Orrbetegség: okai, tünetei és kezelése

Az nazalitási rendellenességek hiper- vagy hiponazalitások, és ennek megfelelően nyílt vagy zárt orrjáratokban nyilvánulnak meg. A szerves okok mellett, mint pl gyulladás, oropharynx hasadékai vagy daganatai, funkcionális okai felelősek lehetnek az orrüregi rendellenességekért. Terápia okozati kezelésből áll és tornaterápia lépések a csuklós légáramlás irányítására.

Mi az a nazalitási rendellenesség?

Az úgynevezett orrok olyan hangok, amelyek egy speciális típusú artikulációval rendelkeznek. A szóbeli hangokban a hátsó és puha szájpadlás többé-kevésbé szorosan mozog a garat hátsó falához, ahol bezárja a orrüreg. Az orrhangokban ennek az ellenkezője igaz. Az orrok artikulálása orális lezárást igényel, ahol a velum ereszkedik. Így a levegő nagy része kifolyik a orr. Az artikuláció rezonáns tere a orrüreg és a szájüreg szóbeli bezárásig. Németül csak néhány nazális létezik, például az M és az N. Az orr artikulációjában a fiziológiai nazalitástól való akusztikailag hallható eltérést nazális rendellenességnek nevezzük. A rhinolalia, rhinophonolalia, rhinophonia, palatophonolalia és dysglossia palatalis kifejezések szinonim kifejezések, amelyek a rendellenesség okait, hatásait vagy rendellenességeinek helyét jelentik. Az nazalitási rendellenességek magukban foglalják a nyitott nazalitást a hipernazalitás értelmében és a zárt nasalitást a hiponazalitás értelmében. A vegyes nazalitás viszonylag ritka.

Okok

Hipernazalitás esetén az orr-rezonáns üregek fokozottabban érintettek, ezért jellemzően olyan szerves okok miatt, mint a szájpadrés. Hiponazalitás esetén ugyanazok a rezonáns terek csökkent részvételt tapasztalnak, amire organikusan jellemző rhinitis. Vegyes nazalitásban a puha szájpadlás és a orrüreg. Mindenben beszédzavarok, megkülönböztetik a szerves okokat és a funkcionális okokat az okok tekintetében. A szerves okok a fizikailag nyilvánvaló károsodásához kapcsolódnak puha szájpadlás és általában olyan rendellenességek következményei, mint a szájpadhasadék. Másrészt az érintett izmok bénulása, sérülések vagy daganatok és más típusú változások az orrüreg területén szintén megfelelhetnek az orr rendellenességeinek elsődleges okainak. A nasalis rendellenességek funkcionális okai főleg pszichológiai okokat foglalnak magukban, mint például az érintett struktúrák területén végzett műveletek utáni öntudatlan vagy tudatos védő testtartás. Az artikuláció szempontjából releváns terület szerves funkciói és anatómiája a funkcionális okokban sértetlen.

Tünetek, panaszok és jelek

A nasalis rendellenességben szenvedő betegek az orrhangok artikulációja során észlelési rendellenességektől szenvednek. Nazalitásuk természetes élettana zavart. Hiponazalitásban az orrhangok túl kevéssé nazalizálódnak. A hiper-nazalitásban túl sok a nazalizáció. Különösen az orr és az azt követő plozívumok artikulációja okozza a rendellenesség megjelenését. Általában azonban a rendellenesség utalhat az orr és bizonyos magánhangzók vagy mássalhangzók kombinációjára is. Bizonyos esetekben az orr minden hangkombinációját befolyásolja a megváltozott kiejtés. A rendellenesség elsődleges okától függően különböző kísérő tünetek jelentkezhetnek. Például, fájdalom nem kizárt az elsődleges szerves nasalis rendellenességeknél. Elsődleges funkcionális nasalis rendellenességek esetén egyidejű tüneti fájdalom általában nincs jelen.

A betegség diagnózisa és lefolyása

A nasalis rendellenesség diagnosztizálásakor a szubjektív auditív orr benyomást alkalmazzák alapkomponensként. Az orvos vagy a logopédus a kezdeti benyomást kelti a rendellenességről, ha meghallgatja a beteg spontán beszédét, elsősorban az orrhangok és a plozívumok kombinációinak ellenőrzését. Az angol-amerikai nyelvterületen szabványosított tesztkészletek léteznek a diagnózis megerősítésére, például a Gutzmann-teszt. Ez a tesztváltozat a / a / és / i / magánhangzók eltérő velumzáródásán alapul. Fiziológiailag az előbbi magánhangzónak nagy, az utóbbinak záródása van. Az orrlégzés hangjainak rögzítése az artikuláció során Czermak lemez segítségével történik. Németország régióiban léteznek szabványos nasalance értékek, amelyekkel összehasonlítjuk a mért nasalance értékeket. A nasalis rendellenesség elsődleges okának meghatározása érdekében szerves diagnosztikát végeznek. Ez a diagnózis magában foglalja az oropharynx vizsgálatát, amelynek során a palatalis segealis aktivitás, a nasopharynx és a orr értékelik. A velum bezárási aktivitása optikai úton transznazális úton határozható meg endoszkópia.

