Személyiségzavar: okok, kezelés és segítség

A kifejezés személyiségzavar számos különféle mentális rendellenességet ölel fel, amelyekben az érintett nagyban eltérhet a „normális” viselkedési mintáktól. Gyakran úgy tűnik, hogy a betegek cselekedetei és gondolatai nem megfelelőek a helyzethez, és nem megfelelőek az egészséges emberek számára. Jellegzetes formái személyiségzavar paranoid személyiségzavar és skizofrénia. Ez utóbbi azonban pszichotikus rendellenességnek minősül.

Mi a személyiségzavar?

A személyiségzavar a család és a társadalom komplex kölcsönhatásában feltételezettnek tekinthető kölcsönhatások és genetikai hajlamok. A pszichológiában és az orvostudományban a személyiségzavar kifejezés a mentálisan bekövetkező betegségek csoportjára utal gyermekkor vagy serdülőkorban és merevnek és rugalmatlannak minősített tapasztalati és viselkedési deviáns minták jellemzik, különösen az adott személy számára konfliktusos helyzetekben. Ennek eredményeként az érintett személy működési és teljesítőképessége mindig romlik, néha jelentősen, a személyes és társadalmi szférában, és néha a szakmai szférában is. A személyiségzavarokat a klinikai pszichológiában és a pszichiátriában az ICD-10 és a DSM-IV diagnosztikai rendszerek szerint a jellemző jellemzők által meghatározott altípusokra osztják fel, bár az átfedések és így az együttes személyiségzavarok gyakoriak.

Okok

A személyiségzavarok okainak nincs általánosan elfogadott meghatározása. A személyiségzavar kialakulását a család és a társadalom komplex kölcsönhatásában feltételezettnek tekintik kölcsönhatások és genetikai hajlamok. A személyiségzavarok kialakulásának pszichoszociális vonatkozásait az egyes pszichoterápiás iskolák eltérő módon értékelik. Míg a mélypszichológia az okokat látja benne gyermekkor rendellenességek, például problémás társadalmi környezet (pl. szülői ház) vagy korai pszichotraumák, a pszichoanalízis a személyiség fejlődésének egyéni pszichológiai aspektusaira összpontosít. A viselkedésgyógyászat más megközelítést alkalmaz, a személyiségzavarokat a fektetett viselkedési alapok megerősítésének eredményeként látja gyermekkor vagy serdülőkor operáns kondicionálás (a viselkedési minták megszilárdulása pozitív vagy negatív megerősítéssel, például a társadalmi környezet által) és modell tanulás (az általános viselkedés megszilárdulása egy konkrét példából történő tanulás révén). Ez az elmélet képezi az alapját a viselkedés kezelési módszereinek terápia, amely a klasszikus pszichoterápiás módszerekkel szemben egyre nagyobb jelentőségre tett szert a személyiségzavarok, köztük különösen az úgynevezett borderline személyiségzavar kezelésében bizonyított sikerek miatt.

Ezzel a tünettel járó betegségek

  • Skizofrénia
  • Diszociális személyiségzavar
  • Önimádat
  • Alzheimer kór
  • Agytumor
  • Többszörös személyiségzavar
  • Borderline szindróma
  • Paranoid skizofrénia
  • Munchausen-szindróma

