A nyelvközpont elsősorban a kortikális régió Wernicke és Broca területeiből áll nagyagy és elülső lebeny. Míg Wernicke területe felelős a szemantikai nyelv feldolgozásáért, addig Broca területe elsősorban a szintaktikai és nyelvtani nyelv előállításáért. Gyulladás- vagy a vérzéssel kapcsolatos károsodások az egyik területen beszédértési vagy beszédprodukciós zavarokban nyilvánulnak meg.
Mi a beszédközpont?
Az érzéki nyelvközpont agykérgi területe nagyagy és a parietális és temporális lebenyeken belül helyezkedik el. Ezek agy a területeket Wernicke és Broca területeinek is nevezik. A nyelv szemantikai feldolgozását, valamint a morfológiai és szintaktikai nyelvalkotást szolgálják. Broca területe elsősorban a szintaxis és más nyelvtani szempontok előállítása. A Wernicke központ viszont elsősorban a mondat és a szó jelentésének felismeréséért felelős. Csak a két terület együttműködése teszi lehetővé a beszédet és a megértést. A 20. századig az orvostudomány feltételezte, hogy Wernicke és Broca területeinek nyelvközpontjai az egyetlen nyelvfeldolgozó és nyelvet előállító agy régiók. Ezt a feltételezést ma cáfoltnak tekintik. Így sok más agy a régiók támogató feladatokat látnak el a nyelv strukturális és tartalmi feldolgozásában és előállításában.
Anatómia és felépítés
Érzékelőként nyelvközpont, a Wernicke központ a szív az emberi kommunikációs képesség. Mindegyik domináns féltekén található nagyagy. A felső temporális gyrus hátsó részéből a szögletes és supramarginalis gyri túlnyúlik, így a parietalis lebeny fölé nyúlik. Jobbkezeseknél Wernicke területe a bal agyféltekén helyezkedik el. Balkezeseknél a bal vagy a jobb agyféltekében is elhelyezkedhet. Az érzékszervi nyelvközpont három Brodmann területet ölel fel. Ezek a 22., 39. és 40. területek. A 39. és 40. terület a vetítési központoknak és a beszédprodukcióban, valamint a beszédfeldolgozásban részt vevő társulási területeknek felel meg. Ezenkívül az agykéreg alatti területek, mint például a putamen és a caudate mag, részt vesznek a nyelv feldolgozásában. A putamen az agy szürkeállományának része. A farokmag elsősorban a kontrollált önkéntes mozgásokért felelős. Ezenkívül a hallási feldolgozási területek összekapcsolódnak a beszédközponttal, és relevánsak a beszéd előállítása és feldolgozása szempontjából. Wernicke területén afferens bemenetek vannak az elsődleges hallókéregbe. A szögletes gyrus a beszédközpontot a másodlagos vizuális kéreggel is összeköti. A szemantikai beszéd artikulációjának céljával az érzékszervi beszédközpont is kölcsönösen kapcsolódik a motoros beszéd területeihez, vagyis Broca területeihez. Ez a kapcsolat nagyrészt megfelel a fasciculus arcuatus-nak. Broca területe, ellentétben Wernicke központjával, a homloklebenyben helyezkedik el, és szintén szoros kapcsolatban áll Wernicke központjával.
Funkció és feladatok
Az érzékszervi nyelvi központ funkciója elsősorban a nyelv megértése. A beszéd és a szöveges tartalom szemantikai feldolgozása az agy ezen területein történik. A beszédközpont azonban szerepet játszik a specifikus, szemantikai tartalom önkéntes megfogalmazásában is. A kéreg beszédmotorikus központjai elsősorban a szemantikai beszédtartalom artikulálásáért felelősek. Ezek azonban összekapcsolódnak a Wernicke-központtal. Így a külső ingerre beszédválasz történhet. Különösen az auditív és vizuális központok kapcsolódnak a nyelvi központokhoz. Ezért a hallási és vizuális ingerek specifikus, nyelvi válaszokat válthatnak ki. Broca területén épül a nyelv. Vagyis, miután Werenicke területe észlelte a beszélgetőpartner kimondási érzékét, szemantikai reakcióval válaszol. Ez a szemantikai reakció szintaktikailag és morfológiailag valósul meg Broca területén. Az egyes területek kommunikációja vetítés útján történik. Az idegi kapcsolatok tehát fontos feladatot látnak el a nyelvi termelésben az észlelt ingerekre reagálva. Az érzékszervi nyelvi központ nélkül az emberek nem lennének képesek megérteni a megnyilatkozásokat. Másrészt bizonyos tényekről vagy helyzetekről sem tudna már érdemben nyilatkozni. Zavart kapcsolat például Broca és Wernicke területei között már nem teszi lehetővé a helyes mondatnyilatkozatokat.
Betegségek
Wernicke területének károsodása elsősorban a beszéd megértésének romlásában nyilvánul meg. Úgynevezett Wernicke afáziája alakul ki. Ez egy olyan nyelvi károsodás, amely elsősorban a nyelv megértésének hiánya miatt következik be. Az afázia ezen formája tehát túlnyomórészt egy befogadó afáziának felel meg. A gördülékeny spontán kimondás ellenére a beszéd tartalma üres. Gyakran a Wernicke afáziában szenvedő betegek egy mondat közepén törnek ki, kettős szavakat találnak, vagy újból feltalálják a szavakat. A pontos lokalizációtól függően Wernicke területi károsodását parafázia is kíséri. Ebben az esetben a tartalom üres beszédfolyama alig szakad meg. A Broca területének károsodása viszont főleg beszédprodukciós rendellenességeket, például helytelen nyelvtant eredményez. A legtöbb esetben a ütés felelős a beszédközpontok károsodásáért. Különösen stroke a középső agy stromális területén ütőér károsodott beszédértést okozhat. Bizonyos körülmények között azonban a jelenség degeneratív betegséggel is összefügg. A szövetromboló betegségek Parkinson-kór és Alzheimer-kórpéldául hatással lehet Wernicke központjára is. Ugyanez vonatkozik az autoimmun betegségre is sclerosis multiplex. MRI-n az afázia általában Wernicke központjának vagy Broca területének elváltozásaként nyilvánul meg. Az idegvezetési sebesség-tesztek további meghatározást nyújthatnak az a ütés, gyulladásos betegség vagy degeneratív betegség az oka. Ritkább esetekben a daganat a beszédközpont hiányát is okozhatja.
