Szókeresési zavar: okok, kezelés és segítség

A szavak keresési rendellenességei nemcsak a gyermekkor, de gyakran felnőttkorban is. Az ilyen rendellenességek gyermekeknél általában átmenetiek. A gyógyulási folyamat biztosítása és felgyorsítása érdekében logopédusos kezelés ajánlott.

Melyek a szótalálási rendellenességek?

Az ilyen rendellenesség gyógyulási folyamatának biztosítása és felgyorsítása érdekében logopédusos kezelést javasolnak. A tudomány a szókeresési rendellenességeket diszfázisba és afáziába sorolja. Afáziában károsodik a beszéd kifejező képessége, amelynek neurológiai sérüléseket vagy daganatokat okozhat. A diszfázis viszont fejlődési rendellenesség. Az aszfázis több nehézségi fokra osztható. Súlyosabb formában a beszéd mellett a megértés és az olvasási képesség is romlik. Az ilyen formájú szókeresési rendellenességek a beszélgetés során gyakori szünetekkel nyilvánulnak meg. Ezek a szünetek azért fordulnak elő, mert megfelelő szót keresnek. Bizonyos körülmények között előfordulhatnak hibák a szó alakjában és a szó megválasztásában is.

Okok

A szavak keresési rendellenességeit gyakran a nyelv domináns féltekéjének agykéregében található, a nyelv szempontjából releváns területek károsodása okozza. agy. Az úgynevezett „agyi vaszkuláris sértések” (stroke), amelyek következményeként megszakad a vér áramlás vagy vezet vérzésig, a leggyakoribb okok között vannak. Ebben az esetben a agy a beszéd szempontjából releváns. Egyéb lehetséges okok a szótalálási rendellenességek közé tartozik agyhártyagyulladás, balesetek (pl. traumatikus agy sérülés), agydaganatokvagy demencia rendellenességek (pl. Alzheimer-kór betegség).

Ezzel a tünettel járó betegségek

  • Tumor
  • Alzheimer kór
  • Sokk
  • Agyhártyagyulladás
  • dadogás
  • ütés
  • Fejlődési rendellenességek gyermekeknél
  • Elmebaj
  • Agytumor

Diagnózis és lefolyás

A terápia optimális eredménnyel a szótalálási rendellenesség diagnózisa különös jelentőséggel bír. Itt a hangsúly a funkcionális károsodás megkeresésére irányul, amely a szókeresés zavarához vezet. Az úgynevezett szövegfeldolgozási modellt alkalmazzák a károsodás megfelelő szintjének szűkítésére, valamint az orvos és a beteg között megbeszéléseket is folytatnak a megállapítások megállapítása érdekében. Az orvos további vizsgálatokat is folytat, amelyekkel a tünetek a kiválasztott módszerek segítségével pontosan ellenőrizhetők. Többek között a szavak előállítására, valamint a szavak megértésére vonatkozó vizsgálatokat alkalmazzák. Továbbá a szóbeli teljesítmény mellett az írásbeli teljesítményt is tesztelik annak érdekében, hogy egyértelmű diagnózist lehessen felállítani. Az ilyen vizsgálatokhoz szabványosított vizsgálati eljárások (pl. LeMo, Bogenhauser Semantik Untersuchung) állnak rendelkezésre. Csak a beteg neurolingvisztikai profiljának létrehozása után lehet a megfelelő terápia módszereket kell kiválasztani. A profil a meglévő és a károsodott képességekből adódik, amelyeket a teszteljárás során határoznak meg. A diagnózis azt is figyelembe veszi, hogy a beteg maga miként kezeli a károsodást (pl. A rendellenesség kompenzálására szolgáló stratégiák spontán alkalmazása). A diagnosztikai folyamat részeként a rokonokat is gyakran megkérdezik. A megállapítások összegyűjtése után az orvos tájékoztatja a beteget és a hozzátartozókat a károsodás mértékéről és a célzottról terápia célok. A kezelés sikere mindig több tényezőtől függ. Itt többek között szerepet játszik a beteg életkora is, mert a regenerálódási folyamatok az életkor növekedésével sokkal lassabban mennek végbe, ezért a terápia korai megkezdése mindig kívánatos.

