A legtöbb esetben meglehetősen nem specifikus tünetei vannak spondylolisthesis le vannak írva. A klinikai képet általában csak a vizsgálati eredmények alapján nem lehet diagnosztizálni. Csak előrehaladott fiatalkorú esetén spondylolisthesis kimutatható-e bármilyen változás a járásban (kötéllel járás, tolási járás) vagy a síugrás jelensége. A síugrás jelenségével az alsó ágyéki gerinc síugrásra hasonló deformációja a csigolyák csúszása miatt érezhető és látható. A képalkotó technikák segítenek a betegség és annak mértékének diagnosztizálásában.
Röntgen
Elvben, Röntgen a gerincoszlop képalkotása az alapvető diagnosztikai képalkotó technikaként írható le spondylolisthesis. A röntgensugarak betekintést nyújtanak a kezelőorvosnak a gerincoszlop testtartásába. Ezen kívül csontos változások (kalcium sócsökkentés, gerincgörbület, csigolya törés, csigolyaízület arthrosis (facet szindróma), gerinces test kötődések, spondylolysis, spondylolistheses) és a porckorongsérvek kimutathatók.
A spondylolisthesis felismerhető a hagyományos röntgensugarakon az oldalsó képen. A spondylolisthesis súlyosságának általános klinikai osztályozása a Meyerding-osztályozás. A diagnózisban a csúszó folyamat 4 súlyossági fokra oszlik, attól a negyedtől függően, amelyben a csúszó csigolya hátsó élének meghosszabbítása az alábbi csigolya csúszó felületén helyezkedik el.
- Meyerding I: legfeljebb 25% spondylolisthesis
- Meyerding II: akár 50% spondylolisthesis
- Meyerding III: akár 75% spondylolisthesis
- Meyerding IV: akár 100% spondylolisthesis (spondyloptosis)
A gerinc bizonyos instabilitása a normál oldalirányú képeken nem látható, de csak a csomagtartó előre vagy hátra hajlításakor észlelhető.
Ezekben az esetekben a gerinc úgynevezett funkcionális képei segítenek a csomagtartó előre és hátra hajlításában. A spondilolízis defektus a legjobban az ágyéki gerinc ferde képein diagnosztizálható, mint „a kutya alakjának gallérja”, vagy számítógépes tomográfiában (CT). A szekcionált képdiagnosztika (CT és MRI, a HWSLWS kontrasztanyagával vagy anélkül) lehetővé teszi a fájdalom egy adott ideghez vagy egy adott gerincszakaszhoz kell rendelni.
A spondylolisthesis CT (számítógépes tomográfia) vizsgálatával megválaszolhatók a csontos szerkezettel kapcsolatos részletesebb kérdések (pl. Spondylolysis (spondylolisthesis), gerinccsatorna szűkület, gerinces test törés). A gerincoszlop diagnosztikájában azonban még értékesebb a nyaki / ágyéki gerinc MRI-je (mágneses rezonancia képalkotás), amely a csontos struktúrák mellett lényegesen jobb, mint a CT, és a lágyrész-struktúrákat (csigolyaközi porckorongok) is mutatja. , ideggyökerek, szalagok). Az összes fent említett betegség MRI-vel kimutatható és hozzárendelhető egy adott gerincoszlop szakaszhoz. Kétszer látható ugyanaz Röntgen kép, amelyen felismerhető a spondylolysis tipikus konfigurációja (kutya ábra).
