Supinator-alagút szindróma: okai, tünetei és kezelése

A Supinator alagút szindróma ritkán fordul elő szűkülő szindróma. Ez a radiális ideg belül alsókar supinator szalag.

Mi a supinator alagút szindróma?

Az orvostudományban a supinator alagút szindróma a supinator szalag szindróma, az inferior radialis bénulás vagy az interosseus posterior szindróma nevet viseli. Ez egy idegtömörítési szindrómára utal, amely a alsókar a könyök közelében. Itt van a radiális ideg, amely az egyik fontos kar idegek, megteszi a maga útját. Áthalad a supinátor izmán. Ha a radiális ideg ebben a régióban fordul elő, ez supinator alagút szindrómát eredményez. Ez befolyásolja a radiális ideg ágát, ami egyes izmok gyengülését vagy bénulását eredményezi. A funkció teljes elvesztésétől azonban nem kell tartani. A sugárideg radiális idegként is ismert. Ez az egyik vegyes idegek és érzékeny és motoros rostokkal is rendelkezik. A könyöknél érzékeny és motoros szakaszra oszlik. Míg az érzékeny rész a kéz háta felé nyúlik, addig a motoros rész a supinátor izmán fut át. Ez biztosítja az izmokat a kéz nyújtásához. A supinator alagút szindróma tünetei attól a területtől függenek, ahol a károsodás bekövetkezik. Ha a károsodás a felső szakaszban történik, az érintett személy érzékszervi zavarokban szenved. Ha a károsodás a motor területén jelentkezik, akkor a beteg izomzavaroktól szenvedhet. Ha károsodás következik be a felkar régiójában, mindkét tünetcsoport létezhet.

Okok

A supinator alagút szindróma okai változatosak. Minden esetben azonban a radiális ideg motoros ága összeszűkült és érintett. Nem ritkán, a törés a könyöknél lévő sugár vagy ulna felelős. Ebben az esetben a zúzódás vagy a csont elmozdulása idegzúzódást okoz, ami viszont felelős idegkárosodás. Egy másik lehetséges ok a sugár elmozdulása fej szalagos vezetőjétől. Ennek eredményeként fennáll a szűkület veszélye a supinator izom belépési pontjánál. Bizonyos esetekben zsíros daganatok, gyulladások vagy daganatok az idegjáratnál is a szupinátor alagút szindróma lehetséges okai lehetnek. Ugyanez vonatkozik a szupinátor izomzatának izomproliferációjára is. Leginkább állandó ismétlődő tevékenységek, például játék tenisz vagy zongora. A supinatoros szalag szindróma kialakulásának másik oka az állandó külső nyomás. Ezt általában az váltja ki, ha nehéz terheket hordoz az egyik oldalon.

Tünetek, panaszok és jelek

A Supinator alagút szindróma észlelhető a gyengeség érzésében, amikor nyújtás az ujjak. Néha a gyengeség olyan intenzív, hogy az ujjak egyáltalán nem nyújthatók. Mivel csak a radiális ideg motoros része érintett, csak a motoros része érintett. Ezzel szemben az ideg érzékeny részét ez nem érinti, így a karban vagy az ujjakban nincsenek érzékszervi zavarok. A harmadik és a negyedik ujjat különösen érinti az extenzor gyengesége. Továbbá az érintett személy unalmas spontán módon szenved fájdalom a alsókar a könyök közelében. Ha nyomást gyakorolnak, a fájdalom romlik. Leggyakrabban a fájdalmas tünetek akkor jelentkeznek, amikor a beteg a keze felületét felső irányba mozgatja. Néha az alkar több forgási mozdulata után jelei vannak fáradtság az izom is érezhető. Bizonyos esetekben a fájdalom sugárzik a csukló.

