellátása azonnal biztosítható, miután az abnormalitást artroszkópiával észlelik.
- Ízületi felület - az ízület felületének optimális felmérése érdekében az artroszkópia elvégzése mellett megfelelő vizsgálat (értékelés) és tapintás szükséges az értékeléshez. Ennek a kombinációnak a segítségével lehetővé válik a régi és a friss elváltozások (sérülések) megkülönböztetése és a degeneratív változások tévedés nélküli kimutatása. A fent említett lehetőségek ellenére azonban viszonylag nehéz meghatározni a kimutatott változások pontos klinikai hatását. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy azok a betegek, akiknél a térdízületben jelentős degeneratív változásokat észleltek, néha panaszkodtak tünetek hiányára.
- Ligamentos sérülések - szalagos sérülések az artroszkópia segítségével is értékelhetők, bár itt meg kell jegyezni, hogy a diagnosztikai eljárás jelentősége elsősorban az érintett szalagtól függ. Különösen a két keresztszalag elülső része világosan látható a vizsgálat során, de a hátsót sokkal nehezebb felmérni. A két keresztszalaggal ellentétben a kollaterális szalagok nem értékelhetők artroszkópiával, mert extraartikulárisak (a térdízületen kívül). Továbbá a térdízület stabilitása a érzéstelenítés műtéti beavatkozás során.
- Szinoviális membrán - az ízületnek ezt a membránját, amely többek között az ízület táplálására szolgál, és fontos funkciója van a stabilitás szempontjából, viszonylag gyakran gyulladásos folyamat jellemzi, amely viszonylag könnyen kimutatható egy biopszia artroszkópia során azonban a megállapítások relevanciáját alacsonynak kell tekinteni, mivel az eljárás néhány ritka kóros folyamatra korlátozódik. Az eljárás hasznossága azonban akkor mutatkozik meg, amikor teljesen szembetűnő szinoviális membránt észlelnek, mivel ez az intraartikuláris (az ízületen belüli) okot valószínűtlenné teszi.
- „Szabad ízületi testek” - az artroszkópiát mind az úgynevezett szabad ízületi testek felkutatására és eltávolítására használják, amelyek az ízületi területen lévő ízületi redők és tapadások miatt keletkezhetnek. A pontos jelentősége a fájdalom betegenként egyedileg kell tisztázni. A meglévő adhéziók normális esetekben sokkal nehezebbé teszik a vizsgálat elvégzését. A tapadások eltávolíthatók artroszkópos vizsgálat során, vagy külön artroszkópiával.
- Idegentestek - az idegen testek jelenléte a térdízületben trauma (sérülés) vagy műtét következménye lehet. Az idegen test nemcsak vezet nak nek fájdalom és korlátozott mozgás esetén az ízület gyulladásos beszivárgásának valószínűsége nagymértékben megnő.
Műtét után
Mivel az eljárás általában járóbeteg-alapon alkalmazható, az eljárás elvégzése után csak rövid pihenőidőre van szükség, mielőtt a térdízület aggodalom nélkül újra terhelhető lenne. Az eljárás után egy héttel utóvizsgálatot végeznek. Szükség esetén szükség lehet az érintett térdízület enyhítésére alsókar támaszték járás közben.
Lehetséges szövődmények
Az invazív terápiás eljárásokkal összehasonlítva az artroszkópiának kevés komplikációnak tekinthető. Bár ez minimálisan invazív eljárás, súlyos szövődmények mégis előfordulhatnak, bár meg kell jegyezni, hogy ez nagyon ritka.
- Embólia - a trombus (alvadék) képződésének eredményeként fennáll a trombus vándorlásának lehetősége, így legrosszabb esetben egy szív ellátó edény, miokardiális infarktus (szívroham) előfordulhat. Ez is vezet halálig. Az eljárás végrehajtása utáni rövid fekvési idő miatt azonban a kockázat nagyon alacsony.
- Fertőzés - az artroszkópia során gyulladásos folyamat kialakulása lehetséges, de viszonylag ritka. A fertőzésveszély még az optimális kórházi higiénia mellett is fennáll. A fertőzés kockázata emellett függ az fekvés időtartamától az arthroscopy elvégzése előtt.
- Érrendszeri elváltozások - a térdízület területén, az ellátás hajók viszonylag felszínesek és nem védettek, így az artroszkóp használatának kezelési hibája az ideg- és érrendszer károsodásához vezethet. Különösen ügyelni kell a popliteal károsodásának elkerülésére ütőér, különösen a térd régióban, mivel ez általában arra kényszeríti a sebészt, hogy végezzen egy amputálás. A fibulus ideg és a saphena ideg is károsodhat az eljárás során, így messzemenő következményes károsodás léphet fel.
További megjegyzések
- Nemzetközi szakértői testület - A BMJ folyóirat Rapid Recommendations szakasza: A térdízület artroszkópos eltávolítása („térdízületi WC”) már nem lehet része a betegek terápiájának.
- Degeneratív térdízülettel osteoarthritis.
- Meniszkusz szakadással
- Tisztán mechanikus tünetek
- A képalkotáson az osteoarthritis hiánya vagy minimális jelei vannak
- A tünetek hirtelen fellépése, nem trauma miatt
- Számlázási jegyzék az SHI-ben biztosított betegek kezelésében gonartrózis: 2016 tavaszától artroszkópiákat csak traumával, akut ízületi elzáródással és homorú-domború lencsekapcsolatos indikációk, amelyekben a meglévő gonartrózis csak kísérő betegségnek tekinthető. A módszer értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált eljárásoknak nincs bizonyítékuk az ál-műtéthez vagy az kezeléshez (IQWIG) képest előnyösnek.
