A szerves pszichoszindróma az a fogalom, amely leírja az összes mentális változást, amely egy szerves betegség miatt következik be, általában a agy. A régi kifejezésagy szerves pszichoszindróma ”gyakorlatilag már nem használatos ebben az összefüggésben. Szerves pszichoszindróma - vagy fizikailag pszichózis - általában akut és krónikus formákra oszlik.
Mi az organikus pszichoszindróma?
Az orvosok szerves pszichoszindrómáról beszélnek, amikor mentális változás (pl. delírium, tudatzavar, demencia, zavartság stb.) mögöttes szerves oka van, mint például a agy tumor, agy vérzés, agyvelőgyulladás, vagy amikor a következményeként következik be traumás agyi sérülés. Nemcsak az agy különböző betegségei előzhetik meg a szerves pszichoszindrómát, hanem számos más fizikai betegség is okozhat okot ezért. A szerves pszichoszindrómát, mint szervesen előidézett formát, szigorúan meg kell különböztetni a mentális változások egyéb típusaitól: az endogén pszichózisoktól, azaz a hajlammal igazolható pszichózisoktól, mint pl. depresszió, mánia or skizofrénia, valamint exogén pszichózisoktól, azaz külső tényezők által okozott mentális rendellenességektől. Továbbá az organikus pszichoszindrómában különbséget tesznek akut szerves pszichoszindróma és akut szerves pszichoszindróma között. Alapvetően az életkor, valamint az agyi vagy fizikai kiterjedés jelentős szerepet játszik e betegség vagy szindróma prognózisában és feltételezett lefolyásában. A lehetséges okok széles skálája miatt a lehető legpontosabb diagnózis a szerves pszichoszindróma hatékony hosszú távú kezelésének alapvető előfeltétele.
Okok
Bármennyire változatosak is egy szerves pszichoszindróma megnyilvánulásai, a kiváltó okok egyaránt változatosak lehetnek. Mikor demencia fordul elő, különféle agyi betegségek lehetnek jelen, például agyi ütés (apoplexia), a koponya-agyi traumaEgy agytumor, agyvelőgyulladás or agyhártyagyulladásEgy agyvérzés, de epilepszia itt is lehetőség van, többek között. Ami a nem agyi okokat illeti, az anyagcsere-rendellenességek sokfélesége felelős lehet szerves pszichoszindrómáért is: hiperglikémia or hipoglikémia, urémia, pajzsmirigy-túlműködés, de szintén máj kudarc vagy cukorbetegség mellitusra kell gondolni. Továbbá súlyos fertőzések, például húgyúti fertőzések vagy [5sepsis]] (vér mérgezés) szerves pszichoszindrómát okozhat, akárcsak neurodegeneratív betegségek, mint pl Parkinson kór. De mérgezés (mérgezés) gyógyszerek (pl. antidepresszánsok, neuroleptikumok, antihisztaminok), szerekvagy alkohol, valamint a tőlük származó elvonási tünetek is szerepet játszhatnak. Hasonlóképpen súlyos kiszáradás és az ezzel járó zavar víz-só egyensúly a testben (exsiccosis) vagy annak hiánya oxigén (hipoxia) vezet szerves pszichoszindrómába.
Tünetek, panaszok és jelek
A szerves pszichoszindróma kezdeti nem specifikus jelei lehetnek emlékezet károsodás, érdeklődés hiánya, viselkedési problémák és csökkent fizikai teljesítmény. Gyakran előfordul szorongás, a kreativitás és a lelkesedés elvész. Az érintett személyek közömbössé válnak önmaguk és a környezetük iránt, elhanyagolják a személyes higiéniát és az étel bevitelét. Akut szerves pszichoszindróma órákon belül kialakulhat. Jellemző a tudat elhomályosodása, amelyet dezorientáció, szorongás vagy téveszmék jellemeznek. Hallucinációk általában hallási érzékelés formájában fordulnak elő, mint például hangok hallása vagy vizuális téveszmék; ritkábban észleli téveszmék figyelhetők meg a szag, íz, érintés vagy testi érzékelés. Delírium általában dezorientációval, hiperaktivitással, remegéssel, keringési zavarokkal és túlzott izzadással jár; ritkán előfordul a delírium hipoaktív formája. Amnézia károsodott jellemzi emlékezet amelyben egy bizonyos időtartamot kitöröltek a szenvedő emlékezetéből. A tájékozódási rendellenességek magukban foglalhatják az időt, helyet, embereket vagy a szenvedő jelenlegi helyzetét. A gondolkodási képesség sokféleképpen befolyásolható: lelassult gondolkodás, ötletrepülés, rendszertelen gondolkodás vagy a gondolatkör szűkülése fordul elő.Hangulatingadozás amelyek emlékeztetnek depresszió vagy a bipoláris rendellenesség szintén jellemző. A krónikus szerves pszichoszindróma alattomosan alakul ki, és a mentális képességek fokozatos elvesztésével, személyiségváltozásokkal és viselkedési zavarokkal jár.
