A trombózis jelei | Rángás a lábán

A trombózis jelei

A láb ér trombózis egy olyan vér vérrög a lábában, amely kellemetlen húzási érzés által válik észrevehetővé. Az fájdalom az idő múlásával egyre rosszabbá válik, és a láb Bemelegít. Jellemzően húzást fog érezni fájdalom a borjú területén. rángatózás a láb nem tipikus tünete a trombózis, de ha a vér alvadék gyanúja merül fel, gyorsan kell cselekednie és azonnal orvoshoz kell fordulnia.

Kezelés

A lábrángások kezelése az októl függ. Gyakran nem található kiváltó ok a lábak izomrángásaira, és a tünetek önmagukban eltűnnek. Ezen túlmenően a tünetek olyan betegeknél annyira gyengék, hogy nincs szükség speciális kezelésre.

A stressz okozta rángások esetén fontos a stressz csökkentése vagy minimalizálása, valamint a pihenés megtalálása. Pihenés technikák, autogén tréning vagy progresszív izom kikapcsolódás segítenek a stressz kezelésében. Elmélkedés, jóga és a légzési gyakorlatok Segíteni csökkenti a stresszt és megtalálja a belső békét.

Izomrángás előfordulhat egyes gyógyszerek mellékhatásaként is. Ha a tünetek túl súlyosakká válnak, fontolóra lehet venni a gyógyszer abbahagyását. Mindenesetre ezt csak a kezelőorvossal folytatott konzultációt követően szabad megtenni.

Ha a izomrángás a lábszár bizonyos neurológiai betegségek kísérő tünete, izomlazítók vezethet kikapcsolódás az izmok és így enyhítik a tüneteket. Ezek olyan anyagok, amelyek megakadályozzák az izmokat összehúzódások és „ellazítja” az izmokat. Az ilyen készítmények alkalmazása azonban rövid idő elteltével függőséget okozhat, ezért csak orvosával folytatott konzultációt követően szabad bevenni. izomrángás a lábszárban, amint ez az epilepsziásoknál előfordul, például a kiváltás sebészeti beavatkozása agy régió a tünetek javulásához vezethet.

Diagnózis

Ha a izomrángás több hétig fennáll vagy gyakran előfordul, orvoshoz kell fordulni. Egy neurológus elvégzi a fizikális vizsgálat és egy neurológiai vizsgálat, amelyben az izmok és bizonyos reflex vizsgálják. Gyakran az orvos elektronikus méréseket is végez, mint pl elektromiográfia (EMG) vagy EEG (EEG), a diagnózis felállításához. Bizonyos esetekben további vizsgálatokat is elrendelnek, mint pl vér mintavétel vagy cerebrospinalis folyadékvizsgálat (folyadék szúrás). Ha a neurológus a központi rendellenességre gyanakszik idegrendszer, olyan képalkotó eljárások, mint a röntgen, a számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) megerősíthetik a diagnózist.