Hatásmechanizmus
Kortizon behatol a testsejt sejtfalába és a sejt belsejében található megfelelő kortizonreceptorhoz kötődik. Ezek a glükokortikoid receptorok szinte mindenhol megtalálhatók a testben, de nagyobb számban megtalálhatók az izmokban, zsírszövet, bőr, máj és a nyirokszövet. Ez a hatóanyag-receptor komplex vándorol be a sejtmag, ahol a genetikai anyag (DNS) található.
A kortizon A komplex ma már a receptoron keresztül kapcsolódik a genetikai anyag bizonyos szakaszaihoz, ami sokféle képződését befolyásolja fehérjék. Többek között ezeket fehérjék fontos szerepet játszanak a gyulladás kialakulásában vagy a immunrendszer. Ennek a gátlásnak a mechanizmusa miatt a fehérjék, egy bizonyos idő után a kívánt és nem kívánt hatások kortizon előfordul.
Mivel a kortizon először gátolja a gyulladásos és immun hírvivő anyagok képződését, a hatás csak legalább 20 perc és legfeljebb néhány nap elteltével jelentkezik. Feltételezzük azonban a kortizon egyéb hatásmechanizmusait is, mivel olyan hatások is megfigyelhetők, amelyek azonnal jelentkeznek. Úgy tűnik, hogy a kortizon közvetlenül hat a sejtfalakra és stabilizáló hatást gyakorol rájuk.
Ez megakadályozza a víz szivárgását a szövetbe, ami fontos például, ha a torok duzzad allergiás reakciók vagy an rovarcsípés a szövetben lévő folyadék és a légutak veszélyben lehet. Ezekben az esetekben a kortizon sürgősségi gyógyszerként alkalmazható, de ennek a gyors kortizonhatásnak a pontos mechanizmusait még nem vizsgálták kellőképpen. Egy másik a kortizon hatása kezelésében alkalmazzák bronchiális asztma.
A kortizon megduzzasztja a nyálkahártyákat, tágítva ezzel az asztma által beszűkült légutakat. Ezenkívül a kortizon csökkenti a szívósságot és gátolja a hörgő nyálkájának képződését, és segíti a görcsös hörgő izmok ellazulását. Többek között, glükokortikoidok szintén hatással vannak az elektrolitikusra egyensúly (ásványi kortikoid hatás).
Ez a hatás kifejezettebb a test saját kortizonjánál, mint a szintetikus kortizonnál. A kortizon csökkenti a folyadék kiválasztását és ezáltal megtakarítja a test sóját, ami a növekedéshez vezet vér nyomás. Kálium fontos testsó, amelynek koncentrációja a vér nem szabad túllépni vagy alá esni. A kortizonnal történő kezelés általában nem igényel további kezelést kálium bevitel, de rendszeres vér kálium ellenőrzések ajánlottak.
A kortizon mint stressz hormon
A kortizonkoncentráció a vérben természetes napi ritmust (cirkadián ritmust) követ, ezért nappal és éjszaka különböző időpontokban változik. Átlagosan a kortizonkoncentráció a vérben hajnali három óra körül növekszik. Az éjszakai gyógyulási folyamatokban részt vevő HGH (emberi növekedési hormon) növekedési hormont a kortizon kiszorítja.
A kortizon képződését az úgynevezett belső óra vezérli. A kortizon előkészíti a testet a kora reggeli ébredésre. Reggel öt és nyolc óra között a kortizonszint eléri a legmagasabb értékeket, amely után ismét folyamatosan csökken.
A megemelkedett kortizonszint stressz alatt mérhető, hipoglikémia vagy akár közben terhesség. A kortizon megvédi a testet a súlyos stressz negatív következményeitől, és alkalmazkodik a jelenlegi környezeti feltételekhez. Például felveti a vércukor szintet, ezáltal energiát szolgáltat, és részt vesz a vér összehúzódásában hajók a testben, így a vérnyomás-növelő hatás.
A kortizon fokozott koncentrációja a vérben ingerli a testet és lassítja az emésztést (mivel több vér irányul az izmok felé). A kortizon, mint úgynevezett „stressz hormon”, szintén hatással lehet a központi idegrendszer, ahol stimuláció révén eufórikus (a boldogság érzését kiváltó) vagy diszforikus (rossz hangulatú, ingerlékeny, hangulatváltozó) hatása lehet. A kortizon a glükokortikoidok.
Ezek az anyagok segítik a testet abban, hogy elegendő tápanyag és építőanyag álljon rendelkezésre stresszes helyzetekben (de az étkezések közötti éhségfázisokban is). A kortizon befolyásolja az úgynevezett katabolikus anyagcserét, ami azt jelenti, hogy mozgósítja a szervezetben tárolt erőforrásokat. Például a kortizon elősegíti a vércukor a máj (glükoneogenezis) és stimulálja a zsírsejtekből a zsír mobilizálódását (lipolízis).
A kortizon is elősegíti glükagon kiadás. A glukagon a hormon úgynevezett antagonistája inzulin. A glukagon -ból szabadul fel a hasnyálmirigy fehérjében gazdag étkezés után, vagy amikor a vércukor szint csökken, és emeli a vércukorszintet.
A glükagon működésének serkentésével a kortizon a vércukorszint emelkedését is okozza. Ezenkívül a kortizon közvetlen gátló hatást gyakorol a sejtek cukorfelvételére is, emiatt a vér cukorszintje emelkedik, és gátolja a inzulin. Inzulin akkor már nem csökkentheti a vércukorszintet.
Mivel a kortizon képes növelni a vércukorszintet, a kortizonnal történő kezelés elősegítheti a magas vércukor-koncentrációjú diabéteszes anyagcsere-helyzetet. Az andrenogenitalis szindróma egy örökletes anyagcsere-rendellenesség, amelyben a mellékvesekéregben a hormontermelés megzavaródik, és a lányok férfiassága vagy a fiúk korai szexuális fejlődése és a só zavarai formájában nyilvánul meg. egyensúly folyadékvesztéssel. Az andrenogenitális szindrómában a kortizon és az aldoszteron (szomjúsági hormon) képződése zavart.
A kortizon hiánya miatt a központi ellenőrzési rendszer a agy (hypothalamus és a agyalapi mirigy) megkísérli stimulálni a mellékvese kompenzáló a kortikotropin agyalapi mirigy általi felszabadulásának növelésével. A kortikotropin stimulálja a mellékvese kéreg termelését hormonok. Ez végül a kortizon képződésének teljes kimerüléséhez vezet a mellékvesekéregben. A kortizon gyógyszeradagolása orvosolja a kortizon hiányát a vérben, a agyalapi mirigy abbahagyja a kortikotropin termelését, a mellékvese kérge helyreáll, és a kortizonhiány okozta tünetek eltűnnek.