Szövődmények

A szókeresési rendellenesség gyakori szövődményei közé tartoznak a kommunikációs problémák és a megbélyegzés. Ha a szavak keresési rendellenessége súlyos, gyakran kialakulnak hiányosságok a párbeszédben. Nem mindig lehet átfogalmazni a keresett szót, vagy szinonimát használni. A helyzetet tovább rontja, hogy a szinonimák keresése korlátozható a szavak keresési zavarával is. A kommunikációs problémák miatt szükséges, hogy más emberek figyelmesek és türelmesek legyenek a beszélgetésben. Ideális esetben maga az érintett fejezi ki, milyen reakciókat szeretne látni a közeli környezetéhez tartozó emberektől. Mondjanak-e a többiek szavakat, vagy inkább várniuk kell? A megbélyegzés a szókeresési rendellenesség másik társadalmi szövődménye. A korlátozás néha kívülállók számára azt a benyomást kelti, hogy az érintett személy nem túl intelligens vagy „csak felhajtást kelt”. Lehetséges, hogy az érintett személy ennek következtében egyre inkább visszavonul. Emiatt előnyös, ha a szavak keresési rendellenességét önmagában ismerik, legalábbis a barátok és a családtagok. Bizonyos esetekben olyan pszichológiai szövődmények, mint pl depresszió or szorongási rendellenességek (különösen társadalmi fóbia és a tériszony) továbbra is lehetségesek. A frusztráció azonban agresszióvá is válhat. Ebben az esetben a nehéz helyzettel való elégedetlenség gyakran egyének ellen irányul, akiket a nehéz kommunikációért felrónak.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Után érzéstelenítés, erős gyógyszereket szed, vagy nagyon ideges feszültség, a szókeresési rendellenességek nem ritkák. Még a sokk vagy idős korban az emberek gyakran keresik a megfelelő szó- és mondatképzést. Ha ilyen helyzet áll fenn, a hozzátartozóknak nem szabad váddal szembesülniük az érintett személyt, hanem segítséget kell kínálniuk és meg kell nevezniük a megfelelő szavakat. De sokkal fontosabb biztosítani kikapcsolódás és pihenni. Alig néhány órányi alvás gyakran normalizálja a testet és az elmét. Ha azonban a szókeresési rendellenességek továbbra is fennállnak, és másnap is fennállnak, ajánlott felkeresni egy szakértőt. Az első diagnózis és további információ beszerezhető különösen belgyógyászoktól, neurológusoktól, szemészektől vagy akár a háziorvosoktól, akik konzultálhatnak összehasonlító esetekkel. Nagyon idős emberek és akut pszichés problémákkal küzdő emberek segítséget kaphatnak gerontológusoktól (geriáterek) vagy pszichológusoktól. Tipp: A helyzet általában kellemetlen az érintett számára. Mellette állni, közelséget teremteni és a mindennapi életben felmenteni a munkától és erőfeszítéstől mindenki számára konkrét és gyors segítség.

Kezelés és terápia

A szókeresési rendellenességek két módszerrel kezelhetők: a közvetlen módszer és a kompenzációs módszer. A specifikus kezelés orientációja mindig az érintett betegben meghatározott neurolingvisztikai teljesítménymintán alapul. A közvetlen módszerrel a diszfunkciót közvetlenül kezelik. A terápia többek között olyan gyakorlatokat tartalmaz, amelyekben generikus kifejezések (pl. eper - gyümölcs) kategorizáltak vagy értelmes tulajdonságokat (pl. Paradicsom - növény, ehető, piros) neveznek meg. A kompenzációs módszerben a szóalak szintjének károsodásait gyakorlatokkal javítják (pl. Fonetikai módszerrel) AIDS tárgyképek szóbeli megnevezésében, egy szó első hangjának bemutatása). Az úgynevezett kitérő stratégiáknak esélye lehet arra is, hogy néhány érintett személy sikeres legyen. Ebben az esetben a megőrzött készségeket használják a szókeresés támogatására (pl. Egy szó első betűinek vagy a teljes szó megírására). Beszédterápia a szókeresési rendellenességek kezelésére általában 3 fázisra oszlik. Az első fázis (kb. 4-6 hét), amelyet aktivációs fázisnak is neveznek, nyelvi stimulációt foglal magában. A második szakasz (rendellenesség-specifikus gyakorlati szakasz) az egyéni terápiával kezdődik, és elsősorban a nyelvi szisztémás rendellenességekkel foglalkozik. A harmadik és ezáltal az utolsó szakasz (konszolidációs szakasz) segíti az érintett személyt abban, hogy a lehető legjobban kihasználja nyelvi képességeit, és általában csoportterápiásan végzik. A teljes kezelés mértéke mindig a pácienstől és tőle függ feltétel.