A betegség diagnózisa és lefolyása

A supinator alagút szindróma diagnosztizálásához az orvos először a beteget vizsgálja meg kórtörténet (anamnézis). A következő lépés a fizikális vizsgálat. A neurológus meghatározhatja a sérült ideg teljesítményarányát is. Például, ha az ideg és az ideghüvely károsodott, akkor az idegvezetési sebesség általában jelentősen csökken. További fontos vizsgálati eljárások a szonográfia (ultrahang vizsgálat), röntgenfelvétel és előadás mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Miközben egy Röntgen a vizsgálat során zsíros daganatok vagy jóindulatú lágyrészdaganatok, például ganglionok találhatók, röntgenvizsgálattal kimutatható a sugár és az ulna csonttörése. Val vel mágneses rezonancia képalkotás, lehetséges a szűkülő struktúrák képmása. Nehéz megjósolni, hogy a supinator-alagút szindróma hogyan fog haladni. Például a prognózis a mértékétől és időtartamától függ idegkárosodás. Néha még hónapokba is telik, amíg egy már előre károsodott és bénuláshoz vezető ideg teljesen meggyógyul, bár nyomáshatás már nincs.

Szövődmények

A supinator alagút szindróma miatt a betegek elsősorban súlyos mozgáskorlátozásoktól szenvednek. Ezek főleg az ujjakban fordulnak elő, így az ujjak már nem nyújthatók ki megfelelően. Súlyos esetekben az ujjak mozgása teljesen korlátozott. Ezenkívül a szomszédos területeket bénulás vagy érzékszervi zavarok is érinthetik. E korlátozások miatt a beteg mindennapi élete jelentősen megnehezül, így sok érintett személy szenved depresszió vagy más pszichológiai zavarok. Fájdalom az ujjakban vagy a kézben is előfordulhat, és egyes esetekben sugározhat a csukló. Mivel a fájdalom gyakran éjszaka jelentkezik, a supinator alagút szindróma alvászavarokat és ezáltal ingerlékenységet is okozhat az érintett személynél. Gyermekeknél a supinator alagút szindróma korlátozott és késleltetett fejlődéshez vezet. A szindróma kezelése az októl függ. Elsősorban a bénulásért felelős törzs szűnik meg. Különböző gyógyszerek és terápiák is alkalmazhatók a többi tünet és fájdalom korlátozására. Sebészeti beavatkozásokra ritkán van szükség. A legtöbb esetben ez a betegség pozitív lefolyását eredményezi, és a beteg várható élettartamát nem csökkenti a betegség.

Mikor kell orvoshoz menni?

A supinator alagút szindrómában az érintett személy függ az orvos látogatásától. Mivel az öngyógyítás szintén nem lehetséges ezzel a betegséggel, elkerülhetetlen az orvos általi kezelés. Általános szabály, hogy a korai diagnózis pozitív hatással van a supinator alagút szindróma további lefolyására is, és megakadályozhatja a további szövődményeket és a tünetek súlyosbodását. Supinator alagút szindróma esetén az orvossal kell konzultálni, ha az érintett személy már nem tudja megfelelően kinyújtani az ujjait. Rendszerint, nyújtás súlyos fájdalommal jár, és már alig lehetséges. Az érintett személy karjának érzékszervi zavarai szintén jelezhetik ezt a betegséget, és orvosnak is meg kell vizsgálnia. A karokban súlyos fájdalom is előfordulhat. Ezek különösebb ok nélkül és mindenekelőtt tartósan bekövetkezhetnek, és nagyon negatív hatással lehetnek az érintett életminőségére. A supinator alagút szindróma első jelei esetén háziorvoshoz vagy ortopédhoz lehet fordulni. A további kezelés a szindróma pontos okától függ. Általános szabály, hogy ez a betegség nem csökkenti az érintett személy várható élettartamát.