Szövődmények

A személyiségzavarok társulhatnak más mentális rendellenességekkel. Az ilyen kísérő rendellenességek (társbetegségek) gyakorisága azonban eltér a jelen lévő személyiségzavartól függően. Azok a személyek mintegy 50 százaléka, akiknek van evészavar egyidejű személyiségzavara van. Szorongásos betegségek különösen gyakoriak rögeszmés-kényszeres személyiségzavar esetén. Gyakori szövődmény a depressziós rendellenességek, mint például a dysthymia és (major) depresszió. Alapvető jellemzőik az öröm és az érdeklődés elvesztése és a depressziós hangulat. A disztímia bizonyos értelemben a gyengébb, de hosszabb ideig tartó forma depresszió. Ugyanakkor lehetségesek a súlyosabb depressziós epizódok is. A személyiségzavarral küzdőknél is fokozott az öngyilkosság kockázata, amely a különböző személyiségzavarok között is eltérő. Például a határ menti személyiségzavarban szenvedő emberek öngyilkossági kockázata körülbelül tíz százalék. Ezenkívül, ha a személyiségzavarhoz [[[önkárosító magatartás | önkárosító magatartás]] társul, különféle fizikai komplikációk elképzelhetők. Ezek tartalmazzák vér veszteség, gyulladás of sebekés az érintettek károsodása idegek vagy izmok.Sérülések és hegek lehet tovább vezet az érintett személy megbélyegzésére és kizárására. Szociális nehézségek is lehetségesek egy személyiségzavar következtében. A munkahelyi bonyodalmak és a párkapcsolati problémák lehetségesek, akárcsak az anyagi nehézségek. Az ilyen tényezők viszont negatív hatással lehetnek a személyiségzavarra, súlyosbíthatják vagy hozzájárulhatnak öröklődéséhez.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A személyiségzavar lehet vezet különböző szövődményekre, ezért mindig orvosnak kell kezelnie. Sok esetben azonban az érintett nem veszi észre, hogy személyiségzavarban szenved. Emiatt a barátok és a család segítsége fontos az érintett kezelésbe juttatásában. Súlyos esetekben zárt klinikán történő kezelésre is szükség lehet. Általában orvoshoz kell fordulni, ha a személyiségzavar kellemetlenséget okoz az életben és a mindennapi életben. Ez magában foglalja mindenekelőtt a társadalmi visszahúzódást és a beteg agresszív alapvető hozzáállását más emberekhez és tevékenységekhez. Hasonlóképpen az érzékelési zavarok, fejfájásés álmatlanság személyiségzavarra utalhat, és kezelni kell. Orvoshoz is kell fordulni, ha a személyiségzavar alacsonyabbrendűségi komplexumokat vagy öngyilkossági gondolatokat okoz. Mindkét tünet nagyban veszélyeztetheti az életet, ezért kezelni kell őket. Ha a személyiségzavar használat után jelentkezik alkohol vagy más szerekorvoshoz fordulhat, ha a felhasználást nem lehet abbahagyni. Ebben az esetben általában visszavonásra van szükség.

Kezelés és terápia

A személyiségzavarok esetében elsősorban a pszichoterápiás módszereket jelzik. Vannak, mint már említettük, egyrészt a mélypszichológiai és a pszichoanalitikai kezelési módszerek, másrészt a viselkedésterápiás módszerek lehetősége. Kísérő drogkezelés a antidepresszánsok vagy antipszichotikumok hasznosak lehetnek társbetegség esetén depresszió sőt jelzik. A személyiségzavarok kezelése nagyon magas követelményeket támaszt a terapeutával szemben, és a személyiségzavar típusától függően gyakran olyan komplikációkkal jár, mint az öngyilkosság, az önkárosító viselkedés, szerhasználat, vagy akár erőszak és bűnözés. Ezenkívül gyakori a depresszióval járó komorbiditás, és ritkán pszichotikus rendellenességekkel. A személyiségzavar kezelése hosszú ideig tart, és kétséges, hogy a személyiségzavar a rendelkezésre álló kezelési módszerekkel teljes mértékben gyógyítható-e. Míg a sikerek bebizonyosodtak, még azokban az esetekben is, amikor a személyiségzavar nem diagnosztizálható a kezelés után, nem lehet beszélni a személyiségzavar teljes gyógyításáról.

Kitekintés és előrejelzés

A személyiségzavar a psziché nagyon súlyos rendellenességét jelenti, és mindig orvosnak vagy pszichológusnak kell kezelnie. Ezért nem lehet egyetemesen megjósolni, hogy a személyiségzavar gyógyítható-e vagy sem. A siker ezen esélyei nagymértékben függenek az érintett személy személyes jellemzőitől. Kezelés nélkül a személyiségzavar általában nem tűnik el önmagában. Gyakran még tovább fejlődik, és egyre erősebbé válik. Az érintett egyre inkább visszahúzódik, és társadalmilag kirekeszti önmagát. Súlyos depresszió, alvászavarok és agresszív viselkedés fordul elő. A valóságvesztés is viszonylag gyakran fordul elő. A legrosszabb esetben a személyiségzavar olyan súlyos lehet, hogy öngyilkossághoz vezet. A kezelés általában gyógyszeres kezeléssel és pszichológussal történik. A pszichológus irodájában a fő cél a személyiségzavar okainak meghatározása. Balesetet követően is előfordulhat, amely kárt okozott a agy. Ezekben az esetekben a kezelés nagyon korlátozott. Az életminőség a személyiségzavarral együtt csökken. A legtöbb esetben, terápia sikerhez vezet, és nagymértékben tartalmazhatja a személyiségzavart. Felújulhat azonban, ha kellemetlen helyzetek alakulnak ki a beteg számára.

