feszültség minden dolgozó ember mindennapi életének része. Ezenkívül különféle körülmények vannak, mint például a stresszes családi és szakmai élet, a nagyváros zaja, az idő gyors üteme, a magas elvárások és igények, fizetendő számlák, az elismerés és a karrier vágya. Mindez intenzív nyomás alá helyezi az embereket. Ennek - ha folytatódik - negatív hatása lehet a mentális és a fizikai Egészség. A teher egyre nagyobb, és a test reagál a különböző tünetekkel feszültség. Ez lehet vezet krónikus és mentális betegségekhez. Mindezek elkerülése érdekében meg kell birkózni a stressz tényezők. Az ilyen jellegű alkalmazások és terápiák a kifejezés alá tartoznak feszültség kezelése.
Mi a stresszkezelés?
Stressz kezelés a stressz csökkentésére vagy teljes kiküszöbölésére tervezett módszerek. Stressz kezelés olyan módszerek, amelyek célja a stressz csökkentése vagy teljes enyhítése. A test és az elme mindig kölcsönös hatást gyakorol egymásra és belsőt okoz egyensúly amellyel az illető találkozik a környezetével. Ha ezt elvetik a pályáról, különféle zavarok lépnek fel, amelyek megváltoztatják a más emberekkel való kapcsolatokat vagy befolyásolják a saját teljesítményét. A külső és belső terheket, amelyekkel az ember a folyamatos stressz miatt már nem tud megbirkózni, az csökkenti stressz kezelése. Ez magában foglalja a megküzdés különböző modelljeit. A jobb életminőség előmozdításával foglalkoznak, mint a pozitívan befolyásolandó mentális, érzelmi és fizikai szempontok kezelése. Ezeket fokozatosan fejlesztették a stresszel kapcsolatos körülmények kutatása során. Különféle elméletek léteznek a stressz kialakulására és folyamatára vonatkozóan. Walter Cannon amerikai fiziológus kifejlesztette a „harcolj vagy menekülj” kifejezést. Hosszú ideig stresszkutatással foglalkozott, és számos élőlény gyors mentális és fizikai alkalmazkodásának reakcióját írta le bizonyos veszélyes vagy stresszes helyzetekre. Cannon tanulmányozta az ilyen stresszválasz folyamatait a fenyegetettnek érzett állatok reakcióiban. Korában a háború és az első világháborúban harcoló katonák poszttraumás stressz zavarai voltak a háttérben. Ami egy „harcolj vagy menekülj” válaszként történik, az először az adrenalin. A pulzus, a légzés és az izomfeszültség fokozódik. Ilyen állandó stressz mellett hormonok amelyek serkentik az anyagcserét is kibocsátanak. Ha ez a stresszreakció túl gyakran fordul elő vagy tartósan fennáll, akkor ez megtörténhet vezet a szervezet lebontására. Hans Selye magyar orvos a harmincas években kidolgozta a stressz elméletét. Rámutatott az adaptációs szindrómára. Ez a szervezet általános reakciómintáját mutatja, amint hosszan tartó stressz ingereknek van kitéve. Ezek lehetnek zaj, éhség, teljesítési nyomás, hő és egyéb pszichés stresszek. Míg a testben rövid időn belül növekszik az ellenállás, hosszú távon fizikai károsodás léphet fel, amely akár vezet halálig. Selye összefoglalja az ilyen stressz három szakaszát. Először ott van a riasztási reakció. A test felszabadítja a stresszt hormonok óriási mennyiségű energiát fejleszteni. Vér nyomás és szív aránya növekszik. Ugyanakkor azonban a aminosavak be a vér, amelyek átalakításra kerülnek szőlőcukor a máj. Ez viszont okozza a vér cukor szint emelkedni. Ezt követi az ellenállási szakasz, amelyben a test a stresszt kiváltó ingerek csökkentésére törekszik. Feszültség hormonok a felszabadultakat csökkenteni kell, és a test visszaáll normális állapotba. A harmadik szakasz a kimerültség. A fokozott aktivitás és a hormon felszabadulás állandó periódusai hosszú távú károsodáshoz vezethetnek, ami súlyos betegségek formájában nyilvánul meg.
Funkció, hatás és célok
A stressz teher lehet, de ingerré is válhat. Önállóan játszik szerepet abban, hogy csökken és nem tart fenn. Ha a nyaralás vagy a mindennapi életektől való rövid távolság nem elegendő, vannak módok a stressz terhelés kezelésére. Ban ben pszichoterápia a stressz kezelésének különböző képzési módszerei vannak. Ezek közé tartozik a szisztematikus deszenzitizálás, a kognitív terápia, konfliktus- vagy időkezelés, önszabályozás, tudatosság-alapú stresszcsökkentés, coaching, lebegő vagy fókuszorientált pszichoterápia. Mindezek a formák terápia az öntudat erősödését, a stressz jobb kezelését, a belső felszabadulását feszültségek és félelmek, így a kikapcsolódás a test és az elme. A módszereket azonban hozzá kell igazítani a stresszes személy jelleméhez és körülményeihez. Több módszer is kombinálható egymással. A stressz kezelése egyszerűvel kezdődhet lélegző a feszültséget enyhítő technikák és csökkenti a stresszt. A szisztematikus deszenzitizálás progresszív izomzatot használ kikapcsolódás és a elmélkedés a stressz kezelésére, a szorongás csökkentésére és a mentális kikapcsolódásra. Az egyes izomcsoportok lazításával a test és az elme célzottan megerősödik. Hasonlóképpen, autogén tréning hasznos a idegrendszer. Különböző típusú masszázs enyhítheti a fizikai nyomást, akár passzív, akár aktív elmélkedés feladatok. A stresszkezelés mind az emberre, mind a környezetre, mind a testre kiterjed. Amit a külső körülmények okoznak a stressz szempontjából, azt a belső stressz-termelő minták is okozzák. Itt lehetséges megtanulni jobban elfogadni önmagát, csökkenteni az elvárásait, sőt olyan új modort is elsajátítani, amely megkönnyíti a más emberekkel való találkozást és segít jobban megbirkózni a konfliktusokkal vagy az elutasítással. Ha ismertek az okok, a helyzetek célzottan kezelhetők. Hasonlóképpen, néhány embernek újra meg kell tanulnia, hogyan pihenjenek ki és élvezzék az életet.
Kockázatok és sajátosságok
A stressz mindig kémiai reakciót vált ki a szervezetben. A stressz okozta betegségek megemelkedéssel kezdődnek vércukor szintek, fejfájás és a gyomor fekélyek. Ha a stressz folytatódik, bőr, emésztőrendszeri és szív- és érrendszeri betegségek, alvászavarok vagy krónikus betegségek, például neurodermitis előfordul. Csökken a csecsemőmirigy és a nyirok mirigyek. Pszichológiailag a stresszkezelés hiánya általában szorongást okoz, depresszió, kognitív vagy érzelmi rendellenességek sok területen. A folyamatos stressz hangulati rendellenességekhez, valamint az észlelés és a gondolkodás torzulásához vezethet. Az ingerültség, a bizonytalanság és az agresszivitás érzelmi megnyilvánulás. A teljesítmény hirtelen csökken, a kimerültséget túlzott igények kísérik.
