Mentális retardáció: okai, tünetei és kezelése

Szellemi retardáció akkor fordul elő, amikor egy személy nem képes új információkat feldolgozni és alkalmazni. Az intelligencia csökkenése mellett a szociális készségek is súlyosan károsodnak. Az értelmi fogyatékosság lehet veleszületett vagy szerzett. Az értelmi fogyatékosság nem gyógyítható, súlyosságától függően azonban kezelhető úgy, hogy lehetővé tegye az érintett személy számára vezet „normális” élet.

Mi az értelmi fogyatékosság?

Értelmi fogyatékosság az, amikor az új vagy már ismert információk megértésének vagy alkalmazásának képessége súlyosan romlik. Továbbá csökken az új készségek elsajátításának és alkalmazásának képessége. A csökkent vagy csökkent intelligencia miatt ritkán lehetséges az érintettek számára vezet önellátó (önálló) élet. A mentális fogyatékosság miatt a szociális készségek is károsodnak. A „mentális fogyatékosság” kifejezés a társadalomtól és annak normáitól is függ. Szellemi retardáció születés előtt kezdődhet az anyaméhben. A WHO (World Egészség Szervezet), a „mentális retardáció”Magában foglalja a betegséget is autizmus, mivel az ebben szenvedő embereknek általában kognitív zavarai vannak. Fejlődési rendellenességek és pszichológiai problémák is szerepelnek benne, bár vitatott, hogy ezeket értelmi fogyatékosságnak kell-e minősíteni. Abban az esetben demencia, a korábban megtanult képességek elvesznek, így itt értelmi fogyatékosságról beszélünk. A mentális és értelmi fogyatékosság megkülönböztetése folyékony, ezért gyakran nem lehet egyértelműen besorolni. Néhány érintett személy képes vezet önálló élet megfelelő terápia. Minél súlyosabb a mentális fogyatékosság, annál valószínűbb, hogy az érintettek életük végéig harmadik felek segítségétől és gondozásától lesznek függenek.

Okok

Az értelmi fogyatékosságnak számos oka lehet. Különbséget tesznek endogén és exogén tényezők között. Az endogén tényezők közé tartozik az örökletes komponens. A genetikai hibák okozta rendellenességek, mint pl Down-szindróma, nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Az exogén tényezők közé tartoznak azok az okok, amelyek már előfordultak terhesség és tartósan megrongálták a embrió. Továbbá alkohol és a kábítószerrel való visszaélés, az étkezési rendellenességek is megzavarhatják az agy fejlődését. Mentális retardáció is származhat kemoterápiás kezelés és sugárzás terápia. Ha egy terhes nőt diagnosztizálnak rák, mérlegelni kell az összes kezelőorvossal együtt, hogy mit intézkedések anya és gyermeke életének védelme érdekében. Az ember agy nagyon érzékeny oxigén hiány. Különösen magas kockázatú terhességek esetén a hiánya oxigén születéskor előfordulhat, ami gyakran többé-kevésbé kifejezett mentális fogyatékosságot eredményezhet.

Tünetek, panaszok és jelek

Mivel az értelmi fogyatékosságot alacsony intelligencia hányados (IQ) határozza meg, jellemzően sokféle tünet jelentkezik. Az értelmi fogyatékos gyermekek gyakran úgy gondolkodnak és cselekszenek, mintha fiatalabbak lennének, mint valójában. Az értelmi fogyatékosság súlyosságától függően a tényleges életkor és a „mentális életkor” között több év is eltelhet. Ilyen eltérés felnőtteknél is lehetséges. Ennek a látszólagos életkor-változásnak az oka a kognitív és egyéb mentális képességekben rejlik. Értelmi fogyatékossággal élő embereknél ezek kevésbé fejlettek, mint a legtöbb embernél. Ennek következtében nehézségek jelentkeztek tanulás olvasás, számolás vagy számtani műveletek gyakran előfordulnak. Kisgyermekeknél az esetleges korai jelzés a nem megfelelő vagy késői nyelvfejlődés - azonban ez a tünet önmagában nem elegendő ahhoz, hogy értelmi fogyatékosságról beszéljen. Az értelmi fogyatékosság az érzelmi feldolgozást és a megküzdést is befolyásolhatja. Az értelmi fogyatékos emberek úgy érzik magukat, mint bárki más, de néha képtelenek irányítani érzelmeiket. Ennek eredményeként gyakran impulzívnak és gátlástalannak tűnnek. Lehet, hogy fogékonyabbak az érzelmi fertőzésekre, amelyek során felveszik az érzelmeket a körülöttük élőktől, és maguk is érzik őket. A szociális készségek is fejletlenek lehetnek. A mentális retardáció tünetei motoros károsodásokkal is kiegészülhetnek.