Diagnózis és lefolyás
Ami a szerves pszichoszindróma lefolyását és diagnózisát illeti, a megnyilvánulások sokfélesége miatt minden egyes esetben pontos specifikációra van szükség. A megnyilvánulást és az alapfolyamatot tekintve kétféle szerves pszichoszindrómát különböztetünk meg. Az akut szerves pszichoszindróma a következőket foglalja magában: affektív szindróma, hangulatváltozásokkal, amnéziás szindróma emlékezet zavar és veszteség, a félhomályos állapot erős álmossággal és gondolati zavarokkal, delírium izgatottság, szívdobogás, nyugtalanság és érzékszervi illúziók formájában, a hallucinózis, szintén szenzoros illúziókkal, a tudat izolált zavara erős álmossággal, aszpontanális szindróma, amely az ébrenlét ellenére ébrenléti zavarral jár. eszik, valamint általános zavarodottsági állapot orientációs zavarokkal. Ezeket az akut szerves pszichoszindrómákat regresszívnek vagy gyógyíthatónak tekintik, de - az októl függően - krónikussá is válhatnak. Az akut formát szembeállítják a krónikus szerves pszichoszindrómával: Ez általában az agy maradandó károsodásának következménye. Ebben az esetben, demencia csökkenő szellemi memóriával és gondolkodási képességgel gyakran diagnosztizálják, vagy frontális agyi szindrómát vagy Korsakow-szindrómát (agy-lokális pszichoszindróma), valamint például mutizmust vagy apallikus szindrómát (ún. defektus szindrómák, pl. eszik). A krónikus szerves pszichoszindrómához tartozik a hipersomnia-szindróma (alvásfüggőség), valamint az idegi és agyi gyengeséggel járó neuraszténiás szindróma is. A krónikus szerves pszichoszindrómák okuktól, kortól és mértéktől függően stabilak lehetnek vagy progresszívek lehetnek (tovább haladnak). Ezért a lehetséges lefolyás előrejelzése vagy a terápiás lépések megkezdése érdekében a szerves pszichoszindrómában az átfogó és pontos diagnózis a legfontosabb. Az anamnézis magában foglalja a korábbi betegségek, lehetséges traumák (balesetek, sérülések) kivizsgálását, a fertőzések kizárását, valamint kiterjedt neurológiai vizsgálatokat. A laboratóriumi vizsgálatok tartalmazzák a teljes tesztet vér szám és bontása elektrolitok. A differenciáldiagnosztikai és képalkotó eljárások közé tartozik az EEG (elektroencefalogram), a CCT (agy számítógépes tomográfia), koponyaűri nyomásmérés és szükség esetén cerebrospinalis folyadék (CSF) szúrás. A lehető legpontosabb diagnózis elérése érdekében meg kell keresni az érzelmi viselkedési rendellenességeket és változásokat (téveszmék, ekshibicionizmus, depresszió, dührohamok, hangulatingadozásstb.), valamint gondolkodási és memóriazavarok, szorongás, orientációs problémák, érdeklődés hiánya, fáradtság, táplálékbevitel vagy személyes higiénia problémái, hajtási rendellenességek stb., valamint általános fizikai tünetek, például szédülés, izzadás vagy hányinger.
Szövődmények
Ebben a szindrómában a betegek a pszichében számos különböző változásban szenvednek. Ez általában magában foglalja pszichózis és további mentális idegesség vagy depresszió. Sok esetben a betegek szociális kényelmetlenségekben is szenvednek, és már nem tudják fenntartani társadalmi kapcsolataikat. Belső nyugtalanság vagy memóriazavarok is előfordulnak, amelyeket gyakran szívdobogás vagy izzadás kísér. Zavarok koncentráció vagy a tájékozódás ebben a szindrómában is előfordul, és nagyon negatív hatással van az érintett életminőségére. Sok esetben, hallucinációk vagy az érintett személy fokozott ingerlékenysége is előfordul. A szülőket vagy rokonaikat sok esetben erősen érintik ennek a szindrómának a tünetei. A legrosszabb esetben az érintett személy teljesen elveszíti az eszméletét, és a eszik. Ennek kezelése feltétel általában az okán alapul. A pozitív folyamat azonban nem garantálható minden esetben. Figyelem pszichotróp gyógyszerek tud vezet az érintett személy különféle mellékhatásaira, és jelentősen csökkenti az életminőséget.
