Mitrális szelep a prolapsus szindróma a. veleszületett rendellenességére utal szív a mitrális szelep berendezés. Ennek eredményeként a mitrális szelep adagokat.
Mi a mitrális szelep prolapsus szindróma?
In mitrális prolapsus szindróma vagy a mitrális szelep prolapsusa, a hátsó mitrális szelep szórólapjának felhajlása vagy ballonszerű kitágulása bal pitvar az szív. Mindazonáltal mindkét mitrális szelep érintett lehet. A mitrális szelep prolapsa az egyik leggyakoribb változás a szív szelepek felnőtteknél. A prolapsus gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Az első leírás mitrális prolapsus szindrómát 1963-ban a dél-afrikai John B. Barlow szívszakértő készítette. Ezért a betegséget Barlow-kórnak vagy Barlow-szindrómának is nevezik. Világszerte az összes felnőtt körülbelül öt százalékát érinti a mitrális szelep prolapsusa. Németországban ez az arány egy és két százalék között mozog. A legtöbb prolapsus 20 és 40 év között fordul elő. Elvileg azonban a mitrális szelep prolapsus szindróma bármely életkorban előfordulhat. A mitrális szelep a bal kamra és a bal pitvar a szív. Segít a szív oxigénszivattyúzásában vér keresztül bal pitvar be a bal kamra. Innentől kezdve továbbjut a szervezet felé. A mitrális szelep kinyílik, amikor vér a bal pitvarból a bal kamra. Amikor a kamra összehúzódik, a szelep bezárul. A mitralis szelep elnevezése a szelep hasonlóságának köszönhető, hogy egy gér, egy püspöki gér.
Okok
A mitrális szelep prolapsus szindrómáját a kötőszöveti rendellenesség. Ennek okait azonban még nem sikerült tisztázni. Gyanítható, hogy a genetikai hatásoknak van hatása. Néhány embernél ez előfordulhat a kötőszöveti, amelyek például Marfan-szindróma. Az ilyen betegségek a mitrális szelep túlzott nyújtását, megvastagodását, megnagyobbodását vagy fellazulását eredményezik. Néha azonban a mitrális szelep prolapsusa a a után is bekövetkezik szívroham. Nem ritkán a papilláris izmok károsodnak. Innen erednek a mitralis szelep ínszálai.
Tünetek, panaszok és jelek
A mitrális szelep prolapsus szindróma esetén gyakran előforduló tünetek nagyon nem specifikusak. Például lehetnek szívritmuszavarok vagy kényelmetlenség angina. A betegek gyakran légszomj, nyugtalanság, szorongás és fáradtság. Továbbá szúrás fájdalom előfordul a mellkas. Csak ritkán fordul elő súlyos tüneti mitralis regurgitáció. Ugyanez vonatkozik a hirtelen eszméletvesztésre. Sok érintett egyénnél azonban egyáltalán nem észlelnek tüneteket.
Diagnózis és a betegség progressziója
Ha a tünetek nem jelentkeznek, a mitrális szelep prolapsus szindrómáját az orvos általában csak véletlenül fedezheti fel. A szív hallgatása (auszkultáció) és echokardiográfia elvégzik a diagnózis megerősítésére. Auszkultáció során szisztolés kattanás hallható, amelyet a bal pitvar felé vezető szisztolés szelepes szórólap kiugrásának tekintenek. Ha a beteg mitralis regurgitációban is szenved, szisztolés zörej is felismerhető. Mikor echokardiográfia elvégzik, a megvastagodott szelep szórólapok szembetűnőek. Ugyanez vonatkozik a szisztolés kiemelkedésükre is. Mitral regurgitáció gyanúja esetén Doppler diagnosztizálhatja echokardiográfia. Az EKG-vizsgálat általában normális eredményeket hoz. Néha azonban alkalmas a lehetséges észlelésére szívritmuszavarok. A hosszú távú EKG, amelyet a beteg 24 órán át magánál hord, e célra hasznosnak tekinthető. A legtöbb esetben a mitrális szelep prolapsus szindróma lefolyását pozitívnak tekintik. Az összes érintett betegnek csak mintegy három százaléka tapasztal súlyos szövődményeket. Ezek tartalmazzák szívelégtelenség, artériás tromboembólia és súlyos szívritmuszavarok, ami a legrosszabb esetben is vezet hirtelen szívhalálig.