Kezelés és terápia

A supinator alagút szindróma kezelése lehet konzervatív vagy műtéti. Ha egy szokatlan törzs felelős a szindrómáért, és az megszűnik, a radiális ideg gyakran önmagában helyreáll, ami a tünetek enyhülését okozza. Kezelésére akut fájdalom, fájdalomcsillapítók, mint pl ibuprofen or diclofenac alkalmasak. A fájdalom enyhítése mellett ezek a készítmények harcolnak is gyulladás. Fizioterápiás gyakorlatok, valamint hő- vagy ill hideg az alkalmazásokat is hasznosnak tekintik intézkedések. Ha a konzervatív terápiás intézkedések nem vezet a tünetek javulásához műtét ajánlatos. Bénulás esetén a lehető leghamarabb műtétet kell végrehajtani. A műtét során a sebész kiteszi a radiális ideg mély motoros ágát. Az eljárás során azonban különös gonddal kell eljárni az ideg finomsága miatt. Ezenkívül a radiális ideg izomba való belépési pontja kiszélesedik, mert be van takarva kötőszöveti rostok, amelyek megrekedését okozhatják. Meghatározó struktúrák, mint pl kötőszöveti vagy rostos traktusokat vágnak.

Megelőzés

Megelőző intézkedések a supinator alagút szindróma ellen nem ismertek. A műtét után teljes fürdés ajánlott a könyök mozgászavarainak megelőzésére.

Utógondozás

A sikeres utógondozás érdekében a súlyhúzástól való tartózkodás az első kezelési vonal. Intraoperatív megállapítások esetén az immobilizálást egy 120 fokos helyzetbe öntött felkarral hajtják végre. A szereplőgárda 10–14 napig a helyén marad. Ez idő alatt a váll és az ujjak mozgathatók. A további menet során a kar csak enyhén terhelhető. A mindennapi tevékenységek problémamentesen elvégezhetők. Fizikoterápia ennek alátámasztására felírható. Alternatív megoldásként a víz alatti súlyt terápia egy lehetőség. Az algetikus szupinátor szindróma gyógyszeres kezeléssel jár az utókezelés során. Kis dózisú ibuprofen és a diclofenac legfeljebb három hétig írják elő. Állandó feszültség rendellenességek kizárhatók, ha a kezelést megfelelően végzik. A supinator alagút szindróma megismétlődése azonban lehetséges. Ha a CRPS (Sudeck-kór) a nyomon követés során fordul elő, foglalkozásterápia és a fizikoterápia előírják. CRPS (Sudeck-kór) szöveti sérülés vagy műtéti beavatkozás eredményeként következik be. Néhány héttel a műtéti beavatkozás után következik be, és súlyos fájdalmat okoz az operált területen. Az öltéseket a műtét utáni 12. naptól távolítjuk el, ha a gyógyulási folyamat pozitív. Az eltávolítás fájdalommentes és néhány percig tart.

Mit tehetsz te magad

Ha a supinator alagút szindrómáját konzervatívan vagy műtéti úton kezelik, fontos elkerülni a nagy erőkifejtést. Fájdalomcsillapító gyógyszerek, mint pl diclofenac or ibuprofen, közepes vagy súlyos fájdalom esetén ajánlott, hogy megakadályozzák a fájdalom krónikussá válását. Ha a szűk keresztmetszet szindróma a túlzott feszültség a radiális idegen általában magától helyreáll, ha a stresszt nem alkalmazzák. Nehéz fizikai feszültség kerülni kell ezért. Fizikoterápia a mindennapi élet tüneteinek csökkentésének másik módja. Az ellenőrzött mozgások a terápia enyhíti a radiális ideget, és így jobban regenerálódhat. Hideg és a hőterápia segíthet a fájdalom csökkentésében és a szűk keresztmetszet szindrómájának gyógyításában is. Általában hideg terápia akkor használják gyulladás jelen van és hőterápia izomfájdalom esetén alkalmazzák és ízületek. Izom és ízületi fájdalom gyakori a szűk keresztmetszet szindrómájában a gyengéd testtartás miatt. A vörös fényű lámpa népszerű hőterápia és ideális otthoni használatra. A forró levegő és a forró henger használata megkönnyíti a radiális sugárzást is idegi fájdalom. A mindennapi élet fájdalmának csökkentése érdekében a pakolások, a csomagok és a természetes láp is segítenek. Az, hogy melyik változat segíti az érintettet a legjobban, az egyedi esettől függ, és ki kell próbálni.