Kitekintés és előrejelzés

Sok esetben a szavak keresési rendellenessége átmenetileg jelentkezik, és önmagában eltűnik. Ez különösen akkor áll fenn, amikor az érintett személy fáradt vagy beteg, vagy amikor a beteg szedett alkohol és egyéb szerek. Ebben az esetben átmenetileg előfordulhat egy szavak keresési rendellenessége, amely rendszerint ismét eltűnik, miután ezek az anyagok elhasználódtak. Ha a szókeresési rendellenesség tartóssá válik, akkor az megtehet vezet a mindennapi élet jelentős szövődményei és korlátai. Különösen a gyermekek a rendellenesség miatt zaklatás és ugratás áldozatává válhatnak, emiatt pszichológiai panaszok vagy agresszív viselkedés alakulhatnak ki. A legtöbb esetben a szavak keresési rendellenessége viszonylag jól kezelhető és kezelhető, bár ritka esetekben a rendellenesség korlátozott lehet és nem oldható meg teljesen. Pszichológiai panaszok vagy traumatikus tapasztalatok esetén a pszichológussal folytatott megbeszélések és terápiák hasznosak lehetnek. Ha a szavak keresési rendellenessége egy másik betegség miatt következik be, akkor elsősorban az alapbetegséget kezelik. Ha az agy károsodott, akkor a szókeresési rendellenességet általában már nem lehet teljesen kezelni. Ha a rendellenesség súlyos, csökken az életminőség. A várható élettartamot általában nem változtatja meg a rendellenesség.

Megelőzés

A szókeresési rendellenességeket általában nem lehet megakadályozni, mivel ezek általában más betegségek következményei. Emiatt azonban legalább megelőzhető az okozó rendellenességek. Különösen a stroke kockázatát kell csökkenteni, amelyet a szókeresési rendellenességek fő okának tekintenek (pl. Leszokás vagy dohányzás, leengedve vér nyomás, súlycsökkentés). Általában még a nem kockázati csoportokban is ütés a kockázat csökkenthető rendszeres testmozgással, például sétával vagy kocogás.

Itt tudod megtenni magad

A szavak keresésével kapcsolatos problémák bizonyos mértékben egészen normálisak. Szinte mindenki szembesül ezzel a problémával. Ha szavak keresési rendellenességei fordulnak elő gyermekkor, oka lehet a fejlődési rendellenességeknek, valamint a félénkségnek. A kommunikációs játékok segíthetnek a helyzet javításában. Ha ez nem segít, gyermekpszichológusokra vagy pszichiáterekre van szükség. Idősebb emberek is szenvedhetnek szókeresési rendellenességektől, amint azok emlékezet romlani kezd. Szabályos emlékezet képzés vagy megfelelő gyógyszeres kezelés segíthet itt. Stresszes helyzetek, trauma vagy súlyos alkohol és a drogfogyasztás is okozhat szótalálási rendellenességeket. A rendellenesség súlyosságától és időtartamától függően orvoshoz kell fordulni. Ha a mindennapi beszédben szókeresési rendellenességek jelentkeznek, a demencia akár jelen lehet. Ha emlékezet képzés, keresztrejtvények, beszél terápia stb. nem hoznak javulást, orvoshoz kell fordulni. A neurológus tesztek segítségével osztályozhatja a szókeresési rendellenességeket. A terápiák erre épülhetnek. A rendellenességek összefüggésbe hozhatók olyan betegségekkel is, mint a dysfasia, az afázia, Alzheimer-kór betegség, demencia or Parkinson kór. Ebben az esetben az érintettek és a körülöttük élők nem válhatnak izgatottá. Ehelyett kezdetben hasznos figyelni alkalmasság, táplálkozás és memória edzés. Ha a szavakkal kapcsolatos rendellenességek súlyosnak bizonyulnak, az orvos pontos diagnózisának kell döntenie a konkrét lépésekről. Ide tartoznak a logopédiai beavatkozások, foglalkozásterápia vagy megcélzott memória edzés. Ha a szókeresési rendellenességek azon alapulnak fej sérülések esetén olyan szakembercsoportra van szükség, mint például neurológusok és logopédusok, hogy a beszéd minél jobban helyreálljon.