Szövődmények
A mitrális szelep prolapsus szindróma elsősorban kellemetlenségeket okoz a szívben. Ezek a panaszok nagyon negatívan befolyásolhatják a beteg várható élettartamát, és jelentősen csökkenthetik azt. A legtöbb esetben a beteg belső nyugtalanságot és légszomjat tapasztal. Ezenkívül az érintettek halálfélelemben is szenvedhetnek, és súlyosakat is tapasztalhatnak fáradtság. A legtöbb esetben a mitrális szelep prolapsus szindróma lehetetlenné teszi a beteg számára a megerőltető tevékenységek vagy sportok végzését. Az eredmény az fáradtság és a beteg képes megbirkózni feszültség csökken. A légszomj is vezet eszméletvesztésig, amely további panaszokhoz vagy sérülésekhez vezethet. A legrosszabb esetben a beteg hirtelen szívhalálba hal meg. Akut vészhelyzetek esetén gyógyszeres kezelésre van szükség. Szövődmények általában nem fordulnak elő. Azonban nem minden tünetet lehet teljesen megszüntetni, ezért egyes esetekben sebészeti beavatkozásra van szükség. A legtöbb esetben a mitrális szelep prolapsus szindróma a várható élettartam csökkenésével jár.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Mivel a mitrális szelep prolapsus szindróma veleszületett rendellenesség, az első rendellenességek nem sokkal a születés után jelentkezhetnek. Intenzív vizsgálatra van szükség, amint a szívritmus rendellenességei jelentkeznek. Ha a szívverés megszakad, a szív versenyzik, vagy erős a szívdobogás, meg kell látogatni az orvost. Normális esetben az újszülötteket rutinvizsgálatok során vizsgálják meg közvetlenül a szülés után. Ha a betegség tünetei már ebben a szakaszban kifejezettek, a kezelő gyermekorvosok automatikusan észreveszik őket. A diagnózis felállításához további vizsgálatokra kerül sor. A szülőknek orvoshoz kell fordulniuk, ha az első vizsgálatok során nem észlelnek különleges tulajdonságokat, de a tünetek az élet első hónapjaiban vagy éveiben nyilvánvalóvá válnak. Ha a növekvő gyermek ellenálló képessége a társakkal összehasonlítva csökken, a megfigyeléseket orvosával kell megbeszélni. Ha légzési nehézség, nyugtalanság vagy fokozott fáradtság jelentkezik, orvosra van szükség. Akut légzési zavar esetén mentőt kell riasztani. Ugyanabban az időben, elsősegély intézkedések jelenlévő személyeknek kell beadniuk, hogy elegendő orvosi ellátást biztosítsanak a sürgősségi orvos megérkezéséig. A csökkent teljesítmény, a motiváció hiánya, a fáradtság és a lassúság jelzik a károsodást Egészség. Amint a panaszok fennállnak vagy fokozódnak, orvoslátogatásra van szükség.
Kezelés és terápia
Ha a mitrális szelep prolapsusa nem okoz tüneteket, előfordulhat, hogy orvosi kezelés nem szükséges. Ha a mitrális szelep prolapsus szindróma jelen van, és tüneteket eredményez, orvosi terápia szívritmuszavarokra vagy angina pectoris tünetei lehetségesek. Ebben az esetben a beteg bármelyik antiaritmiás szeret kap szerek vagy béta-blokkolók. Ha a mitrális szelep prolapsusa szelep elégtelenséghez vezet, akkor kiterjedt orvosi terápia megkövetelt. Ezt szoros orvosi felügyeletnek kell kísérnie. A mitrális szelep meghibásodását a szív egy bizonyos ideig kompenzálhatja, mivel ez erősítő hatással van a teljesítményére. Azonban egy túlterhelt szakadása látóideg hirtelen ronthatja a feltétel a szelepfunkció, ami akut légzési zavart okoz. Ilyen esetekben sürgősségi orvosi kezelésre van szükség. Ezenkívül az érintett kamrában változás következik be a megnövekedés következtében feszültség. Amíg a kötet a kamra kitágul, izomzata ugyanakkor megvastagszik. Ez azzal fenyeget vezet nak nek szívelégtelenség, amelyet már nem lehet orvosolni. A legtöbb esetben a mitralis szelep műtéte szükséges. Ez általában minimálisan invazív módon történik. Néha a mitrális szelepet teljesen kicserélik. Ha kifejezett mitrális szelep prolapsus szindróma van, antibiotikumok mindig megelőző intézkedésként kell beadni kisebb műtéti beavatkozások vagy fogászati kezelés előtt. Még akkor is, ha a mitrális szelep prolapsusának nincsenek tünetei, az orvosok három-öt évente javasolják az ellenőrzést. Ebben az értelemben mitralis szelep elégtelenség, az ellenőrzéseket hat-tizenkét havonta kell elvégezni.