Diagnózis és lefolyás

A mentális retardációt a neurológus és a pszichológus diagnosztizálja. Itt az intelligenciát intelligencia tesztek segítségével mérik. A mentális retardációt a következőképpen osztályozzák: enyhe szellemi retardáció (IQ 50 és 69 között), mérsékelt szellemi retardáció (IQ 35 és 49 között), súlyos mentális retardáció (IQ 20 és 34 között), a legsúlyosabb szellemi retardáció (IQ 20 alatt). Mivel az intelligencia mellett gyakran van testi fogyatékosság, néha hagyományos intelligencia teszt nem lehetséges. Ezért más specifikus vizsgálatokat végeznek annak meghatározására, hogy az egyén mennyire képes önállóan gondoskodni róla, például öltözködni, enni vagy könnyű feladatokat végezni. Az értelmi fogyatékosság intelligencia teszt segítségével történő értékelése erősen ellentmondásos. Időközben a diagnosztikai módszereket már bizonyos mértékig adaptálták, így az egyes betegeket egy szisztémás személy-környezet kapcsolat elemzés segítségével értékelték. Más vizsgálatokat végeznek a diagnózis alátámasztására. Amellett, hogy a kromoszóma elemzés és egy szubtelomer analízist, a törékeny X szindróma tesztjét is elvégzik. A mentális retardáció menetét nehéz besorolni. Különösen enyhe mentális retardáció esetén lehet megfelelő életvitel mellett normális életet élni terápia. Általában azonban az érintettek életük végéig harmadik felek segítségétől függenek. Attól függően, hogy mennyire súlyos a mentális fogyatékosság, mérlegelni kell azokat a létesítményeket, amelyek éjjel-nappal garantálják a megfelelő ellátást. A várható élettartam tekintetében nincs különbség az egészséges emberekhez képest. Egyes értelmi fogyatékosságok esetében, amelyek főként testi fogyatékossággal járnak együtt, a várható élettartam rövidülhet.

