Meghatározás
Paraplegikus szindróma vagy kétoldali bénulás (med. kétoldali bénulás, transzverzális szindróma) alatt értjük a gerincvelő és az ebből eredő tünetek. Különbséget tesznek egy teljes paraplegikus szindróma között, amelyben a gerincvelő teljesen megszakadt, és hiányos paraplegikus szindróma, amelyben a gerincvelő csak részben sérült. A tünetek kétoldali bénulás függ a gerincvelő.
A lehetséges okok
A gerincvelő a gerinc belsejében fut és a agy képezi a központi idegrendszer (CNS). A gerincvelő idegtraktusokból áll, amelyek motoros és érzékeny információk továbbítását szolgálják a agy és az izmok, a bőr és a belső szervek. A motoros utakat az izmok mozgatására használják, míg az érzékeny idegpályák lehetővé teszik az olyan érzések érzékelését, mint pl fájdalom, hőmérsékletérzet és érintés.
A paraplegikus szindróma okai a legtöbb esetben (körülbelül 70%) a gerincvelő balesetek okozta sérülései, például motorkerékpár- vagy autóbalesetek után. A kívülről érkező tompa erő csigolyatörésekhez és a gerincvelő összetöréséhez vagy összenyomódásához vezethet. A paraplegia egyéb okai keringési rendellenességek a gerincvelő, gyulladás, herniált lemezek, fertőzések vagy daganatok területén.
A ütés a gerincvelőben oxigénhiányt (med. gerinc ischaemia) eredményez, azaz an okklúzió a vér hajók, a gerincvelőt már nem lehet megfelelően ellátni, és sérült. Súlyos porckorongsérv esetén előfordulhat, hogy a kiszivárgott korongmag megcsípi a gerincvelőt vagy az ideggyökereket, és így károsítja őket. Gyakran a keresztmetszeti szindróma oka olyan daganatok is, amelyek vagy közvetlenül a gerincvelő idegszövetéből származnak, vagy más szervekből áttétet adnak a gerincoszlopba. A helyigény a gerincvelő összenyomódásához és sérüléséhez vezet.
A paraplegikus szindróma formái
Hiányos paraplegia esetén a gerincvelő nem teljesen szakadt meg vagy sérült meg. Ennek eredményeként az egyes gerincvelői traktusok működése sértetlen marad, és legalább részleges ingerátvitelt tesz lehetővé. A tünetek a lézió magasságától függenek.
A maradék motor és az érzékszervi funkciók azonban a károsodás alatt is érintetlenek maradnak. A hiányos paraplegia a karokat vagy a lábakat (med. Paraparesis) vagy az összes végtagot (med.
tetraparézis). A gerincvelő traumák, daganatok vagy porckorongsérvek által történő összenyomódása a hiányos paraplegia fő oka. Bénulás a láb• teljes paraplegikus szindrómában a gerincvelő teljes keresztmetszete megsérül, és tönkreteszi az összeset idegek.
Közvetlenül a traumás károsodás után egy gerinc sokk bekövetkezik. Ez ideiglenes feltétel amelyben az elváltozás alatt minden motoros és neurológiai funkció teljesen kudarcot vall. A végtagok petyhüdten megbénulnak.
Néhány hét múlva a petyhüdt bénulás spasztikus bénulássá változik, amelynek során az izmok feszültsége kórosan megnő és az izmok tartósan megfeszülnek. Ezenkívül a teljes paraplegikus szindróma az érzékenység elvesztéséhez vezet a lézió magassága alatt, és kóros reflex (pl. Babinski-reflex), azaz reflex amelyek egészséges embereknél nem fordulnak elő. Továbbá, hólyag és bélürítési rendellenességek fordulhatnak elő.
