Szellőzés szcintigráfia vagy tüdő szellőző szcintigráfia a kifejezés alatt három különböző nukleáris orvosi diagnosztikai eljárás egyike tüdő szcintigráfia. Szellőzés szcintigráfia főleg tüdő esetén alkalmazzák embólia gyanúsítják. Ez lehetővé teszi a következők pontos értékelését szellőzés állapotok a hörgő és a tüdő rendszerében. Sugárforrásként a nemesgázak xenon vagy kripton radioaktív izotópjait használják.
Mi a szellőző szcintigráfia?
Szellőzés szcintigráfiavagy tüdő szellőző szcintigráfia, a három különböző nukleáris gyógyászati diagnosztikai eljárás egyike, amelyet a tüdő ellenőrzésére használnak. Szellőztetési szcintigráfia, vagy tüdőventilációs szcintigráfia, a tüdő ellenőrzésére szolgáló három különböző nukleáris orvosi diagnosztikai eljárás egyike. A három eljárás, a ventilációs szcintigráfia, tüdő perfúziós szcintigráfia és tüdő belélegzés szcintigráfiát kombinálják a kifejezés alatt tüdő szcintigráfia. A szellőztetési szcintigráfiához használt sugárforrás a nemesgáz xenon vagy kripton radioaktív izotópja (radiopharmacon). A radioaktív nemesgázt zárt körön keresztül szívják be és kilégzik. A ventilációs szcintigráfia az egyik nem invazív képalkotó technika, amely részletes és pontos képeket nyújt az alveoláris és a bronchiális szellőztetési helyzetről. A diagnosztikai eljárást elsősorban tüdő gyanúja esetén alkalmazzák embólia. Ha a gyanú beigazolódik, a tüdő perfúziós szcintigráfia gyakran nyerik a megkülönböztető diagnózis hogy az artériás perfúzió helyzete összhangban van-e a ventilációs szcintigráfiával, vagy például van-e krónikus diszfunkció a tüdő egy meghatározott területén, az akut artériától eltérő okok alapján okklúzió (tüdő embólia). A sugárterhelés, amelynek a beteg ki van téve a vizsgálat során, 1.1–1.2 mSv (millisievert), ami a természetes éves fele radioaktív sugárzás Németországban az alföldön. A természetes sugárzás rendkívül magas lehet a világ más régióiban, például Brazília Atlanti-óceán partvidékén, ahol évente eléri a körülbelül 80 mSv-t.
Funkció, hatás és célok
A szellőző szcintigráfiát elsősorban gyanús esetekben alkalmazzák tüdőembólia mert a diagnosztikai eljárás pontos információt nyújt a hörgők és a tüdők szellőztetési körülményeiről. A ventilációs szcintigráfiát általában a tüdő reszekciója, a tüdő egy részének eltávolítása előtt is elvégzik. A ventiláció és a tüdő perfúziós szcintigráfia együttes alkalmazásának harmadik indikációja az úgynevezett Norwood-műtét, a hipoplasztikus bal oldali műtéti korrekció szív szindróma. A vizsgálatot a veleszületett tüdő rendellenességek azonosítására és differenciálására is alkalmazzák. A képalkotó, nem invazív, diagnosztikai eljárás nem teszi lehetővé a következtetések levonását arról, hogy vannak-e akut vagy krónikus kudarcok bizonyos tüdőterületeken. Az egyértelműség érdekében ebben a tekintetben gyakran használnak ventilációs szcintigráfiát a tüdő perfúziós szcintigráfiájával kombinálva. tüdőembólia gyanúsítják. Ez egy vizsgálati eljárás a perfúziós állapotok meghatározására a tüdő és a hörgők területén. Ha a funkcionális zavarokat mutató tüdőterületek egybevágnak olyan területekkel, ahol a keringési zavarokat vagy a trombusok okozta artériás elzáródásokat észlelték, azaz úgynevezett gyufa van jelen, akkor ez nem akut embólia, mivel az artériás trombus kezdetben csak keringéshez vezet zavarás. Ehelyett a megállapítások bizonyítják atelektázis vagy beszivárog miatt tüdőgyulladás. atelektázia a tüdő olyan területe, amelyben az alveolusok összeomlottak és visszafordíthatatlanul összetapadtak, így elvesztették a gázcseréhez szükséges funkciójukat. Ilyen helyzetben egy Röntgen a tüdő differenciáldiagnosztikai eljárásként ajánlott. Csak a szellőztetési szcintigráfia és a tüdő perfúziós szcintigráfia az akut pulmonalis következtetése ütőér embólia nyilvánvaló. A ventilációs szcintigráfia elvégzéséhez fontos, hogy a beteg elsajátítsa a nyugalmat lélegző technika, különösen az inspiráció során. Ezért rövid légzési gyakorlatok A vizsgálat megkezdése előtt ajánlott a beteg irányítása alatt. A lélegeztetési szcintigráfia kezdetén a beteg körülbelül 3 percig lélegző maszk zárt rendszerben, amelyhez kis mennyiségben hozzáadják a nemesgáz xenon vagy kripton radioaktív izotópjait. Közben belélegzés fázisok, a képek készülnek. A teljes eljárás körülbelül 15 percet vesz igénybe. Gyakran a megállapítások megerősítésére további keresztmetszeti képeket készítenek a tüdőről, amelyek a szellőztetési szcintigráfián belül is elvégezhetők. Ebben az esetben a vizsgálathoz szükséges idő körülbelül 30 percre bővül.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A szellőztetési szcintigráfia elvileg nem invazív eljárás, tehát nincsenek fertőzésveszélyek vagy egyéb kockázatok, amelyek általában egy invazív eljárással járnak. Ezenkívül nem használnak más vegyi anyagokat vagy gyógyszereket, mint belélegzés a radiofarmakonból, ezért nem kell félni semmilyen mellékhatástól. Ezért nincsenek kölcsönhatások más gyógyszerekkel. A nemesgáz xenon vagy kripton radioaktív izotópja formájában inhalált radiofarmakonból származó sugárterhelés alacsony, 1.2 mSv. Mindazonáltal elővigyázatossági okokból a szükséges ismételt vizsgálatot legkorábban 3 hónappal az előző szellőztetési szcintigráfia után kell elvégezni. Terhesség a diagnosztikai eljárás abszolút ellenjavallatának számít. Ventilációs szcintigráfia terhes nők számára csak abszolút kivételes esetekben javasolt. A szoptató anyáknak nem szabad használniuk az anyjukat tej legfeljebb 48 órán keresztül a vizsgálat után, hogy eleve kizárják a csecsemő lehetséges sugárterhelését. Különösen súlyos formában szenvedő betegeknél asztma vagy akik mesterségesen szellőznek, mérlegelni kell a vizsgálat előnyeit és kockázatait. Általános szabály, hogy ezeknél a betegeknél át kell váltani egy másik diagnosztikai eljárásra. Enyhébb formában szenvedő betegek asztma vegyen be egy gyógyszert a hörgők kitágítására (hörgőtágulat) a vizsgálat előtt, hogy elkerülje a vizsgálat során jelentkező szövődményeket és a legértelmesebb diagnosztikai eredményt érje el.
