A szívizom tulajdonságai | Szívizom

A szívizom tulajdonságai

Emberekkel a szív az izomsejt átlagosan körülbelül 50–100 μm hosszú és 10–25 μm széles. Az bal kamra az a kamra, ahonnan vér kilökődik a test keringésébe. Ennek tehát sokkal nagyobb szivattyúzási kapacitást kell biztosítania, mint a jobb kamra, amely ellátja vér kizárólag a tüdőbe. Emiatt a szív izom a bal kamra általában kb. kétszer olyan vastag (1 cm), mint a jobb kamra, amely általában csak körülbelül 0.5 cm vastag. Feltételezzük, hogy életünk kezdetén legfeljebb 6 milliárd sejt található a bal kamra. Ez a szám azonban életünk során folyamatosan csökken, így idősebb embereknél valószínűleg csak két-három milliárd sejtet lehet kimutatni.

A szív falrétegei

A szív az izom három réteg közepe, amelyek valóban a szívet alkotják. A belső oldalán található az ún endocardium, ahonnan például a szívszelepek szintén kinyúlik. Ezt követi a szívizom, azaz az izomréteg, és a külső oldalán ott van a epikardium. Ez található a szívburok, a szívburok, amely körülveszi az egész szívet, és a benne lévő kis mennyiségű folyadék segítségével egyfajta „sokk abszorber ”, és bizonyos mértékben megvédheti a szívet a külső sokkoktól és súrlódásoktól.

A szívizom betegségei

A szívizom betegségei (kardiomiopátia) lehet mechanikus, elektromos vagy vegyes. A szívizom mechanikai betegségei kifejezés a szív méretének, a falak vastagságának és / vagy az üregek (pitvarok és kamrák) változását jelenti, ami pumpálási rendellenességeket eredményez. Elektromos diszfunkció esetén az elektromos potenciál átvitele zavart, így a szív fiziológiailag nem működik.

Általános szabály, hogy a szívizom betegségei gyakran együtt járnak az izomzat megnagyobbodásával. A szívizombetegségek több formája fel van osztva. Ezt általában az okozza magas vérnyomás a test keringésében.

Erre válaszul a bal kamrának keményebben kell dolgoznia ahhoz, hogy elég magas nyomást hozzon létre ahhoz, hogy még mindig képes legyen kilökni vér. Ennek eredményeként több sejt képződik, és a szívizom vastagabbá válik, hogy erősebb legyen. Ez azonban csak egy bizonyos pontig működik, ekkor az izom túl vastag ahhoz, hogy elegendő vérrel ellássa.

Akkor az izom már nem tud megfelelően működni és szívelégtelenség (szívelégtelenség) fordul elő. Ezenkívül bizonyos izomterületek csökkent oxigénellátása növeli a szívroham. A szívizombetegségnek ebben a formájában a szív kamrái az izoméret növekedése nélkül megnagyobbodnak, korlátozott kidobóképességgel.

A szívizmok mérete általában megnő a bal oldalon (néha a jobb oldalon is), ami azt jelenti, hogy a szív már nem képes elegendő vért pumpálni a kamrákból a véráramba. A kamrák elhasználódtak, és nincs elég erő a vér kiviteléhez. Ezenkívül a szív korlátozott tapasztalatot tapasztalhat kikapcsolódás fázis, amelynek során ez a fázis késik, aminek eredményeként a szív egyre merevebbé válik, azaz elveszíti rugalmasságát.

Ez kedvez a kalcium a hajók, ami viszont súlyos másodlagos betegségekhez vezethet. A betegség kezdetén lélegző nehézségek jelentkezhetnek az erõfeszítés során, késõbb még erõfeszítés nélkül is. A betegség további lefolyása során valószínűleg ritmuszavarok is jelentkeznek.

  • A szívizom megvastagodása
  • A szívizmok eróziója (dilatált kardiomiopátia)

Ez a szívizmok helybeni növekedését eredményezi a kamrai septum területén a bal kamrában. A betegség két formáját különböztetik meg, amelyekben a kiáramlás útja az aorta, azaz a nagyba testkeringés, szűkíthető (súlyos pálya) vagy szabad (enyhébb pálya). Feltételezzük, hogy ez a fajta szívizom betegség veleszületett.

Magas kockázat gyanúja merül fel, különösen azoknál a fiatal férfi betegeknél, akiknek a családjában korábban hirtelen szívhalál van, mivel a szívizmok ez a betegség örökletes. A szívizombetegségnek ez a formája viszonylag ritka, és az élet során megszerezhető és / vagy veleszületett. Ennek a formának a megszerzését még nem tisztázták.

Ebben a betegségben a bal kamrát általában jelentősen csökkent nyújthatóság érinti, de néha a jobb kamra szintén befolyásolható. A betegség kezdetén a pitvarok megnagyobbodnak és a tünetei szívelégtelenség például légszomj fordul elő. A szívizom legbelső rétege a betegség folyamán megvastagodik, és egyre nagyobb a zavar kikapcsolódás szakasz a szívizmok csökkent nyújthatósága miatt. A szívizomzat ezen betegségének oka még mindig nem világos.