Szövődmények

Az értelmi fogyatékosság komoly korlátot jelent az ember érzelmi vagy kognitív teljesítményében. Ez kifejezhető gondolkodási zavarokban, intelligencia-csökkentésben és a társas interakció hiányaiban. Az értelmi fogyatékosságok közé tartozik Down-szindróma, autizmus or agyhártyagyulladás, például. Bizonyos esetekben a betegek gyógyszert és egyéb terápiákat kapnak, mint pl foglalkozásterápia, beszédterápia, valamint javító oktatás és rehabilitáció. Komplikációk azonban felmerülhetnek, ha a betegnek előre nem látható fellángolása van. Továbbá, ha a gyógyszereket nem rendszeresen vagy egyáltalán nem szedik, vagy orvosi tanács nélkül szüntetik meg, ez kiszámíthatatlan problémákhoz vezethet. A szövődmények magukban foglalják azt is, hogy a beteg veszélyt jelent önmagára vagy másokra. Ezért nehéz lehet az érintettnek felelős feladatokat adni a munkahelyen vagy a szociális szférában, mivel másképp reagálhat, mint az egészséges emberek. Bizonyos esetekben gyakran tanácsos értelmi fogyatékossággal élő embereket alkalmazni védett munkaterületeken, vagy befogadási projektek révén engedélyezni számukra a társadalmi életben való részvételt. Hasonlóképpen, a szociális intézmények vagy a második munkaerőpiac szupervíziós aránya is szerepet játszhat a bonyodalmak elkerülésében. Azonban a legfontosabb prioritás az orvosok, pszichológusok és oktatók tanácsának betartása.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha rokonai vagy közeli bizalmasai rendellenes magatartást észlelnek az érintett személy részéről, orvoshoz kell fordulni. Ha nem megfelelő reakciók vannak, vagy ha az érintett személy egyáltalán nem reagál bizonyos ingerekre, ez szokatlan, és orvosnak kell megvizsgálnia. A szemmozgások rendellenességei, fej vagy a testtartást, és a motoros rendellenességeket meg kell vizsgálni és kezelni kell. Súlyos mentális retardáció, csökkent intelligencia, ill tanulás a fogyatékosságot orvosnak kell bemutatnia. A fejlődési rendellenességek és a szociális készségek hiánya olyan mentális problémákat jeleznek, amelyek orvoslátogatást igényelnek. Figyelemzavarok, koncentráció, és a tájékozódási problémákat orvosilag ellenőrizni kell. A nyelv kialakulásának késése vagy a kommunikációs rendellenességek olyan jelzések, amelyeket orvosnak kell megvizsgálnia. Ha az érintett nem képes önálló életmódot folytatni, napi segítségre van szükség. Ha a beteg nem képes gondoskodni magáról vagy napi feladatokat ellátni, orvoshoz kell fordulni. Ha problémák vannak a megértéssel, vagy ha az érintett személy nem tartja be az egyszerű megállapodásokat, meg kell határozni a szabálytalanságok okát. Ha kedvetlenség, apátia, érdektelenség van a társas tevékenységek vagy az interperszonális cserék iránt, a megfigyeléseket orvosával kell megbeszélni. Ha a testi ürülést nem lehet megtanulni, orvoslátogatásra van szükség.

Kezelés és terápia

Az értelmi fogyatékosság kezelése nehéz. Mivel a mentális retardáció általában születésétől fogva jelentkezik, korai beavatkozás kezelésére kell használni. Korai beavatkozás különféle kezelési koncepciókat tartalmaz. Segítségével foglalkozásterápia, beszédterápia, a gyógyító oktatás és az egyéni gyógyszeres terápia, mind a szellemi, mind a fizikai képességeket speciálisan képzik. Ha a mentális fogyatékosság egy későbbi életszakaszban jelentkezik, például baleset következtében, pszichoszociális és oktatási intézkedések a rehabilitáció során hozzájárulhat a korábban megtanult és elsajátított képességek és funkciók részleges helyreállításához. Mivel a rehabilitációs központokban csak a kezelés alapja fektethető le, utólag szükséges a terápiát ambuláns rehabilitációs központokban folytatni. Ahhoz, hogy a kezelés eredményes legyen, az egész életen át el kell végezni a különféle terápiákat.

Kitekintés és előrejelzés

A mentális retardáció prognózisa nagymértékben függ a fogyatékosság súlyosságától. Semmilyen esetben nem gyógyíthat a feltétel a mentális retardáció várható. Bizonyos esetekben - például degeneratív betegségek által okozottak - azonban a tünetek súlyosbodhatnak. Az enyhe értelmi fogyatékossággal élő emberek általában nagyrészt önálló életet tudnak élni. Bár nem rendelkeznek bizonyos ismeretekkel és készségekkel, egy kis támogatással életet élhetnek. Hasonló a helyzet a mérsékelt értelmi fogyatékos embereknél is. Találhatnak utat az életben, de a helyzettől függően gyakrabban van szükségük külső segítségre. Ugyanakkor ezen értelmi fogyatékos emberek életminősége nagymértékben függ a kapott támogatástól. A szellemi fogyatékossággal élő emberek, akik gyakorlati és társadalmi készségeket tanulnak, jó eséllyel nagyrészt beteljesülhetnek. A súlyos és mély értelmi fogyatékosságok azonban egész életen át tartó támogatást igényelnek. Az érintett személyek nem találják meg a saját útjukat az életben, és soha nem fognak kijönni ebből feltétel. Támogatás intézkedések fontosak, de nem vezetnek az intelligencia növekedéséhez. Ha az értelmi fogyatékos emberek nem tapasztalnak semmilyen támogató intézkedést és semmilyen ellátást, akkor általában nem is érik el a hároméves lelki érettségét. Támogatás nélkül nem életképesek.

