A mellkasi gerinc működése
A mozgás tartománya a mellkasi gerinc kicsi, mivel a borda és a gerinces folyamatok cserépszerű elrendezése nem tesz lehetővé nagy mozgástartományt. A legfontosabb funkciója a mellkasi gerinc a csomagtartó forgása. A csomagtartó forgási mozgása szinte kivétel nélkül az alsó mellkasi gerincben történik.
Ezenkívül a bordacsigolya mozgásai ízületek fontosak belélegzés és a kilégzés. Különböző ízülettípus miatt a felső párok borda a 2. -5. borda (forgócsukló) más bordamozgást hajt végre (a bordák előreemelése), mint a 6–9. borda bordapárjai (csúszó ízület; a bordák oldalirányú emelése). Összességében ez növeli a mellkasi térfogatát belélegzés.
Betegségek, amelyek korlátozzák ezt a mobilitást (pl spondylitis ankylopoetica) a légzési mozgások megzavarásához vezetnek (légzési kirándulás). A gerincoszlop legkisebb funkcionális (mobil) egysége a mobil szegmens. A mobil szegmens a két szomszédos csigolyatest közötti egység, amelyet két csigolya köt össze ízületek, Valamint a csigolyák a csigolyatestek és az ezen a területen elhelyezkedő összes izom-, szalag- és idegszerkezet között.
A piros színű terület a gerincoszlop különböző szakaszait mutatja. Balról jobbra:
- Nyaki gerinc és a mellkas felső része
- Mellkasi gerinc
- Ágyéki gerinc
- Csigolyatest
- Intervertebrális lemez
- Gerincvelő ideggyökér
- Csigolyaközi lyuk (Neuro foramen)
- Csigolyaízület
- A csigolya gerincvelői folyamata (hátul tapintható, mint a csigolya hátsó vége)
Az izolált rendellenességek gyakran egyetlen mozgásszegmensben helyezkednek el (pl. Elzáródások, a BWS herniált lemeze). A gerincbetegség lokális leírásához az egyes csigolyatesteket számoljuk meg, pl. HWK 5 az 5. nyaki gerinces test, BWK 9 a 9. mellkasi csigolyatesthez, LWK 3 a 3. ágyéki csigolyatesthez stb.
Ugyanez vonatkozik az intervertebrális lemezekre és a mobil szegmensekre. A BWK 7/8 leírás a 7. és 8. mellkasi csigolyatest közötti mobil szegmensre utal. A gerincoszlop statikus szervként és mozgásszervként való működése mellett egy másik fontos funkciója is van, mint a gerincvelő. Elvileg a gerincvelő a. kiterjesztését jelenti agy és ezért szintén a központi idegrendszer. - Keresztirányú folyamat
- Kimenő ideg
- Csigolyatest
- Spinous folyamat
- Gerincvelő
A mellkasi gerinc betegségei
Betegségek a mellkasi gerinc ritkábban fordulnak elő, mint a nyaki és az ágyéki gerinc, különösen a gyakori kopással összefüggő klinikai képek (pl. facet szindróma, porckorongsérv, gerinccsatorna stenosis stb.). Ennek ellenére a dorsalgia, mint hátul fájdalom a mellkasi gerincben nem specifikusan nevezik, gyakran előfordul. Fiataloknál ez gyakran elrejti az intervertebralis elzáródásokat ízületek vagy a bordacsigolya ízületei.
A dugulás az ízület átmeneti, reverzibilis csökkent mozgékonyságát okozza fájdalom az ízület „kusza” helytelen elhelyezkedése és kapszulafeszültsége miatt. Bármilyen izomfeszültség előfordulhat függetlenül, például helytelen terhelés miatt, vagy kísérő betegségként jelentkezhet. A porcsérv a mellkasi gerinc nagyon ritka (az összes megcsúszott lemez 1% -a).
Idősebb embereknél fájdalom a mellkasi gerincben gyakran a csonttömeg csökkenése (csontritkulás). Ez önmagában fájdalmas betegség még hangsúlyosabbá válhat a mellkasi gerincben, ha a gerinces test törés a csigolyatestek nagymértékben csökkent teherbírása miatt következett be. Az ilyen törések kezelésére egyre inkább alkalmazzák a modern, minimálisan invazív terápiás eljárásokat, például a vertebroplasztikát és a kyphoplastyt. A csigolyatestek balesethez kapcsolódó (traumás) törései gyakrabban fordulnak elő a mellkasi és az ágyéki gerinc átmenetének területén. Ennek oka elsősorban a mellkasi görbület megfordulása kyphosis ágyéki lordosis.