Zsírszövet és a kötőszöveti a szívizmok izomszövetében rakódnak le. A szív jobb kamrája érintett. Mivel ezt a formát általában érintetlen szivattyúzási teljesítmény kíséri, a betegség észrevétlenül haladhat előre, és súlyos szívritmuszavar léphet fel a betegség során.

Az elektromos potenciálokat nem adják át kellően vagy szabálytalanul. A szív szabálytalanul dobog. Különösen a fiatal férfiakat, különösen a sportolókat fenyegeti a hirtelen szívhalál ettől a betegségtől.

Feltételezhető, hogy az ok különböző struktúrák génmutációi, amelyek a szívizomsejtek közötti kommunikációt szolgálják, valamint egy receptor hibája a kalcium a szív tárolása. A betegség ezen formájában a szívizmok gyulladása van. A gyulladás hatással lehet a szívizom sejtjeire, a szívizom rétegei közötti szövetre, valamint a szívre hajók.

Megkülönböztetik a krónikus és az akut gyulladást, annak lefolyásától függően. A gyulladást olyan egyszerű fertőzések okozhatják, mint a influenza vírus vagy baktériumok, mérgező anyagok, például alkohol (nagyon gyakori) vagy nehézfémek, gombák és paraziták, gyógyszerek vagy autoimmun reakciók. Gyakran tisztázatlan oka van.

Az a mértéke szívizom gyulladás a betegség lefolyásától függ. Ez lehet tünetek nélkül, de összefüggésbe hozható akut tünetekkel is szívelégtelenség. Szívritmuszavar, mellkasi fájdalom, légszomj, valamint fáradtság, általános rossz közérzet és láz jelezhetik a szívizmok betegségét, különösen a gyulladást.

Gyakran a krónikus forma tünetek nélkül fut, ellentétben az akut formával. De a betegség lefolyása akut formában is a gyulladás súlyosságától függ. Ez a szívizomzat ritka betegsége, amely gyakran érinti a nőket a menopauza.

Általában erős érzelmi események váltják ki, és akut miokardiális infarktus tünetei jelentkeznek. Mellkasi fájdalom, szorongás, izzadás és súlyos sápadtság lehetséges tünetek. A magas stressz miatt fokozottan felszabadul az adrenalin, ami megzavarja a szívizomsejtek működését.

A betegség ezen formája kitágult kardiomiopátia nagy stressz okozta terhesség (lásd fent). Előfordulhat az utolsó trimeszter és a születés utáni öt hónap között. Ennek a betegségnek az okai még nem ismertek.

  • A szívizom betegségei az izomtömeg növekedése miatt (hipertrófiás kardiomiopátia)
  • A kamrák csökkent rugalmassága (restriktív kardiomiopátia)
  • A jobb kamra aritmiája (Aritmogén jobb kamrai kardiomiopátia)
  • Szívizomgyulladás (szívizomgyulladás)
  • Stressz kardiomiopátia (Tako Tsubo kardiomiopátia)
  • Kardiomiopátia terhesség előtt vagy után (peripartalis kardiomiopátia)

A szívizom erősítése érdekében fontos, hogy ne okozzon túlterhelést. Ismert szív- és érrendszeri megbetegedések esetén tanácsos megbeszélni a képzési egységeket egy kardiológussal, vagy szükség esetén fekvőbeteg felügyelet mellett végezni. A szívizmok fénnyel erősíthetők kitartás sportolás és továbbképzés végezhető az intenzitás növelésével, például gyaloglás, görkorcsolya, úszás, kerékpározás vagy fekvő biciklizés.

Idő szempontjából az edzésnek legalább 20 percnek kell lennie (kezdőknek és újrakezdőknek 15-17 perc). Ha közepes vagy jó edzettségi szinted van, akkor az intervallum 45 percre növelhető. Fontos, hogy edzés közben ellenőrizze a pulzusát, például pulzusórával vagy a pulzus tapintásával csukló két ujjal.

Egészséges ember nyugalmi pulzusa (edzetlen állapotban) körülbelül 60-70 szívverés / perc (60-70 / perc). Alatt kitartás edzés során a pulzusszám általában nem haladhatja meg a 135 / perc értéket. Célszerű a maximumot elérni szívfrekvencia orvosi felügyelet mellett határozta meg.

A szíved megerősítése érdekében az optimális tartományban kell edzeni. Ez a maximum 60–75% -a szívfrekvencia. Hasonlóképpen erős nyomás alatt lélegző mint például közben súlyzós edzés súlyokkal vagy erős ellenállással a kerékpározás során (csak felfelé) kerülni kell. Heti 3-5 alkalommal kell edzened, az elején 15-20 percig, a maximum 60% -ánál szívfrekvencia. A szívizom erősítése érdekében az edzéseket hosszabb edzéseken finoman, akár 75% -ra növelik.