Kitekintés és előrejelzés
A mitrális szelep prolapsus szindróma prognózisa általában nagyon jó. A legtöbb esetben egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, ezért a betegek lemondhatnak terápia. Csak alkalmi kontrollvizsgálatok esedékesek. Elegendő néhány évente egy előadás. Az életminőséget ez nem befolyásolja. A várható élettartam a korábbi szinten marad. Statisztikailag az összes beteg három százaléka szenved szövődményekben. Ezek nem ritkán súlyosak. Az életveszélyes helyzetek egyik oka az, hogy a káros változásokat túl későn észlelték. Valójában a késői stádiumú diagnózis jelentősen rontja a kilátásokat. Konkrétan a kockázatok közé tartoznak endokarditisz, szívritmuszavarok és mitrális szelep regurgitációja. Mint látható, a romlás Egészség a szívig terjed, ami megmagyarázza a mitrális szelep prolapsus szindróma egzisztenciális dimenzióját. Ha a beteg túlél egy szövődményt, a hosszú távú korlátozások nem zárhatók ki. Így állandó kezelés jelezhető. A mindennapi életben a változásokat el kell fogadni. Ellentétben azzal, amit néha feltételeznek, a mitrális szelep prolapsus szindróma nem az életkorral összefüggő jelenség. A legtöbb beteg 20 és 40 év közötti. A nőket kissé érzékenyebbnek tartják a férfiakhoz képest.
Megelőzés
A mitrális szelep prolapsus szindrómájának nincs specifikus megelőzése. Így a kiváltó okok még ismeretlenek.
Követés
Mivel a mitrális szelep prolapsus szindróma veleszületett betegség, általában nincsenek speciálisak intézkedések az érintett személy számára elérhető utógondozás ebben az esetben. Ezért a betegnek ideális esetben korai stádiumban kell konzultálnia orvosával a szövődmények vagy egyéb panaszok elkerülése érdekében a betegség további lefolyása során. Ha a beteg vagy a szülők gyermeket kívánnak szülni, genetikai tesztet és tanácsadást kell végezni a szindróma kiújulásának megakadályozása érdekében. A betegségben szenvedők többsége különböző gyógyszerek szedésétől függ, amelyek enyhíthetik és korlátozhatják a tüneteket. Az érintettnek figyelnie kell a rendszeres bevitelre, valamint a gyógyszer helyes adagolására a tünetek enyhítése és korlátozása érdekében. A rendszeres ellenőrzések belső szervek szintén nagyon fontosak, és különösen a szívet kell ellenőrizni. Az egészséges életmód általában pozitív hatással lehet a mitrális szelep prolapsus szindrómájának lefutására és kiegyensúlyozott diéta szintén figyelni kell. További intézkedések utókezelés általában nem áll rendelkezésre a betegségben szenvedő személy számára. Lehetséges, hogy ez a betegség csökkenti a várható élettartamot.
Ezt teheti meg maga is
A mitrális szelep prolapsus szindróma a megnyilvánulásaitól függően nagyon különböző kockázatokat hordoz. Az alacsony fokú mitrális szelep prolapsusa gyakran észrevétlen marad, és nem vagy csak enyhe tüneteket okoz, ezért a mindennapi életben nincs korrekció. Azokban az esetekben, amikor a mitrális szelep funkcionális rendellenességeit észlelik, de minimálisan invazív vagy műtéti beavatkozás (még) nem ajánlott, a mindennapi élet viselkedésének kiigazítása és az önsegítő intézkedések javíthatják az általános feltétel szubjektíven és objektíven is. Elvileg fizikai és pszichológiai feszültség a csúcsokat el kell kerülni, mert a test hirtelen stresszel árad hormonok hirtelen növekedéséhez vezet vér nyomás a kamrák verési fázisában (szisztolé). Ez növelheti a szelep egyik vagy mindkét szórólapjának a bal pitvarba való kiemelkedését. Másrészt nagyon hasznos, ha a szívet erősségre ösztönzi a fénytől a mérsékeltig kitartás gyakorlat. Pihenés gyakorlatok, mint például autogén tréning, légzési gyakorlatok, jóga és más technikák jól alkalmazhatók az akut stresszhelyzetek szívre való kíméletes kezelésére. A sporttevékenységeket illetően kitartás olyan sportok, mint a nordic walking, úszás, a sífutás és a golfozás segítenek a szív megerősítésében anélkül, hogy a szív falainak visszafordíthatatlan megvastagodását okoznák. Fontos, hogy a testmozgás során figyeljünk a szubjektív lelkiállapotra, anélkül, hogy rögzülnénk és arra koncentrálnánk.
