Nyugtalan láb szindróma: tünetek, okok, kezelés

Nyugtalan láb szindróma (RLS) (szinonimák: nyugtalan láb; Nyugtalan láb szindróma; nyugtalan láb szindróma; nyugtalan láb szindróma (RLS); Nyugtalan láb szindróma; Nyugtalan láb szindróma; periodikus lábmozgási szindróma; Nyugtalan láb szindróma; Wittmaack-Ekbom szindróma; Willis-Ekbom betegség; ICD-10 G25. 8. ábra: Egyéb extrapiramidális betegségek és mozgászavarok, amelyeket részletesebben ismertetünk), főleg a lábak, ritkán a karok inszenzációjáról és ezzel járó mozgási késztetésről (motoros nyugtalanság). A panaszok csak nyugalmi állapotban, azaz főleg este és éjszaka jelentkeznek. Ha az érintett személy elmozdul, a tünetek enyhülnek.

Nyugtalan láb szindróma az „alvással kapcsolatos lélegző rendellenességek ”, és az egyik leggyakoribb neurológiai betegség.

A betegség lehet elsődleges (veleszületett, idiopátiás (azonosítható ok nélkül)) vagy másodlagos (más betegségek összefüggésében szerzett).

Ezenkívül megkülönböztetnek egy „korán megjelenő” RLS-t (30 vagy 45 éves kor előtt) és egy „későn megjelenő” RLS-t (45 éves kor után). A korán megjelenő formák családi csoportosulást mutatnak. A tanfolyam kezdetén általában enyhébb.

A nemek aránya: a férfiak és a nők 1: 2-3.

Gyakorisági csúcsok: A betegségnek két korcsúcsa van. Először főleg középkorban, másodszor a 60 éves életkor elérése után következik be. Az idiopátiás RLS általában 20-40 éves kor között kezdődik.

A prevalencia (betegség előfordulási gyakorisága) 5-10% (középkorig) és a 10. életév betöltése után (Németországban) 20-60% -kal növekszik. A gyermekek (8-11 éves) vagy serdülők (12-17 éves) prevalenciája 2%. A lakosság körülbelül 2-3% -a szenved súlyos nyugtalan láb szindrómában, amelyet gyógyszeres kezeléssel kell kezelni.

Etetés és prognózis: Sok esetben a nyugtalan láb szindróma (RLS) enyhe (az esetek 80% -ában) és nem igényel kezelést. Bizonyos esetekben azonban az RLS jelentős alvászavarhoz vezet, majd az esetek 80% -ában jelentős nappali álmosság kíséri. Súlyos esetekben az érintett egyének elkerülik azokat a helyzeteket, amelyek hosszabb ideig nyugodtan ülnek.

Komorbiditások (kísérő betegségek): A nyugtalan láb szindróma gyakran társul alacsony szérumszinttel ferritin szintek (a vashiány), és ezért gyakrabban fordul elő terhesség. Az RLS másik asszociációja a vese betegség. Egyéb kísérő betegségek közé tartozik a B12 és folsav hiány, reumatoid arthritisés artériás magas vérnyomás (magas vérnyomás), valamint neurológiai betegségek, mint pl polineuropátiák (a perifériás betegségek idegrendszer többszöröset érint idegek) volt, Parkinson kór, kisagy („érinti a kisagy„) Betegség, sclerosis multiplex (KISASSZONY), fejfájásés migrén.