Megelőzése

Mivel a személyiségzavar első jelei gyakran gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkeznek, például a gyermek és serdülőkori pszichoterapeuta kezelését már itt el kell kezdeni. Sok esetben a személyiségzavar felnőttkorban történő kialakulása megelőzhető vagy legalábbis enyhíthető. A szó valódi értelmében azonban nincs megelőzés, mivel az okokat (még) nem értik kellően. Feltételezhető azonban, hogy ha a gyermek- és serdülőkorban a személyes fejlődés a lehető legháborítatlanabb, túl sok káros hatás nélkül, akkor a személyiségzavar általában nem alakul ki.

Utógondozás

Miután a személyiségzavarral küzdő beteget fekvőbetegként kezelték egy klinikán, az orvosok és a terapeuták gyakran javasolják a későbbi járóbeteg-kezelést. Egy klinika felajánlhatja saját utógondozási szolgáltatásait a betegek számára, amelyek magukban foglalhatnak például beszélgető csoportokat, pszichoedukáció, és / vagy egyéni foglalkozások terapeutával vagy pszichiáter. Az ilyen szolgáltatások célja gyakran a beteg támogatása a mindennapi életbe való visszatérés során, és fokozatosan önállóbbá válik. A mindennapi élet során ismét aktuálissá válhatnak a személyiségzavarra jellemző kapcsolati konfliktusok. Bizonyos esetekben a terapeuták ezért hozzátartozóikat vonják be a kezelésbe azzal, hogy meghívják őket egy vagy több foglalkozásra, ha a beteg beleegyezik. Járóbetegben terápia, a betegek gyakran hosszú távon dolgoznak azon, hogyan kezeljék mindennapjaikat a stresszorok csökkentése és a személyiségzavar jobb kezelése érdekében. A járóbeteg végső következtetése után pszichoterápia, a személyiségzavarral küzdők továbbra is felhasználhatják a tanultakat a terápiában. Mivel a kezelés általában nagymértékben egyénre szabott, a nyomonkövetési gondozás sem általánosítható. Terapeutáik támogatásával sok beteg stratégiákat alakít ki személyesen a relapszusok vagy krízishelyzetek kezelésére.

Itt tudod megtenni magad

Sok esetben a mindennapi élet egy személyiségzavarral feszültséghez vezet a szobatársaknál, a családnál vagy a barátoknál. Ezért hasznos, ha közeli embereket tájékoztatunk a programról mentális betegségek. A kívánságokról és az igényekről való nyílt beszéd segít másoknak a megfelelő válaszadásban. Ez vonatkozik a betegség kezelésére is. Világos felépítés segíthet a mindennapi életben. Ez azonban függ a személyiségzavar típusától és minden más mentális rendellenességtől Egészség problémák: Valaki, aki hajlamos rögeszmére, csak profitálhat belőle tanulás elengedni. A munkának vagy a hobbinak általában stabilizáló hatása van, és jó módszer arra, hogy gyakorlatilag segítsen magán a személyiségzavarokban. Azok, akiket eláraszt egy teljes munka, gyakorlati vagy önkéntes lehetőségeket is felfedezhetnek. Lehetséges olyan finanszírozott intézkedés beszerzése, amely támogatja ezeket az erőfeszítéseket, például a szakmai rehabilitáció részeként vagy a munkaügyi hivatal intézkedéseiként. Mivel a személyiségzavarok gyakran az öngyilkosság magas kockázatával járnak, célszerű megfelelő biztonságot nyújtani intézkedések a mindennapi életben. Különösen fontos a korai figyelmeztető jelek felismerése. Ezek a figyelmeztető jelek minden ember számára eltérőek lehetnek - a terápia segíthet azonosítani őket egyénileg. Ezenkívül gyakran hasznos egy bizalmas bevonása és időben segítségkérés, amint az öngyilkossági gondolatok felmerülnek.