Pszichoszomatika: kezelés, hatások és kockázatok

Pszichoszomatika az emberi orvoslás egyik speciális ága. Az iskola a dolgok szemléletén alapszik, amely szerint a mentális tulajdonságok közvetetten vagy közvetlenül is befolyásolhatják a fizikai állapotot Egészség. Így elválaszthatatlan kapcsolat van a psziché (elme) és a test között. A terápia pszichoszomatikus betegségek esetében holisztikus kezelési koncepcióra van szükség, amely pszichoterápiás, pszichiátriai és szomatikus részekből áll.

Mi az a pszichoszomatikus orvoslás?

A pszichoszomatikus orvosi kifejezés az ókori görögből származik. A lélegzet, a lélek vagy a lélegzet pszichéjéből, valamint a szómából áll, ami életet, testet vagy testet jelent. Az emberi orvosi doktrína pszichoszomatika feltételezi, hogy a test és a psziché között elválaszthatatlan kapcsolat van, amelyet az jellemez kölcsönhatások. A tisztán fizikai betegség (szomatikus betegség vagy szomatikus rendellenesség) lefolyását tehát jelentősen befolyásolhatja a mentális, azaz pszichológiai vagy lelki feltétel érintett személy. Ezen összefüggés alapján az is lehetséges, hogy bizonyos fizikai panaszoknak kizárólag pszichológiai okai vannak. Ezeket a szakmai világban pszichoszomatózisnak nevezik. Nem ritkán olyan alapvető érzéseken alapulnak, mint pl depresszió, szorongás vagy bűntudat. A legtöbb esetben az átélt érzések intenzitása meghaladja az átlagot. A szakirodalom részben feltételezi, hogy alapvetően tisztán szomatikus betegségek, például gasztroduodenális fekély betegség vagy bronchiális asztma pszichológiai okok miatt következnek be. Ez a nézet azonban nem vitatott. A pszichoszomatosis fogalma mellett egy másik fontos alapfogalom pszichoszomatika formájában létezik szomatoform rendellenességek. Szomatoforma rendellenességek olyan mentális rendellenességek, amelyek vezet a visszatérő fizikai tünetekig. Az érintettek általában a fizikális vizsgálat különös ragaszkodással. És annak ellenére, hogy a korábbi vizsgálatok már nem voltak meggyőzőek. Az orvosi vizsgálat eredményei vagy alig, vagy egyáltalán nem kapnak hitelt. Ehelyett az érintettek ragaszkodnak elkerülhető tüneteikhez, és rosszul érzik magukat.

Kezelések és terápiák

Az egyes esetekben feltüntetett kezelés pontos formája az alapbetegségtől és így a pszichoszomatózis vagy a szomatoform rendellenesség kórokozójától függ. A klinikai tapasztalatok alapján ismert, hogy például a test szelektív diszfunkciói előfordulhatnak bizonyos konfliktusok vagy érzelmek kíséretében. Ezek aztán egy gyakran pszichés trauma közvetett vagy közvetlen következményeiként mutatják be magukat. Ezek az esetek magukban foglalják a kiigazítást és szorongási rendellenességek valamint poszttraumás feszültség rendellenesség (gyakran PTSD-nek vagy PTSD-nek hívják) vagy kiégés. Azonban a konverziós rendellenességek vagy a hipochondria, mint a szomatoform rendellenesség speciális formája, szintén a pszichoszomatika területéhez tartoznak. Gyakran a pszichoszomatózisok mentális rendellenességekre vagy személyiségzavarokra is visszavezethetők. Ez különösen igaz a test érzékelésére, például érzékszervi zavarokra a test bizonyos részein (pl. Kéz, láb). De depresszió fizikai hatásai is lehetnek, ami általános romláshoz vezet Egészség valamint a kedvetlenség. A pszichoszomatika kezelési spektruma széles. A pszichoszomatikus terápiák ugyanis általában holisztikus megközelítést igényelnek. Ezért a kezelés pszichoterápiás, fizikai és pszichiátriai elemekből áll. A járóbeteg-kezelést a pszichoszomatikus orvoslás szakemberei, pszichiáterek vagy pszichoterapeuták nyújthatják. Ezenkívül lehetőség van fekvőbeteg-kezelésre a pszichoszomatikus akut kórházakban is. Ez biztosítja az intenzívebb ellátást és a mindennapi életektől távol álló gyógyulást. A rehabilitáció pszichoszomatikus szempontok szerint is lehetséges. Ezek a speciális rehabilitáció intézkedések főként a következők után, alatt vagy kezelésére használják szorongási rendellenességek, kiégés, depresszió vagy hasonló betegségek. A klasszikus pszichoterápiás mellett terápia megközelítésekre, a gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Számos neuroleptikumok or pszichotróp gyógyszerek rendelkezésre állnak erre a célra. A szerotonin or dopamin gyakran alkalmaznak antagonistákat, mivel ezek nyugtató hatásúak. Ezen felül arra is lehet támaszkodni placebo hatásokat.

Diagnózis és vizsgálati módszerek

A fizikai és pszichológiai okok szoros összekapcsolódása miatt a pszichoszomatika diagnózisa nem könnyű. Elengedhetetlen, hogy előzetesen átfogó fizikai vizsgálatokat végezzenek. Gyakran jelzik a független második vagy harmadik vélemény megszerzését is. A pszichoszomatikus rendellenesség megállapítása tehát rendszeresen csak egy hosszú vizsgálati lánc végén lehetséges. Gyakori az olyan technikai diagnosztikai eljárások végrehajtása is, mint az MRI, a CT vagy az előállítás Röntgen képek. Ily módon kizárhatók kizárólag fizikai okok. Az első vizsgálatot és diagnosztikai eljárásokat általában a háziorvos végzi. Ennek oka, hogy a háziorvos gyakran az első kapcsolattartó pont azoknak a betegeknek, akiknek speciális fizikai panaszaik vannak. A fizikai panaszok súlyosságától függően a beteget a szomatikus betegségek szakorvosához irányítja. Megfontolható például ortopéd, neurológus vagy dermatológus. A szakember részletesebb vizsgálatot és diagnosztikai eljárásokat kezdeményez az adott panaszokhoz igazítva. Ha ez kizárja a fizikai okokat, a pszichoszomatika diagnózisa megerősítettnek tekinthető. A panaszok további kezelését pszichoterapeuták, pszichoszomatikus szakemberek vagy pszichiáterek végzik. Ha fizikai és pszichológiai okokat is azonosítanak, átfogó és holisztikus kezelési koncepcióra van szükség. Ezután a betegeket szomatikus és pszichológiai szakemberek egyaránt kezelik. Itt fontos, hogy mindkét orvos teljes körű tájékoztatást kapjon az összehangolásukról intézkedések célzott módon.