Mikor veszélyes a magas nyugalmi pulzus? | Magas pulzus nyugalomban

Mikor veszélyes a nagy nyugalmi pulzus?

Emelt szív arány nagyon nem specifikus tünet, ártalmatlan és súlyos okai is lehetnek. Nyugalmi állapotban a keringés és ezáltal a pulzus fiziológiailag csökken. Ha ebben az állapotban a pulzus megemelkedik, akkor a lehetséges okok további tisztázására van szükség.

Még nyugalmi állapotban is fokozott pulzus aránya a legtöbb esetben ártalmatlan okoknak köszönhető, mint pl koffein fogyasztás, enyhe stressz, enyhe megfázás vagy egyéb, a keringést aktiváló körülmény. Ritka esetekben azonban a szív-és érrendszer, a pulzusszám növekedésének hátterében hormonális rendellenességek vagy fertőzések vagy allergiák akut szövődményei is állhatnak. Ezekben az esetekben a pulzusszám növekedése gyakran olyan tünet, amely azt jelzi, hogy a test küzd a betegség ellen, és megpróbálja biztosítani a megfelelő keringést.

Diagnózis

A diagnózist általában rövid interjúval és a beteg kivizsgálásával lehet felállítani. Gyakran a betegek maguk is észreveszik a tachycardia és ha szükséges, egyéb kísérő tünetek. Egyszerű pulzusmérés segítségével meghatározható a magas impulzus.

Továbbá a hosszú távú EKG A mérés 24 órán belül meghatározhatja a pulzusszámot, és ha szükséges, feltárja a lehetségeset szívritmus zavar a további diagnózis érdekében. A magas pulzusszám okainak meghatározásához számos más diagnosztikai eljárás követhető. A diagnózis szűkítése érdekében a lehetséges okokat már fel lehet korlátozni egy felmérés és fizikális vizsgálat.

Kapcsolódó tünetek

A legtöbb esetben az érintettek észreveszik a fokozott pulzus sebességet kísérő különböző tünetekkel. A fokozott pulzus szívdobogásként vagy szívdobogásként érezhető és tapintható szív. Továbbá idegesség, alvási problémák, izgalom, fejfájás, szédülés és hideg verejték is hozzáadható.

A megnövekedett pulzus okától függően az alapbetegség specifikus tünetei következnek. A stresszt alvási problémák kísérhetik, étvágytalanság, szédülés, hasmenés or gyomorégés, például. A. Akut betegségei szív-és érrendszer súlyosnak nyilvánulhatnak meg mellkasi fájdalom, szédülés, ájulás, légszomj és hideg verejték.

A szédülés egy nem specifikus tünet, amely magas pulzussal kombinálva különféle betegségeket jelezhet. Különböző típusú szédülés létezik, amelynek különböző okai lehetnek. A hirtelen pörgő szédülés a a belső fül, miközben csalás a szédülésnek pszichológiai okai lehetnek, például stressz. Enyhe maradandó forgási szédülés, megemelkedett pulzussal kombinálva szív- és érrendszeri betegségeket okozhat, mint pl vérszegénység, ritmuszavar vagy más vér áramlási rendellenességek.

Akut szédülés esetén azonnali pihenést és pihenést kell betartani. Sok esetben a vízivás és a lábak feltöltése már segít csökkenteni a szédülést. Ha ájulásérzéssel járó akut gyengeség is előfordul, ezek a fenyegető esemény akut figyelmeztető tünetei lehetnek szív-és érrendszer.

A hideg verejtékezés olyan tünet, amely a verejtékképződés paradox helyzetében fordul elő hideg bőrrel. Ez akkor fordul elő, amikor a testet súlyos stressz éri és vér a test keringése nem teljesen biztosított. Különösen a szív- és érrendszer akut betegségei, például a szív támadás, tüdő embólia, aorta boncolás vagy egy úgynevezett „sokk“, A hideg verejték és a megnövekedett pulzus tipikus tünetek, amelyek együttesen jelentkezhetnek. Sokkpéldául hiánya vér mennyisége a vérben hajók, amelynek különböző okai lehetnek. Definíció szerint, sokk nagy impulzus és alacsony vérnyomás.