Mikor kell orvoshoz menni?
Ha az emberek személyiségükben rendellenességeket vagy rendellenességeket mutatnak, orvoshoz kell fordulniuk. Meg kell vizsgálni és kezelni kell a tudatzavarokat, a tudat elhomályosulását, zavartságot vagy a memória aktivitásának sajátosságait. A memória elvesztése vagy az ismeretek és események memóriában való tárolásának képtelensége esetén orvosra van szükség. A depressziós hangulat, a depressziós állapotok vagy a kedvetlenség a létezés jelei Egészség rendellenesség. Orvoshoz kell fordulni, hogy meg lehessen indítani az ok tisztázását. Ha a napi kötelezettségeket nem lehet teljesíteni, téveszmék jelennek meg, vagy erős eufórikus hangulat uralkodik, akkor aggodalomra ad okot. Szorongás, viselkedési rendellenességek, erős izzadás or hallucinációk további jelzései a mentális betegségek. Az érintett személynek gyakran hiányzik a szükséges betekintés a betegségbe. Ezért szükség van az emberek támogatására és segítségére a társadalmi környezetben. Bizalmi viszonyt kell kialakítani az érintett személlyel, hogy orvoshoz forduljon. Súlyos esetekben a nyilvánosság Egészség tisztet kell megbízni. A tájékozódási zavarok vagy a rendellenességek keringés olyan panaszok, amelyeket kezelni kell. Az érzékszervi érzékelés illúziói a szerves pszichoszindrómára jellemzőek. A lehető leghamarabb meg kell kezdeni az orvoslátogatást, hogy ne növekedjenek a panaszok. A jólét csökkenését, a belső nyugtalanságot, valamint az apátiát be kell mutatni az orvosnak.
Kezelés és terápia
Az egyéni bánásmód az adott diagnózistól függ. A legfontosabb terápiás intézkedések természetesen az alapul szolgáló szerves betegség kezelése, amennyire csak lehetséges. Különösen akut szerves pszichoszindrómában, kauzális terápia döntő fontosságú a prognózis szempontjából. Ezen kívül általános feszültség a csökkentés rendkívül fontos, és formától és okoktól függően táplálkozási terápia (pl. egyensúlyozás elektrolitok) vagy drog terápia (pl neuroleptikumok) lehetséges terápiás lehetőségek lehetnek. Egy újonnan kialakuló krónikus szerves pszichoszindróma esetén a rehabilitáció is az orvosi kezelés kezdetén áll. Ha nem találunk ok-okozati gyógyító lehetőséget, akkor a cél a tünetek, például a hallucinációk, az izgatottság vagy a depresszió lehető leghatékonyabb enyhítése gyógyszeres kezeléssel. Sok esetben - főleg az agy károsodása esetén - a teljes gyógyulás valószínűtlen, így pontosan itt kell fellépni a tünetek javítása érdekében. A tisztán fizikai, főleg akut szerves pszichoszindrómák esetében viszont meglehetősen jó kezelési sikerek érhetők el a szerves okok megszüntetése után. Ez a helyzet például anyagcserezavarokkal vagy az elektrolit zavarával egyensúly. Bizonyos esetekben a terápia menete és sikere függ a beteg megfelelőségétől is, például mikor alkohol a bántalmazás ok-okozati felelős a szerves pszichoszindrómáért.
Kitekintés és előrejelzés
A prognózis szerves pszichoszindróma jelenlétében mindig a betegség okától függ. Általánosságban elmondható, hogy az embernek nagyobb az esélye a gyógyulásra, ha a szerves pszichoszindróma okát gyorsan és hatékonyan korrigálják. Különösen akut szerves pszichoszindróma esetén a gyógyulás esélyét nagyon jónak írják le. Ebben feltétel, gyorsan meg kell találni, mi okozta pontosan a hiányt. Elektrolit rendellenességek szintén hipernatrémia, hyponatremia és traumás agyi sérülés saját egyéni bánásmódot igényelnek. Enyhébb tanfolyamok esetén gyógyszerek ill antibiotikumok gyors enyhülést nyújthat. Súlyosabb állapotok esetén sebészeti beavatkozásra is szükség lehet a fertőzött szövet eltávolításához. Ha a szerves pszichoszindróma okát megtalálták, jó eséllyel a betegség okozati úton kezelhető és gyógyítható. Ha nem lehet azonosítani az organikus pszichoszindróma okát, akkor a kezelés főként a test és a psziché tüneteinek csökkentésére irányul, ezáltal javítva a beteg életminőségét. Annak ellenére, hogy manapság jó kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, a szerves pszichoszindróma pozitív lefolyása nem garantálható minden esetben. A rendszeres szűrés és az ok gyors kezelése jelentősen javíthatja a betegség prognózisát.