Szövődmények

Az orrműködési zavar következtében az érintett egyének elsősorban beszédzavarban szenvednek. Az orrhangokat helytelenül ejtik és hangsúlyozzák, ezért a páciens beszéd- vagy egyéb kommunikációs nehézségeket tapasztalhat. Továbbá a nazalitási rendellenesség is vezet kötekedésre vagy zaklatásra, ha ez a panasz már az iskolában vagy az érintett kamaszkorában jelentkezik. Fájdalom általában nem fordul elő. Magát a betegséget oksági módon kezelik, így a további szövődmények és a betegség további lefolyása erősen függ az alapbetegségtől. A tünetek azonban a legtöbb esetben korlátozottak lehetnek. Nem ritkán a nazalitási rendellenesség is vezet nak nek depresszió vagy egyéb pszichológiai panaszok, így a betegek ebben az esetben a pszichológiai kezeléstől függenek. Különböző terápiákon keresztül megtanulható a helyes kiejtés, így elkerülhetők a további szövődmények. Gyógyszer szedése nem szükséges ehhez a betegséghez. Bizonyos esetekben azonban műtéti beavatkozások szükségesek a nasalis zavar tüneteinek kijavítására. Hasonlóképpen, az érintett személyek várható élettartama nem befolyásolja vagy csökken ebben a betegségben.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnal konzultálni kell az orvossal, amint a beszéd rendellenességei és sajátosságai nyilvánvalóvá válnak. Ha változás történik a kiejtésben, a hang színében vagy a beszéd tisztaságában, aggodalomra ad okot. Ha a beszéd hirtelen elcsúszik, orvoshoz kell fordulni. Mivel egyes betegeknél a tünetek oka súlyos orvosi lehet feltétel, az orvost tájékoztatni kell a megfigyelésekről a szabálytalanság első jeleinél. Ha a nyálelváltozás, valamint a nyelési ciklus zavarai vannak, konzultálni kell orvosával. A korlátozás lélegző vagy a meglévő problémák miatti légzéstechnikai változásokat meg kell vizsgálni és kezelni kell. Ha a panaszok egy gyermek vagy serdülő természetes növekedési és fejlődési folyamatán belül jelentkeznek, akkor az oka lehet a rossz helyzet. Orvoshoz kell fordulni a háttér tisztázása érdekében. Ha beszéd késedelmeket észlel vagy a beszédet teljesen elkerülik, ezek a Egészség értékvesztés. A viselkedési rendellenességek vagy a személyiség változásai szintén következetlenségre utalhatnak. Ezért a társadalmi életből való kivonulás, agresszív vagy depressziós hajlam esetén orvostól kell segítséget kérni. Gyakran az érintettek megváltoztatják kommunikációs módszereiket, hogy a panaszokat a társadalmi környezet a lehető legkevésbé észrevegye.

Kezelés és terápia

Szerves eredetű orrbetegségek esetén a kezelés középpontjában az ok-okozati összefüggések állnak terápia. Amennyire az ok megszüntethető, a nazalitási rendellenesség is gyógyítható. Az ok megszüntetése megfelelhet például a daganatok kivágásának, vagy egyenértékű lehet a rendellenesség korrekciójával. A megszüntetése a szerves károsodások szükség szerinti része műtéttel történik. Erre a célra rendelkezésre állnak például a hasadékok bezárási műveletei. Szeptoplasztikák és kagylóakusztika is figyelembe vehető. Bizonyos esetekben a velum és a hátsó garatfal közötti távolság műtéti csökkentése ígéretes műtéti lehetőség. A megfelelő műveletet velopharyngoplasztikának is nevezik. Gyakorisoterápia eljárásokat alkalmaznak az orr funkcionális rendellenességeihez és a szerves orrbetegségek szerves terápiáinak kiegészítéseként. A betegek megtanulják normalizálni a kóros légáramlási irányt és megközelíteni a fiziológiailag tervezett nasalitást ezekben az erőfeszítések során.

