Szunitinib: Hatások, felhasználások és kockázatok

A sunitinibet rákellenes gyógyszer, és olyan gasztrointesztinális stromalis daganatok (GIST) esetén alkalmazzák, amelyeket már nem lehet műtéttel eltávolítani, a hasnyálmirigy neuroendokrin daganataiban vagy a vesesejt daganatokban. Sutent márkanéven forgalmazzák és a Pfizer gyártja. A sunitinibet különböző mellékhatásokat okozhat a pajzsmiriggyel való kölcsönhatással hormonok.

Mi a szunitinib?

A sunitinibet a specifikus formáinak kezelésére szolgál rák amelyeket már nem lehet műtéttel kezelni. A szunitinib egy úgynevezett receptor tirozin-kináz inhibitor, amelyet a speciális formáinak kezelésében alkalmaznak rák amelyek már nem műtéti úton kezelhetők. A szunitinib hatóanyaga bonyolult kémiai szerkezetű aromás gerincet tartalmaz. Kémiai molekulaképlete a C22H27FN4O2. A szunitinib helyettesítő gyógyszerként szolgál, ha imatinib nem tolerálható. Az imatinib emellett receptor tirozin kináz inhibitor. Receptor tirozin kinázok felelősek a transzferért foszfát csoportok egy fehérje tirozin maradványaihoz. Ebben a folyamatban a tevékenység a megfelelő fehérjék jelentősen befolyásolja. A receptor tirozin kinázok tehát teljes jelátviteli kaszkádokat közvetítenek a sejten belül. Ugyanakkor befolyásolják a sejtproliferációt, vagyis a sejtosztódás révén a sejtek szaporodását is, a növekedési faktorok receptoraként is. Ezek különösen a VEGF, PDGF, c-Kit, FLT, RET vagy CSF növekedési faktorok. A VEGF (vaszkuláris endoteliális növekedési faktor), mint szignálmolekula, serkenti a vér hajók (vasculogenezis). A növekedési faktor PDGF (trombocita eredetű növekedési faktor) mitogénként (a sejtosztódás serkentőjeként) működik, különösen a kötőszöveti. A c-Kit fehérje különösen az őssejtek esetében közvetíti a sejtproliferációt. Az összes többi növekedési tényező is nagy szerepet játszik a sejtosztódásban. Ha megnövekedett mennyiségben termelődnek, akkor a sejtosztódás is stimulálódik, és rákos daganat alakulhat ki. Tehát a fenti növekedési faktorok szerepet játszanak a gasztrointesztinális stromalis daganatok (GIST), a hasnyálmirigy neuroendokrin daganatok (NET) és a vesesejtes karcinóma kialakulásában. A GIST-ek ritka daganatok kötőszöveti belül emésztőrendszer. A neuroendokrin daganatok ugyanolyan ritkák és serkentik bizonyos termelését hormonok. A szunitinib gyógyszer a növekedési faktor receptorok blokkolásával korlátozhatja aktivitásukat és ezáltal gátolhatja rák növekedés.

Farmakológiai hatás

A szunitinibnek tehát gátló hatása van bizonyos rákos sejtek növekedésére. Ez különösen igaz kötőszöveti sejtek a emésztőrendszer, vesék és neuroendokrin daganatok. A hatóanyag blokkolja az úgynevezett receptor tirozin kinázokat. A tirozin-kinázok enzimek hogy az átadás foszfát csoportok más tirozin maradványaihoz fehérjék. A fehérje foszforilált helyeit más SH2 doménjei ismerik fel fehérjék. A foszforilezett helyekhez kötődnek, lehetővé téve a jelek továbbítását. Az SH2 domén egy körülbelül 100-as jellegzetes fehérjeszegmens aminosavak. Ennek a kötődésnek köszönhetően a fehérje konformációs változása következik be, amely továbbjut más fehérjékre. Jelző kaszkád alakul ki ebből. A receptor tirozin kinázok foszforilát receptor fehérjék, amelyek dokkoló helyként szolgálnak a fehérjék számára, amelyek ezután a kötés eredményeként aktiválódnak, és bizonyos hatásokat tovább közvetítenek. Ezek a fehérjék tartalmazzák a növekedési faktorokat, amelyek felelősek a sejtek szaporodásáért. Ha fokozódik a növekedési faktorok képződése, a sejtnövekedés kikerülhet az ellenőrzés alól, a rák kialakulásával. Mivel azonban a növekedési faktorok csak akkor fejthetik ki hatásukat, amikor kötődnek a receptoraikhoz, gátlásuk hozzájárulhat a rákos daganatok növekedési megállásához. Viszont a receptor lehetővé teszi a növekedési faktorokhoz való kötődést a receptor tirozin-kinázok foszforilációja miatt. Ha azonban a szunnitinib gyógyszer blokkolja a receptor tirozin kinázokat, akkor a növekedési faktorokkal való kötődés nem következik be. Így a növekedési faktorok inaktívak maradnak, és nem küldenek jelet a sejtek növekedésére. A rákos daganatok esetében ez a növekedés leállítását vagy a növekedés lassulását jelenti.

Orvosi alkalmazás és felhasználás

Amint azt korábban leírtuk, a szunitinib gyógyszert olyan specifikus rákos megbetegedésekben alkalmazzák, mint a gasztrointesztinális stromalis daganatok (GIST), a hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai vagy a vesesejtes karcinóma. Ott azonban csak működésképtelen rákdaganatok vagy áttétes megbetegedések esetén alkalmazzák. Ezenkívül a szunitinib helyettesítő gyógyszerként szolgál, amikor terápia a gyógyszerrel imatinib súlyos mellékhatásokhoz vezet. Tanulmányok kimutatták, hogy különösen hatékony ezeknek a daganatoknak a kezelésében. Bizonyos esetekben a szunitinibel kezelt betegek várható élettartama megduplázódott a kezeletlen betegekéhez képest. Továbbá bebizonyosodott, hogy a kezelt egyének életminősége jelentősen javul. A szunitinib bevétele után nagyon hosszú hatású. Felezési ideje körülbelül 40-60 óra. A szervezetben a CYP3A4 enzim (citokróm P450 3A4) metabolizálja és így még nagyobb hatékonyságot ér el. A metabolit tehát még tovább hat, mint maga a hatóanyag.

Kockázatok és mellékhatások

A szunitinib alkalmazásakor mellékhatások jelentkezhetnek. Így, fáradtság, hasmenés, magas vérnyomás, orrvérzés, gyulladás a szóbeli nyálkahártya, vagy az úgynevezett kéz-láb szindróma figyelhető meg. Kéz-láb szindróma esetén fájdalmas bőrpír és duzzanat jelentkezik a talpon és a tenyéren is. Leggyakrabban ez a szindróma a test reakciója a igazgatás citosztatikus szerek. A szunitinib másik mellékhatása a tiroperoxidáz enzim gátlása. A tiroperoxidáz felelős a beépüléséért jód tirozinba, hogy kialakuljon a pajzsmirigy hormonok T3 és T4. Ez lehet vezet nak nek hypothyreosis szunitinib-kezelés alatt. A fáradtság során gyakran megfigyelhető kemoterápiás kezelés a szunitinibel valószínűleg ennek köszönhető. A szunitinibet nem szabad alkalmazni a hatóanyaggal szembeni túlérzékenység jelenlétében.