A rekeszizom sérv

Meghatározás

A rekeszizom sérvében a feltétel akkor fordul elő, amikor a hasi szervek részei elmozdulnak a mellüregbe. Általánosságban meg kell különböztetni az úgynevezett valódi rekeszizom-sérveket és a rekeszizom-hibát. A különbség az, hogy valódi rekeszizom-sérvben a hasi szerveket sérvzsák veszi körül, míg a rekeszizomhibában ez nem így van.

A rekeszizom sérvét a gyenge pont okozza diafragma és veleszületett lehet, vagy előfordulhat az élet során (például baleset után). Számos tipikus gyenge pont van, ahol a rekeszizom-sérvek különösen gyakran fordulnak elő. Gyakori példa azokra a sérvekre, amelyek utat találnak a mellüregbe a diafragma.

Ezt a rést Bochdalek háromszögnek is nevezik. Sérvek a jobb oldalon diafragma gyakran áthaladnak az úgynevezett Morgagni-lyukon, míg az úgynevezett Larrey-hasadék a membrán bal oldalán található átjáró. Mindkét rés általában átjáróként szolgál vér hajók. Még ott is, ahol a nyelőcső ill az aorta áthalad a rekeszizmon, a hasi szervek egyes részei átjuthatnak a rekeszizmon és sérvet képezhetnek.

A rekeszizom-sérv előfordulásának okai

A rekeszizom-sérvek előfordulásának okai különbözőek lehetnek. Általánosságban meg kell különböztetni a veleszületett és a megszerzett rekeszizom sérvét. A veleszületett sérvek gyakran a rekeszizom fejlődési rendellenességei miatt jelentkeznek.

Ha közben zavar van a gyermek rekeszizom-fejlődésében terhesség, a hasi szervek már a mellkas üreg a születéskor (diafragmatikus hipertónia). Az esetek többségében nem egyértelmű a rekeszizom kialakulásának pontos oka. Bizonyos genetikai hibák esetében azonban megnövekedett a diafragmatikus sérvek előfordulásának valószínűsége.

A megszerzett rekeszizom-sérvek különféle okokból jelentkezhetnek. Különösen súlyos balesetek és sérülések után ezek a sérvek gyakran előfordulnak. Sok esetben a rekeszizom egyéni gyengesége és egyéb kockázati tényezők felelősek a sérv kialakulásáért.

Például a sérv akkor alakulhat ki, ha megnő a hasi nyomás, például a hasizmok és erőteljes „préselés” a székletürítés során. Terhesség és a elhízottság növelheti a rekeszizom sérvének kialakulásának kockázatát is. Ha a rekeszizom baleset vagy sérülés, például szúró vagy lőtt seb sérül meg, ennek következtében sérv is lehetséges.

A csecsemőknél előforduló rekeszizom-sérveket veleszületett rekeszizom-sérveknek is nevezik. Ezek általában magyarázható ok nélkül fordulnak elő. Kimutatták azonban, hogy a genetikai hibával küzdő gyermekek sérvjei valamivel gyakoribbak, mint a genetikai rendellenesség nélküli gyermekeknél.

Általános szabály, hogy a veleszületett rekeszizom-sérvben szenvedő gyermekeket a születés után intenzíven kell kezelni, és a lehető leghamarabb meg kell operálni. A veleszületett rekeszizom-sérv prognózisa a korlátozottságtól függően változik tüdő fejlődését és működését. Azonban a membrán alatti szerveket áthelyező és a hibát helyreállító műtét gyakran sikeres azoknál a gyermekeknél, akiknek elegendő tüdő fejlődését.

A terhes nők hasában megnövekedett nyomás alkalmanként oka lehet a rekeszizom sérvének. Az emésztés általában szenved a korlátozott hely miatt terhesség. Azt, hogy kialakult-e rekeszizom-sérv, általában csak a terhesség után lehet megállapítani, amikor a test lassan normalizálódik.

Mivel a legtöbb rekeszizom tünetmentes, a terhesség alatt kialakult diafragmatikus sérveket sohasem diagnosztizálják. Ha azonban kellemetlenséget okoz, akkor a sérvet ugyanúgy kezelik, mint a terhesség utáni bármely más sérvet. A terhesség alatt a hasüregben megnövekedett nyomás nemcsak a rekeszizom sérvét, hanem a köldök sérv. Erről a következő cikkben olvashat bővebben: Köldöksérv terhesség alatt