Kitekintés és előrejelzés

Az orrbetegség kezelhető sebészeti úton és terápiás úton. Részeként terápia, a beszéd speciális képzéssel javul. Ha ezt korán végezzük, a prognózis jó. A lágy szájpad izmainak aktiválása és a beszéd célzott edzése lélegző általában elegendőek a beszéd kellő javításához. Ezután a gyermek problémamentesen újra beszélhet és megérthető. A kísérő művelet a legtöbb esetben szintén pozitív. A nazalitási rendellenesség oka döntő a betegség lefolyása szempontjából. Ha egy hasadék kontextusában fordul elő ajak szájpadlás vagy hasonló rendellenességek, ezeket először kezelni kell. Elvileg nincs veszély az érintett gyermekek életére. A várható élettartam sem csökken. Az életminőség romolhat a rossz beszéd miatt. Azonban említett terápia intézkedések hatékonyak és mindig javítják a feltétel. A pontos előrejelzést a felelős logopédus vagy gyermekorvos készíti el. Más szakemberek kezelhetik az okozó betegséget, és előrejelzést készíthetnek erre. Elvileg tehát a nazalitási rendellenesség prognózisa pozitív, feltéve, hogy a feltétel korai stádiumban ismerik fel és kezelik. Kezelés hiányában a rendellenesség továbbra is fennáll és közben megnyilvánul gyermekkor.

Megelőzés

A szokásosan funkcionális jellegű orr-rendellenességek megelőzhetők például azzal, hogy műtét vagy trauma után nem tartanak gyengéd testtartást. A szerves jellegű orrrendellenességeket csak a megelőzés mértékéig lehet megakadályozni intézkedések rendelkezésre állnak daganatok esetén, gyulladásés az oropharynx rendellenességei.

Követés

Az orr diszfunkciójának legtöbb esetben az érintett személynek nagyon kevés, és általában nagyon korlátozott intézkedések és az utógondozás lehetőségei. Ezért az érintettnek a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulnia, hogy megakadályozza az egyéb szövődmények vagy panaszok előfordulását. Minél korábban fordulnak orvoshoz, annál jobb a betegség további lefolyása, így az első tünetek és tünetek esetén orvoshoz kell fordulni. Általános szabály, hogy az orr diszfunkciója műtéti beavatkozást igényel, amely véglegesen és teljes mértékben korlátozhatja a tüneteket. Az érintetteknek mindenképp nyugodtan kell nyugodniuk és pihenniük kell egy ilyen művelet után. Az ágynyugalmat is be kell tartani. Ezenkívül a betegek sokasága a saját családjának segítségétől és gondozásától függ a nazalitási rendellenesség miatt. Ez megakadályozhatja azt is depresszió és egyéb pszichológiai zavarok. Ugyancsak hasznos lehet a nasalis zavar más érintett személyekkel való kapcsolatfelvétel és vezet információcserére, amely megkönnyítheti az érintett személy mindennapjait. Maga a betegség nem csökkenti a beteg várható élettartamát.

Mit tehetsz te magad

Nazalitási rendellenesség esetén az orvosi kezelés mellett az érintett személy speciális beszédgyakorlatokkal edzheti és javíthatja hangzását. Logopédussal közösen kidolgozhatók és megbeszélhetők a testmozgás egységei, amelyeket a beteg rendszeresen, önállóan és saját felelősségére végez, rendszeres időközönként. Ez elősegíti az öntudatot, támogatja a helyes lélegző telefonálás közben, és optimalizált interakcióhoz vezet más emberekkel. Támogató technikai AIDS felhasználható a mindennapi életben a jobb kommunikációhoz. Beszéd számítógépek, alkalmazások, különféle írási technikák vagy jelnyelv használhatók embertársaikkal való kapcsolattartás során. Gyakran megkönnyítik az egymással való foglalkozást. Különösen fontos a saját önbizalmának felépítése. Az orrműködési zavarok okozta nehézségek ellenére az érintett személy semmiképpen sem engedheti meg magának, hogy mások észrevételei negatívan befolyásolják őket. Fontos, hogy átfogó információkat nyújtson a jelenlegi betegségről, és tájékoztassa az embereket a társadalmi környezetből. Ily módon elkerülhetők a félreértések és megelőzhetők az esetleges nézeteltérések. Azok az emberek, akik nem tudnak beszélni, vagy csak részben tudnak beszélni, új felismerésekhez vezetnek, és sok érintett ember számára könnyebben kezelik a rendellenességet. A mindennapi élet tapasztalatairól folytatott párbeszédet hasznosnak és támogatónak tartják a közös kapcsolattartás során. Hasznosak lehetnek társak tippjei is a saját viselkedésük megváltoztatásához.