Megelőzés

Mivel a mentális retardációnak általában sok oka van, különféle megelőző intézkedéseket lehet tenni. Ha a családban már előfordult mentális retardáció, genetikai tanácsadás szükséges, különösen akkor, ha gyermekvállalásra van szükség. A terhes nőket ezt figyelmeztetni kell alkohol, nikotin és a szerek sokszorosára növeli a mentális fogyatékosság kockázatát. Egészséges és kiegyensúlyozott diéta, a terhes nőknél végzett megelőző vizsgálatok alkalmazása, valamint az anya és később az újszülött megfelelő oltási védelme jó intézkedések a mentális fogyatékosság megelőzésére. Mivel a mentális fogyatékosság baleset következménye is lehet, megelőző intézkedések az otthoni balesetek megelőzésére, óvoda, iskola, valamint olyan közlekedési eszközökkel, mint a kerékpár, a motorkerékpár és az autó hasznos.

Utógondozás

Értelmi fogyatékossággal az ellátás és az utógondozás hosszú utat jelenthet. Az utógondozás magában foglalhatja a pszichoszociális és fizikoterápia, valamint a függőség vagy a bűnözés esetleges szükséges nyomon követése. Ez utóbbi kettő tabutéma. Sajnos egyelőre csak néhány járóbeteg-függőségi tanácsadó központ foglalkozik ezzel a témával, és magában foglal egy értelmi fogyatékossággal élő betegek utókezelő csoportját. Ez a téma a büntetőrendszerben is releváns. Itt különösen fontos a pszichológiai utógondozás. Az értelmi fogyatékos embereknek különleges ellátásra van szükségük, amikor traumát tapasztalnak és poszttraumásak feszültség rendellenességek. Az értelmi fogyatékos személy életkorától függően teljesebb részvétel mások életében beszéd- és nyelvi támogatással vagy a motoros képességek előmozdításával érhető el. Ezen felül, ha genetikai okok vannak, akkor fizikai korlátok is lehetnek, mint pl alacsony termetű vagy a klub lábai. Ezekhez orvosi vagy ortopédiai utánkövetés is szükséges ellenőrzés. Az értelmi fogyatékos emberek utógondozása átfogó intézkedéseket tartalmaz, amelyek a családi helyzet és a fogyatékosság mértéke szerint változnak. Az értelmi fogyatékos embereknek speciális munkahelyre van szükségük. Ajánlatokra van szükségük a segített élethez. Az a tény, hogy a támogató gondozás néhány embert elkeserített Down-szindróma a sikeres színészek és a divatmodellek önmagáért beszél. Ez azt bizonyítja, hogy sok értelmi fogyatékos ember önálló életet is élhet.

Mit tehetsz te magad

A legtöbb értelmi fogyatékosság genetikai vagy visszafordíthatatlan betegség okozta. A mindennapi életben történő önsegítés terén tehát nem a mentális károsodás gyógyításáról van szó, hanem a jobb megbirkózás módjairól. A mentális fogyatékosság elfogadása különösen nehéz, ha az ember hirtelen szembesül vele. A mindennapi élet megfelelő irányítása érdekében ezért hasznos lehet a pszichológiai támogatás. A mentális fogyatékosság pontos formájától függően a strukturált napi rutin is nagyon fontos. Ez segít az érintettnek jobban megbirkózni a mindennapi életben. De a társadalmi környezet szempontjából is fontos lehet az értelmes strukturálás, hogy képes legyen elsajátítani az összes függőben lévő feladatot, és ennek ellenére megtalálja a maga számára a fázisokat. Ennek sikere érdekében a támogatás minden lehetőségét fel kell használni a mindennapi életben is. Ide tartoznak egyrészt azok a felajánlások, amelyek magából a környezetből származnak, de másrészt az állami vagy önkormányzati támogatás minden lehetőségét pénzügyi támogatással vagy a mentális fogyatékossággal élő személyek gondozásában nyújtott konkrét támogatással együtt is. Számos tanácsadó központ áttekintést nyújt az érintetteknek az összes ajánlatról, amelyre jogosultak.