Megelőzés
Megelőzés vagy megelőzés aligha lehetséges a széles tüneti és oksági tartomány miatt. Egészséges, kiegyensúlyozott életmód - különös tekintettel a mentális életmódra is egyensúly - és annak elkerülése alkohol és a szerek legalább megakadályozhatja a fizikai hiány vagy stimuláns mérgek által okozott szerves pszichoszindrómát. A rendszeres vizsgálatok segítenek kimutatni a súlyos agyi vagy szervi betegségeket vagy anyagcserezavarokat is, mint pl cukorbetegség or máj és a vese korai stádiumban, és így megakadályozzák a kedvezőtlen előrehaladást. Ezenkívül a szerves pszichoszindrómára is a következők vonatkoznak: minél korábban diagnosztizálják és hatékony terápiát lehet kezdeni, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.
Utógondozás
Szerves pszichoszindrómában nem szabad megfeledkezni az utógondozásról. Ez attól függ, hogy milyen ok és milyen alapbetegség vezetett a szerves pszichoszindrómához. Az utólagos vizsgálatok korai stádiumban azonosíthatják és kezelhetik a beteg pszichoszociális problémáit. Az orvos és a terapeuta kompetens tanácsadási tartalommal látja el a beteget. A nyomon követés korai szakaszában felismeri a terápiás megközelítések, az önsegítés és más segítség szükségességét. Ezen felül regionális rehabilitációs lehetőségek is megoldhatók. Ha a betegek csatlakoznak az organikus pszichoszindrómához, és igénybe veszik az utógondozói hálózatokat, akkor a további fekvőbeteg-tartózkodás lerövidíthető vagy teljesen megakadályozható. Ha a betegeket az utógondozás jól támogatja, akkor önreflexió révén többet tudhatnak meg magukról és betegségükről. Az észlelések megváltoznak. Szükség esetén ez néhány beteg számára ígéretesebb lehet, mint évekig pszichoterápia. Az utógondozási kezelésekhez azonban széles időkeretre van szükség. Mindenesetre nem minden kezelés ígér teljes mértékben. Gyakran megújított megközelítésekre van szükség az orvos és a terapeuta részéről. Szerves pszichoszindrómában szenvedő beteg számára a pszichoterápiás csoport hosszú távú terápiája is hasznos lehet. Itt már a csoporttagokkal folytatott információcsere nagyon ígéretes és hasznos. Ez elősegíti az önreflexiót és erősíti a pszichológiai egyensúly iránti hajlamot.
Ezt teheti meg maga is
Az agyműködések kellemetlen érzése és hatalmas károsodása miatt a betegség semmilyen lehetőséget nem kínál a betegnek az önsegítésre. Normális esetben az érintett személy más emberek napi támogatásától függ, és nem tudja ellátni önmagát. A kórházi tartózkodás gyakran társul a betegséggel, mivel a rokonokat elárasztja a helyzet. Ha a családtagok törődnek az érintett emberrel, teljes körűen tájékoztatni kell őket a mentális rendellenesség megjelenéséről és annak következményeiről. Szerves pszichoszindróma esetén az érintett antiszociálisan viselkedhet. A szociális környezetből származó embereket sürgősen tájékoztatni kell a betegségről és annak következményeiről. A beteg megértő megközelítése szükséges, hogy a helyzet ne romoljon, vagy megszakadjanak a kapcsolatok. Mivel a dezorientáció és a zavartság további panaszként jelenik meg, meg kell próbálni nyugodtan és türelemmel kezelni a napi kihívásokat. Minél stabilabb a társadalmi környezet és minél szabályozottabb a napi rutin, annál jobb a beteg számára. Hektikus, feszültség és az izgalmat kerülni kell. A napi rutint másoknak kell megszervezniük és átvenniük, mivel az érintett nem képes erre. Szenzoros illúziók és hallucinációk gyakran fordulnak elő. Ezekben a pillanatokban minden provokációt el kell kerülni.
