Klinikai pszichológia: kezelés, hatások és kockázatok

A klinikai pszichológia az alkalmazott pszichológia egyik diszciplinája, és fejlődési, érzelmi, kognitív, viselkedési és szociális bázisok és milyen hatással vannak a viselkedésre. A klinikai pszichológia magában foglalja a neuropszichológiát és az orvosi pszichológiát is.

Mi a klinikai pszichológia?

Amikor a belső vagy külső rendellenességek embereket, rendszereket vagy csoportokat érintenek, a klinikai pszichológia tudományos módszerekkel tanulmányozza a viselkedésre és a tapasztalatokra gyakorolt ​​hatásokat. Ha belső vagy külső zavarok hatnak emberekre, rendszerekre vagy csoportokra, a klinikai pszichológia tudományos módszerekkel vizsgálja a viselkedésre és a tapasztalatokra gyakorolt ​​hatásokat. Az összefüggéseket előrejelzések és diagnózisok formájában írják le, a kutatás, az értékelés és a gyakorlati eljárások egyetlen egységet alkotnak. A képzés, valamint a további szakmai tevékenység az úgynevezett tudós-gyakorló modellt követi. A klinikai pszichológia nagyon tágan meghatározott és nemcsak a mentális rendellenességekkel foglalkozik, hanem a diagnózis, a kezelés, a rehabilitáció és a megelőzés sokféle rendszerével és módszerével is. A tudományág azonban elsősorban alapkutatásokat végez, és a kutatás részeként a működés zavart területeinek okát is keresi. Az eredményekből olyan módszereket lehet kidolgozni, amelyek változást idéznek elő. A klinikai pszichológiai kezelés keretében például pszichológiai interjúkat, viselkedési elemzéseket és pszichodiagnosztikát alkalmaznak. A kezelés időtartama vagy típusa az egyéni helyzettől vagy a tünetek intenzitásától függ.

Kezelések és terápiák

A klinikai pszichológus tevékenységi területe magában foglalja a viselkedési rendellenességek, a teljesítmény és a pszichológiai változások klinikai pszichológiai diagnosztikáját, valamint a személyiségen és a fejlődéslélektanon alapuló pszichológiai kezelési módszereket, tanulás elmélet, valamint a szociálpszichológia. A pszichológiai kezelést mindig be kell építeni a probléma előzetes meghatározásába vagy egy későbbi értékelésbe. Ennek megfelelően a kezelés folyamata a következő:

  • A probléma meghatározása vagy leírása
  • Jelzés és kezelési döntés
  • A kezelés megtervezése
  • Az eredmény és a kezelési folyamat értékelése

A beavatkozás ebben az összefüggésben magában foglalja az érintett személlyel való munkát, de az intézményi és társadalmi körülmények megváltoztatását is. Mivel a mentális rendellenességek általában nagyon összetettek, gyakran szükség van különböző beavatkozási formákra. Kombinált szabványosított kezelési programok, mint pl viselkedésterápia konfliktusprogramok, feszültség és szorongáskezelés, az integrált pszichológiai terápia program skizofrén betegek számára, vagy neuropszichológiai képzési programok, amelyeket például agy rendellenességek, itt bizonyítottan hatékonyak. A beavatkozások különböző területekhez rendelhetők. Ezek tartalmazzák:

  • Megismerés (problémamegoldó stratégiák, észlelés, koncentráció képesség, orientációs képesség).
  • Társadalmi magatartás (társadalmi felfogás, az önkontroll mechanizmusainak erősítése, magatartási tréning, önbizalom edzés, kommunikációs tréning).
  • Betegségkezelés (relapszus megelőzés, betegségkezelés, megfelelőség elősegítése, pszichoedukáció).
  • Zavar-specifikus kezelés (személyiségfejlődés, konfliktusok és feszültség kezelés, befolyásolás és agressziókontroll, öngyilkosság megelőzése).

A klinikai-pszichológiai kezelés hat jellemző tulajdonságra irányul:

  • Az eszközök megválasztása: ezek közé tartozik például a beszélgetés, az interperszonális kapcsolatok és a testmozgás.
  • Kezelési funkciók: A klinikai pszichológiai kezelés fontos funkciói a megelőzés, Egészség promóció, rehabilitáció és terápia.
  • Célorientáció: ahhoz, hogy a klinikai-pszichológiai kezeléshez megfelelő módszert lehessen kiválasztani, a célok konkrét megfogalmazására van szükség. Ez képezi az alapját a célorientált beavatkozások fejlesztésének.
  • Elméleti alap: a kezelésnek meg kell felelnie az empirikus kutatás, az empirikus eredmények, az elméletek és a hipotézisek kritériumainak.
  • Értékelés: lehetséges empirikusan ellenőrizni, hogy a kezelés hatékony-e.
  • Szakmai tevékenység: A beavatkozásokat szakértők végzik, a terapeuta és az ügyfél aktívan cserélik egymással az ötleteiket. Az erőforrás-orientáció a kezelés során szintén különösen fontos.

Az ajánlat tehát egyéneknek, családoknak vagy pároknak szól, akik pszichiátriai betegségekben, mentális zavarokban szenvednek, vagy krónikusak vagy akutak feszültség reakciók. Ezek tartalmazzák:

  • Akut válságok vagy nehéz helyzetek, mint különválás, halál, átélt katasztrófa vagy erőszak.
  • Pszichoszomatikus panaszok
  • Iskolai problémák vagy fejlődési rendellenességek
  • Mentális vagy fizikai betegségben felmerülő szexuális problémák.

Diagnózis és vizsgálati módszerek

A diagnózis kapcsán meg kell vizsgálni a különféle pszichológiai jellemzők jelenlétét vagy kifejeződésének mértékét. Erre a célra a következő vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre:

  • Teljesítménytesztek (ide tartoznak az alkalmassági tesztek, iskolai tesztek, általános teljesítmény-tesztek, intelligencia-tesztek, fejlesztési tesztek).
  • Pszichometrikus személyiségtesztek (ide tartoznak a személyiségstruktúra-tesztek, attitűd- és érdeklődési tesztek, klinikai tesztek).
  • Személyiségfejlesztő eljárások (ide tartoznak a rajzolási és tervezési eljárások, a verbális-tematikus eljárások).

Ezenkívül számos számítógéppel támogatott diagnosztikai eljárást is alkalmaznak, köztük például a Hogrefe tesztrendszert vagy a bécsi tesztrendszert. Ha a stresszes helyzeteket kezelni kell, akkor azt krízisintervenciónak nevezzük. Mivel a válságok szakaszokban haladnak, az egyes szakaszokban speciális beavatkozásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik az érintettek számára, hogy átirányítsák magukat. Klinikai-pszichológiai konzultáció keretében a terapeuta szakismeretet ad át bizonyos zavarási mintákról vagy azok megváltoztatásának módjairól. A klinikai pszichológiai kezeléstől eltérően a tanácsadás megoldásorientált és rövid távú beavatkozás. Ebben a folyamatban az ügyfeleket döntéshozó eszközökkel és információkkal látják el, és az aggodalmat kidolgozzák. Ennek eredményeként a viselkedés megváltoztatása elindítható, de az egyéneket nem követik hosszabb ideig.